Hiába számít a világ leggazdagabb államának Katar az egy főre jutó GDP alapján, a mindössze 11 ezer négyzetkilométernyi kis félszigetet pillanatok alatt elszigetelte a szomszédos Szaúd-Arábia, Bahrein és az Egyesült Arab Emírségek.
Nem csak a diplomáciai kapcsolatokat szakították meg, de lezárták a határokat és leállították a légi közlekedést is. A katari gépek már a szaúdi légteret sem használhatják, az Európába tartó járatok most Irán felé kerülnek. A Dohából naponta legalább 50 járatot indító Qatar Airways is szorult helyzetben van, noha a világ egyik legjobb légitársasága. A bojkottot hirdető államok légitársaságai nem szállhatnak le Dohában, ahol a reptér kong az ürességtől.
Az országot szerdán leminősítette az Standard and Poor's AA-ról AA mínusz besorolásra, a tőzsdei index több mint tíz százalékot esett, és jelentősen gyengült a katari rijál árfolyama.
Az elmúlt napokban folyamatosan jöttek a képek a közösségi médiában arról, ahogyan a katariak megrohamozták az élelmiszerboltokat és letarolták a polcokat. Az MTI tudósítása szerint „az első két napban voltak ugyan sorok a szupermarketekben, de a polcokat gyorsan feltöltötték."
Az Arab-öbölben található kis állam a hatalmas földgázkészletei miatt a világ leggazdagabbja, de földrajzi fekvése miatt roppant könnyen sebezhető is.
Az egy főre eső GDP még Luxemburgnál is jóval magasabb, az ország gazdasága pedig az okos befektetések miatt ma már több lábon áll.
A félszigeten fekvő ország a szárazföldön csak Szaúd-Arábiával határos, ahol feltorlódtak az áruval megrakott kamionok. Hivatalos katari adatok szerint az import hetven százaléka Szaúd-Arábiából és az Egyesült Arab Emírségekből származik, más hírügynökségek ennél jóval alacsonyabb arányról számoltak be.
Amennyiben a határ hosszabb ideig zárva marad, akkor akadozhat majd az ellátás, mivel az áruáramlást át kell terelni a komoly logisztikai kihívást jelentő légi- vagy vízi útvonalra.
A kormányhoz hű katari médiumok nem akarnak tudni a problémákról, az uralkodóház irányvonalát képviselik, a kereskedelmi kamara elnöke pedig kijelentette, hogy nincs ok pánikra, mert az országnak tizenkét hónapra elegendő tartalékai vannak.
A válságot a katari külpolitika eredményezte. A szunnita emírség irányvonala régóta szúrja a Perzsa (Arab)-öböl menti szomszédok szemét, különösen Szaúd-Arábiáét. Ez utóbbi befolyásos vezetői rendszeresen
kifogásolják Katar és Irán kapcsolatait, amelyek Katar számára azért fontosak, mert az öbölben egy hatalmas gázmezőn osztozik a síita szomszéddal.
Szaúd-Arábiát és szövetségeseit a katari székhelyű és onnan pénzelt, arab és angol nyelvű al-Dzsazíra is ingerli, mivel a hírtelevíziót Katar az arab világ befolyásolására használja, nem sikertelenül.
Katar egyébként az Arab-öböl-menti országok együttműködési tanácsának (GCC) tagja, amelyet Szaúd-Arábia vezet.
Katar egyelőre visszafogja magát. Tamím emír eddig ugyan nem lépett a nyilvánosság elé, de Muhammad bin Abdul Rahman ász-Száni külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy országa nem fog feszültséget gerjesztő lépéseket tenni. Ám annak sincs jele, hogy az emirátus beadná a derekát.
A békülékenységet jelzi, hogy a BBC értesülései szerint a gázszállítás továbbra is folyamatos az Egyesült Arab Emírségek felé.
A 2,7 milliós lakosságú Katarban a gyors fejlődés miatt betelepült vendégmunkások miatt a férfiak és a nők aránya teljesen eltorzult: sokkal több a férfi, mint a nő. A legtöbben, körülbelül 520 ezren Indiából érkeztek, de Nepálból és a Fülöp-szigetekről is több százezer vendégmunkás jött Katarba.
A legtöbben a 2022-es futball-világbajnoksággal kapcsolatos építkezéseken dolgoznak, sokszor embertelen körülmények között.
Kataré emellett a világ egyik legnagyobb állami befektetési alapja, amely több mint 340 milliárd dolláros vagyonnal rendelkezik.
Ennek segítségével bevásárolták magukat többek között a Volkswagen-csoportba, több nyugati nagybankba, a Paris Saint-Germain futballcsapatába, a Valentino divatházba és a Tiffanyba is.
Ezen kívül több tízmilliárd dollárt fektettek be számos londoni ingatlanba, melyek közül a Canary Wharf a leghíresebb.
A Rosznyeft orosz olajtársaság részvényeiből is bevásárolt a katari alap, de tulajdonrészt szereztek többek között a Royal Dutch Shellben és a Miramax filmgyártó vállalatban is.