Felgyorsultak az események a brexittel kapcsolatban: a Financial Times értesülései szerint már a héten bejelentheti a brit kormány az EU-tagság megszűnéséről szóló tárgyalások megkezdését. A kilépés utáni helyzettel kapcsolatban brit közgazdászok három fő gazdasági forgatókönyvvel számolnak - a megállapodás kimenetelétől függően.
Az első verzió szerint a tárgyalások pozitív és negatív eredményeket egyaránt hoznának. Ebben az esetben a gazdasági kilátások ugyan kedvezőbbek, mint a pesszimista előrejelzések, de rosszabbak, mint a népszavazás előtt az EU-pártiak legtöbbje vélelmezte.
A munkanélküliség öt százalék fölé emelkedne, és a gazdasági növekedés két százalék alá süllyedne, de az inflációt még három százalék körül kordában lehetne tartani. A beruházások stagnálnának, és
a gyenge font ellenére a külkereskedelem csak kevés hasznot húzna az árfolyamelőnyből.
A Financial Times szerint a brit jegybank és a költségvetési tanács szerint most ennek az előrejelzésnek a legnagyobb az esélye.
Az ennél jóval optimistább forgatókönyvek szerint a gazdasági fejlődés rácáfol az elemzőkre, és a kilépés után sokkal jobb teljesítmény várható, amely főként a hitelezés fellendülésén alapszik.
Azt feltételezve, hogy az EU-val simán mennek a tárgyalások, emelkedik a beruházások száma és ugyan az infláció magasabb lesz, de a fogyasztás ellensúlyozza ennek negatív hatásait.
A jegybank erre az esetre feltétlenül kamatemeléssel reagálna, vélik a szakértők.
Ez a forgatókönyv gyakorlatilag a tavalyi év második felének pozitív hangulatát töretlennek véli, ám a hitelezés felfutása ismét felvetné a pénzügyi buborékok kialakulásának veszélyét.
A harmadik esetben az EU-val az előzetes becslésekhez képest nehezebbnek bizonyulnának a tárgyalások, ami a piacokon bizonytalanságot okozna.
A piaci félelmek miatt a lakosság kevesebbet költene, inkább takarékoskodna, a közkiadások is csökkennének, és emelkedne a munkanélküliség. A tárgyalások lezárása után visszaesnének a befektetések és az üzleti környezet romlana.
Végül, ugyan van esély arra, hogy a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről folytatandó tárgyalások megállapodás nélkül zárulnak, a kormányazonban erre az esetre nem dolgozott ki külön terveket - áll a londoni alsóház külügyi bizottságának tegnap ismertetett tanulmányában, melynek összefoglalóját az MTI ismertette.
A dokumentum kiemeli, hogy
a brit autóexportot a WTO-szabályozás alapján tíz százalékos EU-importvám sújtaná,
és ez kérdésessé tenné a Nagy-Britanniában termelő külföldi autógyártók jövőbeni elkötelezettségét brit üzemeik fenntartása mellett.
A jelentés szerint a mezőgazdasági exportot 30-40 százalékos EU-vám terhelné,
és emiatt jelentős a kockázata annak is, hogy az Írország és Észak-Írország közötti, jelenleg teljesen nyitott határon - az Egyesült Királyság és az EU egyetlen szárazföldi határán - fizikai határellenőrzést kellene bevezetni e vámok behajthatósága érdekében.
A jelentés szerint sikertelen tárgyalások miatt bizonytalanná válna a Nagy-Britanniában élő uniós állampolgárok, illetve a külföldi EU-országokban élő britek tartózkodási és munkavállalási lehetősége, sőt a britek vízummentes európai utazása is.