Idén átlagosan 1,3 millió forintot igényelnek személyi kölcsönre és 13 millió forintot lakásvásárlásra a bankoktól a lakossági hitelfelvevők – többek között ez is kiderül a BankRáció.hu elemzéséből, amelyben a hazai hitelezési piacról írnak. Jól látható jelei vannak, hogy a hitelfelvételt tervezők mind tudatosabbak: többszörösére nőtt a portálon az előzetes on-line kalkulációt végzők száma.
A személyi kölcsönök átlagos összege idén 10 százalékkal emelkedett tavalyhoz képest, de a 2015-ös adatokhoz viszonyítva már 30 százalék a növekedés. Így az átlagosan igényelt összeg 1,3 millió forintra nőtt a hitelfelvevők körében magánszemélyek esetén. A lakáshitelek átlagos, 13 millió forintnyi összege, lényegében változatlan a tavalyi adathoz képest, ám
75 százalékkal nagyobb, mint a tavalyelőtti átlagos hitelösszeg.
A hitelezési fordulat a szakértők szerint tavaly bekövetkezett, ennek köszönhető az idei, jelentős emelkedés a hiteligénylők számát és az igényelt hitelek nagyságát tekintve. Ennek a folyamatnak legfőbb mozgatórugója az alacsony hitelezési kamat: például 2012 júniusában a lakáscélú hitelek átlagos piaci kamata megközelítőleg 11 százalék volt, idén júniusban az 5 százalékot sem érte el ez az érték. Ennek a változásnak jelentőségét az általában hosszútávra szóló lakáshiteleknél látni: míg
5 évvel ezelőtt egy 20 éves futamidejű szerződésnél, havi 80-82 ezer forintos törlesztőrészletnél 8 millió forint volt a felvehető hitelösszeg, addig most ez akár 13 millió forintot is elérhet.
Sokat lendít a lakáshitel-piac forgalmán az állami lakástámogatási program is: a Családi Otthonteremtési Program (csok) mind vonzóbb a saját otthont tervezők körében. Az ebben elérhető lehetőségek némileg ellensúlyozzák azt a körülményt, hogy a hitelfelvételi összegek a lakásárak emelkedésének köszönhetően is nőnek.
Az elemzés szerint a lakossági hitelfelvevők mind tudatosabbak, és egyre többen használnak online kalkulációkat hitel-összehasonlításra.
Az egyes bankok hitelkonstrukciói között ugyanis milliós eltérés is lehet a teljes visszafizetendő összeg tekintetében.
Úgy tűnik, a magyarok mind tudatosabbak: alaposan tájékozódnak, mielőtt valamelyik pénzintézetnél hitelhez folyamodnak.
A lakosság eladósodást a korábbiaknál némileg szigorúbb fékek gátolják. Az átlagos hitelfelvevők vagy háztartások jövedelmük 50 százalékánál nagyobb mértékű törlesztést nem vállalhatnak be, legalább 400 ezer forintos nettó jövedelemnél is csak a családi bevételek 60 százalékát fordíthatják törlesztésre. A szakértők azonban azt ajánlják: nem érdemes a maximumig elmenni,
legfeljebb a havi jövedelem 30-40 százalékáig szabad csak törlesztést vállalni, és lehetőség szerint olyan konstrukcióban, amelyben minél hosszabb időtartamban fix a törlesztőrészlet.
A jegybanki adatok szerint az idei év első félévében az új lakáshitelek összege 297 milliárd forintra nőtt, ami 37 százalékos növekedés a tavalyi év azonos időszakához képest. A személyi kölcsönök összege 141 milliárd forintra nőtt, ami számottevő, 51 százalékos növekedést jelent.