Az 1900-as évek második felében óriási népszerűségnek örvendtek a szocialista Kuba fővárosában, Havannában a posada nevű garni-szállók.
A posada szerelemmotelt jelent, ahová óradíjas alapon térhettek be a párok azért, hogy élvezzék egymás társaságát.
A modell a hetvenes években érte el a csúcsot, amikor 60 állami szexhotel üzemelt Havannában.
Azonban az intézmények száma a nyolcvanas években megfeleződött, majd a kilencvenes években gazdasági okokra hivatkozva bezárták az utolsó posadát is, azokban az egyik hurrikán áldozatait helyezték el.
Azonban a héten a kubai szakszervezeti szövetség lapja, a Trabjadores jó hírt közölt:
visszatérnek az állami szexhotelek Kubába.
Erre azért volt szükség, mert a magántulajdonban lévő hotelek túl drágának bizonyultak az alkalmi kapcsolatok megejtésére.
A CNBC azt írja, hogy a szállodák 5 dollárt (kb. 1400 forint) kértek egy háromórás „ottalvásért",
ami a helyi átlagjövedelem hatodának felel meg, azaz drágának számít.
Mivel ezt a luxust a lakosság többsége nem engedheti meg magának, ezért rengetegen szerelmeskedtek parkokban, kivilágítatlan kapualjakban, vagy éppen a tengerparton, ezért végül az államnak lépnie kellett.
A kubai emberek két ok miatt kényszerülnek ilyen helyekre: egyfelől kevés az országban az ingatlan, másfelől gyakran több generáció is osztozik egy háztartáson.
Az állam ezért megfizethető áron kínál privát szférát a szerelmes pároknak,
első körben egy 16 szobás motellel kezdik meg a tesztüzemet.
Ha sikeresen fog működni a szerelemmotel, akkor tovább bővülhet a hálózat Kubában.