Kína kivonul a globális ingatlanpiacról

--FILE--A Chinese clerk counts RMB (renminbi) yuan banknotes at a bank in Huaibei city, east China's Anhui province, 26 August 2015. The IMF on Monday (30 November 2015) gave a major vote of confidence to China and its reform efforts, giving the renminbi greater weighting than the yen or pound as it included the currency in its elite basket of reserve currencies. The vote by the board to make the renminbi the fifth currency in the basket used to value the IMF's own de facto currency followed months of deliberation at the fund and years of lobbying by a Beijing eager for the recognition. The renminbi will become the third biggest currency in the "special drawing rights" basket when it takes effect on October 1. The move is largely symbolic but Christine Lagarde, IMF managing director, called it a "milestone" in China's economic reform "journey" and its integration into the global financial system. For China, the move is a validation of efforts over the past few years to liberalize financial markets and free up flows of funds into and out of China's capital markets.

Az ingatlanárak beszakadásaira is készülhetnek a világ nagyvárosai, ahogy Pekingnek sikerül véghezvinnie azt, amire se a brexit, se a növekvő kamatok nem voltak képesek. A kínai szabályozások ugyanis elhozhatják az ingatlanpiaci zsugorodást.

Ebben az évben 84 százalékkal 1,7 milliárd dollárra csökkenhet a kínaiak közvetlen külföldi ingatlanbefektetéseinek mértéke, és jövőre ez a szint további 15 százalékkal 1,4 milliárdra zsugorodhat – idézi a Bloomberg a Morgan Stanley elemzését.

A nagy kínai vásárlási hullám 2013-ban kezdődött el, amikor a kínai tőke elkezdett külföldi kereskedelmi ingatlanokat venni, mivel a hazai árak rendkívül magasak voltak.

A cél akkor az volt, hogy a befektetők fedezzék magukat a gyengülő jüannal szemben.

A kínai fizetőeszköz egyébkén a pekingi szigorítások hatására erősödni kezdett.

Profitok és pofonok

A másik ok egyszerűen a nyereség volt. Az olyan városokban ugyanis, mint Sydney, a bérleti díjakból és az állampapírokból adódó hozamok különbsége igencsak jó üzletet jelentett a kínai befektetőknek. Majd jött a további a segítség, amikor 2016 júniusában Nagy-Britannia megszavazta az Unióból való kilépést, a font pedig lendületes esésnek indult. Noha Londonban még mindig vannak folyamatban lévő tranzakciók, azok száma egyre csökken.

Hiányozni fog, ha kivonul a kínai tőke a világ nagyvárosaiból Forrás: Imaginechina/Wang gang

A fordulat oka az volt, hogy Peking bekeményített. Ahogy pedig a kínai vezetésnek szüksége van a pénzre az Egy övezet, egy út programjához, a jüan pedig erősödik,

a jövőben a külföldi ingatlanbefektetések további zsugorodása várható.

Különösen úgy, hogy Peking megszigorította a külföldi befektetések szabályait, visszafogva ezzel az olyan nagyvállalatokat is, melyek előszeretettel vásároltak például futballklubokat vagy luxusszállókat.

Ezzel együtt nagy pofont kaptak az olyan cégek, mint a China Life, az Anbang vagy a HNA, melyek a legnagyobb ütemben fektettek be a nemzetközi ingatlanpiacon. Csak az Egyesült Államokban ezek a társaságok közel 17 milliárd dollár értékben vettek kereskedelmi ingatlanokat az elmúlt 24 hónapban.

A nagy trendforduló

Következésképpen a jelenlegi helyzet alapján úgy tűnik, nem folytatódhat a kínai befektetők korábbi ingatlanvásárlási üteme. Ennek pedig globális jelentősége is van, mert például Londonban a kínai tőke állt tavaly a kereskedelmi ingatlan tranzakciók egynegyede mögött – 1 százalékos növekedést mutatva a megelőző évhez képest.

Az USA is erősen támaszkodik a kínai befektetőkre Forrás: 123rf.com

Emellett az Egyesült Államokban Kanada után Kína számít a második legnagyobb külföldi befektetőknek, de Ausztráliában a tranzakciók összesített értékének 12-25 százalékát adta kínai tőke az elmúlt 2-3 évben.

Hongkongban idén eddig kínai cégek vásárolták meg az eladott lakóterületek 80 százalékát,

és 2012, illetve 2016 között mintegy 6,5 milliárd dollárt költöttek el irodahelyekre.

Az egyetlen tényező, amely némileg enyhítheti a sokkot, hogy számos kínai cég egyébként is külföldön tárolja a vagyonát, vagyis nem kell teljesen leállnia a vásárlással. Ráadásul vannak más olyan ázsiai befektetők is – például Hongkongból –, akikre azért számíthat a globális ingatlanpiac. Hogy ez elég lesz-e a kínai tőke kiesésének pótlásához, az a globális ingatlanpiac egyik legizgalmasabb kérdése lehet a közeljövőben.