A NAK a találkozót követően közleményében azt írta, hogy a megbeszélésen a pékszövetség mellett valamennyi kiskereskedelmi áruházláncot meghívták, közülük a CBA, a Coop és a Tesco képviseltette magát. A tárgyaláson részt vett Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára.
A közlemény szerint
Nagy István szorgalmazta a sütőipar helyzetének mielőbbi rendezését,
jelezve, hogy ellenkező esetben nőhet a szürkegazdaság aránya az ágazatban, vagy pedig a termékek minőségének romlásával kell számolniuk a fogyasztóknak.
Szilágyi Péter, a Magyar Pékszövetség tanácsadója a megbeszélésen elmondta: a sütőipari vállalkozások helyzete évek óta tarthatatlan.
Árbevétel-arányos bruttó jövedelmezőségük két százalék körül alakul, ez az alacsony eredményszint nem teszi lehetővé a szükséges fejlesztéseket, korszerűsítéseket.
Felhívta a figyelmet arra, hogy
a sütőipar az egyik leginkább kézimunka-igényes szakágazat,
ezért a munkaerő költségének változásai az átlagnál érzékenyebben érintik a sütőipari vállalkozásokat. Szeretnék elérni, hogy legalább a munkaerőköltség növekedését érvényesíteni tudják az áraikban – hangsúlyozta Szilágyi Péter.
A részt vevő áruházláncok képviselői jelezték, hogy
megértik a sütőipari vállalkozások problémáit, és nyitottak a velük való tárgyalásra.
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke szerint konstruktív volt az áruházláncok hozzáállása az egyeztetésen.
Az Eurostat adatai szerint
1 kilogramm fehér kenyér ára az Európai Unióban átlagosan 2,1 euró, Magyarországon viszont csupán 0,88 euró.
Ennél a közösségben csak Bulgáriában alacsonyabb a kenyér ára.
A kamara adatai szerint
a magyarországi sütőiparban körülbelül ezer vállalkozás működik,
a szakágazat bruttó termelési értéke mintegy 156 milliárd forint. A sütőipar megközelítőleg 23 ezer munkavállalót foglalkoztat. Magyarországon az egy főre jutó éves kenyérfogyasztás 37 kilogramm körül alakul.
Még tavaly ősszel változott meg a kenyérrendelet. A szabályozás célja a rossz, gyenge minőségű élelmiszerek visszaszorítása.
A rendelet felsorolja a védett elnevezésű termékeket, többek között
Az élelmiszerkönyv pontosan leírja, hogy melyik fajta kenyér mit tartalmazhat. A fehér és félbarna kenyereknél az előírt lisztek – előbbinél BL80, utóbbinál BL112 és RL90 – mellett adalékanyag hordozójaként egyszázaléknyi más lisztet is fel lehet használni.
A rozsos kenyereknél az eddigi minimum 15,1 százalékos rozstartalom helyett 30, a rozskenyereknél 40 helyett minimum 60 százaléknyi rozsliszttartalmat írnak elő, emellett meghatározzák az élelmiszerkönyvben eddig nem szereplő Graham-, tönköly-, teljes kiőrlésű és kukoricás kenyér összetevőit és elkészítési módját. Változik a sótartalom is.
A házi jellegű kenyér elnevezés megszűnik,
helyette kézműves kenyér megnevezés lesz. Az új rendelet 2017 áprilisáig ad türelmi időt a pékségeknek.