Vértes hozzátette, ezzel a magyar gazdaság a kelet-közép-európai régiós átlaggal növekszik. Az idei növekedést a tavalyi alacsony bázison túl az uniós pénzek beáramlása, ennek nyomán a beruházások és a fogyasztás növekedése is segíti, valamint a béremelkedés és a választások előtti enyhe költségvetési lazítás is tolja a gazdaságot - mondta.
A GKI szerint jelentősen felgyorsul idén a bérnövekedés, a tavalyi 6,2 százalék után idén 10 százalék feletti lesz, elsősorban a minimálbéremelések miatt.
Vértes András szerint szokatlan, hogy a fogyasztás növekedése messze elmarad ettől, most 3 százalék körül van, a GKI 4 százalékos bővülést prognosztizál egész évre a kiskereskedelmi forgalomban.
Vértes elmondta, a GDP-arányos államháztartási hiány idén már hatodik éve lesz 3 százalék alatt, a GKI 2,5 százalékos hiányt vár, és
az államadósság is csökkenő pályán van.
A GKI szerint idén éves átlagban 2,5 százalékos vagy kissé magasabb infláció várható, a vásárlóerő és a világpiaci energiaárak alakulásának függvényében. A prognózis szerint laza monetáris politika várható, az alapkamat nem változik legalább a választásokig, szerepét a bankközi kamatok vették át.
Vértes András elmondta, bővülés várható a lakossági és vállalati hitelezésben is, bár nem lesz robosztus, és javul a portfoliók minősége is.
A fogyasztóbarát lakáshitelek elterjedése a harmadik negyedévben jön.
A lakáshitel-piac bővülését a bankok érdekeltsége mellett nagy mértékben befolyásolja az amerikai kamatemelési ciklus, mivel 2018-2019-ben a magyar piaci kamatok - ehhez igazodó - emelkedése érzékenyen érintheti a lakossági hitelportfóliót.
A külkereskedelemben a gazdaságkutató szerint részben a cserearányok romlása, részben az import gyorsulása miatt 9 milliárd eurós többlet várható 2017-ben a tavalyi 10 milliárd euró után, ami még mindig nagyon magas, a GDP 7,6 százalékát teszi ki.
A GKI 5,5 százalékos ipari termelés növekedéssel számol az idén, az építőiparban 20 százalékos megugrást várnak,
bár gondot okozhat a munkaerő- és kapacitáshiány. A foglalkoztatottak száma az előző évi 3,4 százaléknál lassabban, 2,5 százalék körüli mértékben nő az idén, miközben egyre nagyobb probléma a képzett munkaerő hiánya.
A munkanélküliségi ráta 2017-ben statisztikailag 4 százalék
körülire csökken a "valós", a közmunkásokkal számított ráta 7 százalék körül lehet a gazdaságkutató előrejelzése alapján - közölte.
Vértes András elmondta, kedvezőek a gazdasági várakozások, a GKI júniusi konjunktúraindexe eddig csak egy alkalommal, 1998 nyarán volt ilyen magas, míg az üzleti bizalmi index is minden idők legmagasabb értékét érte el.