Az unatkozás az új kreativitás

Az unalom borzasztó nagy szenvedés. Jól mutatja ezt, hogy minden eszközzel igyekszünk megszabadulni az unalomtól, akár úgy, hogy az Angry Birds játékot nyomkodjuk, vagy a közösségi médián lógunk. Pedig az unalom hasznos is lehet.

Talán nem meglepő, hogy az unalmat nem szeretjük. A társadalomban státusszimbólummá vált az elfoglaltság, a feladatokkal teletűzdelt ember gazdagabbnak, megbízhatóbbnak tűnik. Az unalom és a semmittevés a lustaság szinomimája. Olyan társadalomban, ahol a boldogság és az optimizmus gyakran kapcsolódik a termelékenységhez, elégedetlenek azokkal, akik unatkoznak.

Martin Wangh pszichológus szerint az unalom a „fantázia gátlása”, és tanulmányok kimutatták, hogy azok, akiket unalmasnak tartanak, nem is rendelkeznek megfelelő külső ingerekkel, és könnyebben megzavarják őket a kihívásokat jelentő helyzetek.

Az unalom pedig nem mumus

De talán rosszul gondoltunk eddig az unalomra. Újabb elemzések szerint ugyanis ha néha nem unjuk magunkat, valami nagyon fontosból maradhatunk ki. A legtöbb jó ötletünk semmitevés közben jön, amikor éppen szüneteltetjük a munkát, vagy zuhanyozunk, sétálunk.

Összegezve: akkor lehetünk a leginkább kreatívak, ha unatkozunk.

A Pennsylvania egyetem kutatásában azok az alanyok, akik unatkoztak, jobb eredménnyel oldottak meg teszteket, mint akik nyugodtak, vagy felspannoltak voltak. Különböző videoklipeket nézettek az alanyokkal, hogy a kívánt érzéseket kiváltsák belőlük, mielőtt a teszteket kitöltötték volna. Az egyik feladat az volt, hogy, gondoljanak járművekre. A résztvevők többsége jobbára az autót mondta.

Ehhez képest akik unatkoztak, azoknak szárnyalt a fantáziájuk, volt aki elsőként a tevét mondta példának.

Egy másik kutatásban egy műanyagpohárhoz kellett kitalálni minél több felhasználási lehetőséget. Mielőtt megkapták volna a feladatot, az egyik csoporttól azt kérték, hogy bemelegítésként írjanak ki számokat a telefonkönyvbő. A másik kontrollcsoportnál az előzetes feladat kreatívabb volt, de egy harmadik csoportot is alkottak, nekik egy még unalmasabb dolgot kellett csinálniuk: a telefonkönyvet kellett olvasniuk. Összességében a leginkább unatkozó csoport adta a legkreatívabb ötleteket a pohár felhasználására.

Szétunja a meetinget? Még jól is jöhet Forrás: giphy.com

Merjünk tétlenkedni!

A kutatók szerint az unalom állapota arra ösztönöz, hogy kreatív feladatokat oldjon meg az agy, mert az agy azt üzeni, hogy neki az unalom állapota nem megfelelő. Döntő jelentőséggel bír tehát a kreativitásunk szempontjából, hogy csak akkor lehetnek igazán jó ötleteink, ha hagyjuk az agyunkat tétlenkedni. Ehhez képest, ha belegondolunk, manapság mindig van egy újabb email, vagy más feladat, amit gyorsan még el kell végezni.

Az a kreatív gondolkodás kulcsa, ha az agy néha le tud állni. Amikor legtöbbünknek van néhány tétlenségben töltött pillanatunk, azt többnyire emailek küldözgetésére vagy a közösségi médiára szánjuk. Ahelyett, hogy álmodoznánk, vagy olyan tevékenységet végeznénk, mint az úszás, ahol a képzeletünk szabadon vándorolhat.

Ez valami olyasmi, mint amit a világ legsikeresebb üzletemberei is csinálnak: Warren Buffett és Bill Gates híresek arról, hogy néha csak ülnek és gondolkodnak.

Az MRI vizsgálatok is kimutatták, hogy álmodozás közben tudnak összekapcsolódni agyunk különböző részei. Ezek segítségével pedig olyan problémákat is meg lehet oldani, amelyekre nincs még megélt tapasztalatunk. De ahhoz, hogy jobb problémamegoldók legyünk, az álmodozást a személyes gondolatoktól el kell vinni a megoldandó feladatok irányába. Meg kell próbálni az aktív problémakezelést követően az „alszunk rá egyet" elvet követni, így a megoldás a legváratlanabb pillanatban jöhet el.

Forrás: AFP

Vannak olyan gyakorlatok, amelyek ezt elő is segíthetik. Ilyen lehet a séta, ha nem viszünk magunkkal fülhallgatót.

Védeni kell a szellemet

Unalom híján továbbra is rosszul teljesíthetünk kritikus helyzetekben, s az agy kihagyhatja a kognitív és érzelmi jutalmazásnak minősülő élményeket. Az unalom egyrészt figyelmeztet, hogy nem azt csináljuk, amit akarunk, másrészt nyomást is gyakorol az agyra, hogy a célunk elérésére motiváljon.

Annak érdekében, hogy hasznosan unatkozhassunk, „laza időszakokat" is be kell iktatni a napjainkba – mondja Josh Bersin, a Deloitte szakértője.

Az amerikai tőzsde értékének 80 százalékát szellemi termékek, szellemi tulajdon és szoftverek teszik ki, dolgok, amelyeket emberek állítottak elő. Vagyis szinte minden vállalat az emberből csinált pénzt.

És mivel az embereknek szükségük van a regenerálódásra, ha az gépek módjára futtatjuk őket, és megpróbáljuk ígyminimálisra csökkenteni a költségeket, nem a jó irányba fogunk haladni.

Az úszás kreatívvá tehet Fotó: Szabó Gábor - Origo

A múltban csak a nagyon gazdagok élvezhették az unalom luxusát, a tétlenség az egészség és a jólét szimbóluma volt. A modern világ megpróbálja azt ránk erőltetni, hogy ennek az ellentéte az igaz – a feladatainknak ki kell tennie a napunk nagy részét. De eljöhet az idő, amikor a digitális gazdaság kifut a kreativitásból és a kipróbált gondolkodókból. Talán eljött az ideje annak, hogy keblünkre vonjuk az unalmat és csak várjuk, hogy a villanykörte felgyulladjon a fejünkben.