Tavaly év végére 5 százalék alá csökkent a munkanélküliségi ráta, ugyanakkor jelentős különbségek vannak az országon belül: például
Viszont egyre több a betöltetlen állás is, ami 2010-től rohamosan növekedett, és a versenyszférában már meghaladja a 40 ezret. A szakértő szerint
a vállalkozások nem találnak megfelelő munkaerőt.
A munkanélküliek és a munkát kereső cégek igényei sokszor nem találkoznak egymással, ugyanis a képzetlen munkanélkülit nem tudják felvenni a képzettséget igénylő álláshelyekre. Szintén probléma, hogy akik részt vesznek a közmunkaprogramban, nekik nem feltétlenül érdekük a versenyszférában elhelyezkedni.
Kökényesiné Pintér Ilona szerint
a pályakezdőknél még mindig magas a munkanélküliség,
az ő esetükben a munkanélküliségi ráta 10 százalék, igaz, az elmúlt években ez is szépen csökkent – 2010-ben még 30 százalék volt.
Őket kell megfogni, hogy ne hagyják el az országot”
– hangsúlyozta a szakértő.
Mindenkinek az az érdeke, hogy csökkenjen a munkaerőhiány és a munkanélküliség. A szakértő szerint a munkanélküliség megszüntetésének az alábbi eszközei vannak:
Ha mindezek megvalósulnának, akkor Kökényesiné Pintér Ilona szerint talán mindkét probléma (a munkanélküliség és a munkaerőhiány) megoldható lenne.
A minimálbér és a garantált bérminimum emelését illetően „felemás érzéseink vannak”, mondta a szakértő, ugyanis ezeket a többletkiadásokat, ezeket a megemelt béreket a vállalkozásoknak ki kell termelniük.
Így változott a minimálbér 2017-től
A minimálbér 15 százalékkal, 127,5 ezer forintra, míg a garantált bérminimum (a szakképzett minimálbér) 25 százalékkal, 161 ezer forintra nőtt az idén. A minimálbér 2018-tól 138 ezer forint, míg a garantált bérminimum 180,5 ezer forint lesz.Ez egy alku a kormány a munkáltatók között, hogy utóbbi ezt bevállalja, mondta Kökényesiné Pintér Ilona, aki szerint ez nem a nagy cégeket érinti, hanem sokkal inkább a mikro- és kisvállalkozásokat. Ugyanis ezek a cégek foglalkoztatják a minimálbéresek több mint az 50 százalékát. Szerinte
a munkáltatói terheket is csökkenteni kell.
A 2017-es adóváltoztatások között volt is erre példa: a szociális hozzájárulási adó 27-ről 22 százalékra csökken, ami még mindig nagyon magas az EU-ban (a 27 százalékkal Magyarország volt az első), de 2018-tól ez várhatóan tovább csökken, 20 százalékra. A szakképzési hozzájárulás mértéke nem változik (1,5 százalék), tehát idén 23,5 százalékkal kell számolnunk, mondta a szekértő.
Kökényesiné Pintér Ilona szerint
máshogy is ösztönözni kell a munkanélkülieket,
hogy elmenjenek dolgozni. Ilyen például