A Z generáció hozza el a nagy változást

Three girls holding and laughing loud on a rooftop party.

A digitális világban és a közösségi médián nevelkedett Z generáció – vagy más néven az iGeneráció - legidősebb tagjai most érnek húszas éveik elejére, vagyis hamarosan elhagyják az iskolapadot, megjelennek a munkaerőpiacon és elkezdenek pénzt keresni, ha még eddig nem tették. A Z generáció ezen tagjai már most megkezdték az ezredfordulósok leváltását, akik közül a legidősebbek már a harmincon is túl vannak, néhányuk már cégtulajdonos vagy sikeres középvezető. Hamarosan viszont a Z szokásai és nézetei fogják formálni a munkaerőpiacot. 

A Z generáció tagjai úgy nőttek fel, hogy életükben meghatározó szerepet töltött be a közösségi média. Megfigyelhették, ahogy néhány internetes sztár hatalmas sikereket ér el, ezért pontosan tudják, hogy a modern világban meghatározó szerepe van a digitális térnek. A közösségi oldalak, mint a Facebook, átalakították a Z generáció világlátását és hatással vannak arra is, ahogy ezek a fiatalok fogják fogják majd a maguk szájíze szerint formálni a dolgokat.

Ez a generáció már nagyon fiatalon megtanulta menedzselni és építeni saját brandjét

és ez egy olyan tulajdonság, ami az idősebbek többségében a mai napig nincs meg és nehezen tanulható, ha valaki nem így szocializálódott. Egy Instagram profil, vagy egy YouTube csatorna felépítése és üzemeltetése, megtöltése érdekes és minőségi tartalmakkal, óriási előnyt és tapasztalatokat nyújt számukra, amit később fel tudnak majd használni az élet különböző területein.

Egy korábbi cikkünkben éppen Nagy Vivien, az ország egyik legsikeresebb influencere beszélt az Origónak a tapasztalatairól. A vállalatok egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a digitális reklámpiacra, azon belül is a közösségi felületeken történő reklámozásra, amit sokszor népszerű felhasználókkal, véleményvezérekkel közösen folytatnak le. Vivien fiatal kora ellenére olyan cégekkel dolgozott már együtt, mint a Chanel vagy a Tezenis és ez is jól mutatja, hogy ha valaki képes sikeresen felépíteni saját brandjét - azaz önmagát -, akkor annak meg is lesz a gyümölcse.

‍♀️ Thank you my beauty hair @cristylehairextension2.0

A post shared by Rácz Barbi (@raczbarbie) on Feb 26, 2018 at 8:07am PST

A saját brand kiépítésének fontosságáról és a közösségi médiában való jelenlétről Rácz Barbara stylist is beszélt, aki nem mellesleg a Petőfi Rádió honlapján hivatalos blogot is vezet a divatvilággal kapcsolatban. (www.petofilive.hu/barbiblogja). Ő arról mesélt az Origónak, hogy rengeteg olyan kezdő magyar tervezőt ismert meg a közösségi média révén, akik leendő vagy már kész kollekciójukról posztoltak. Hozzáteszi viszont, hogy pusztán a közösségi médiából nehéz megélni, nem fog senki bekopogtatni az ajtón, hogy befizeti a számlákat, csak mert valakinek sok követője van. A sikeres közösségi profil inkább csak egy nagyon erős névjegykártya vagy egy ugródeszka a mai világban.

Dan Miller, a 19 éves londoni közgazdaságtan hallgató hasonló véleményen van.

Egyetemi tanulmányai mellett már saját cége is van, a Young Professionals UK. A céljuk az, hogy 2022-re 5 millió fiatal britet tudjanak megszólítani. Miller elmondta, hogy szeretné, ha vállalata lenne a következő LinkedIn, csak ebben az esetben nem a felnőttekre, hanem a diákokra építene az oldal.

illusztráció Forrás: Getty Images/Marilyn Nieves/Mari

A vállalatot egy ösztöndíj segítségével alapította két éve és 2017-ben már sikerült 45 000 fontot keresnie, valamint egy 50 000 fontos befektetést is bebiztosított. Miller jelenleg tíz alkalmazottat foglalkoztat az Egyesült Királyságban található három irodában és olyan vállalatokkal dolgozik együtt, mint a Rolls-Royce, a L'Oreal, a KPMG, vagy a Barclays.

A YouTube sztárok sikerei is jó példa arra, hogy sokak számára már nem a hagyományos értelembe vett munka lesz a megfelelő, hanem a mikrovállalkozások irányába fognak elindulni. A legnépszerűbb videómegosztó portál tele van olyan sikeres fiatalokkal, akikre több millióan kíváncsiak, miközben elkészítik sminkjüket, dobozokat nyitnak ki, vagy videojátékokkal játszanak. Amit sokan nem értenek, hogy ez is egy munka, hiszen sok idő elmegy a tartalom kitalálásává, összeállításával, videóvágással, sőt a pénzügyekre is komoly hangsúlyt kell fektetni és legtöbb esetben mindezt egyedül kell lebonyolítani.

Ezen felül pedig egyre kevésbé vonzóak a fiatalok számára a hagyományos munkahelyek és a robotolás a multiknál.

Sokan nem szeretnének egész nap egy irodában ülni és javarészt ugyanazokat a feladatokat ellátni évekig, éppen ezért figyelhető meg a Z és az Y generáció körében az egyre gyakoribbá váló "job hopping", azaz a munkahely akár féléves rendszerességgel történő váltása.

illusztráció Forrás: Origo

A Z generáció tagjai várhatóan még inkább keresni fogják a kihívásokat és a kreatív munkákat és sokan már nem fognak megelégedni egy sima irodai állással, az önmegvalósítás és a munkájuk iránti szenvedély lassan azonos szinten áll majd a jó fizetés fontosságával. Ugyanakkor a cégek sem jutalmazzák már úgy a lojalitást, mint tették azt néhány évtizede. Mára majdnem teljesen megszűnt az időközönkénti fizetésemelés. Mint azt korábban megírtuk, akik munkát váltanak a húszas éveik közepén, azok átlagosan 15 százalékkal keresnek többet, mint az előző munkahelyükön, ezért sokszor ez tűnik a jóbb megoldásnak, mintsem várni a fizetésemelésre.

A fiatal munkavállalókat leginkább a monotonitás és a kihívások hiánya lombozza le és ezek együttesen kiégéshez is vezethetnek.

Vannak olyanok akik már alig néhány hónap elteltével ki nem állhatják munkájukat, mert azt vontatottnak, unalmasnak tartják. A gyakori váltás hátterében az is állhat, hogy az új munkahely a kezdeti időszakban friss kihívásokat és feladatokat ígér számukra.

A British Telecommunications, a Z generáció munkavállalásáról és fizetési igényeiről szóló tanulmányából más érdekességek is kiderülnek a fiatalok és a fiatal felnőttek igényeiről. A felmérés azt is vizsgálta, hogy a Z generáció általában milyen követelményeket támaszt a munkáltatókkal szemben. A munkahelyválasztásnál a legfontosabb tényező egyértelműen a jó fizetés és a juttatások, ezt követi a biztos munkahely, de a harmadik helyen már egy korosztályi újdonságot találunk: a munkahelyi hangulatot.

Forrás: British Telecommunications

Jean Twenge, a San Diego State University pszichológia professzora és az iGen című könyv szerzője arra hívja fel a figyelmet, hogy nagy hiba a Z generációra vállalkozóként tekinteni, hiszen nem szeretnek kockáztatni. A University of Michigan 2015-ben elkészített tanulmánya szerint az amerikai középiskolások 55 százaléka mondta azt, hogy hajlandó lenne rendszeresen túlórázni, ez pedig az utóbbi 24 év legmagasabb aránya. Csökkent azoknak a száma is, akik saját vállalkozásukban szeretnének sikereket elérni. Míg 1984-ben ez az arány 50 százalék volt, addig 2016-ban már csupán 37 százalék.

Twenge hozzáteszi, hogy a kockázatvállalás a válság éveiben felnőtté vált generációra jellemző.

Az ezredfordulósok is szívesen vállaltak kockázatot, hiszen jó gazdasági kilátásokkal számolhattak, így nem féltek a bukástól, úgy gondolát az életben és a munkában minden simán fog menni. Az iGeneráció, viszont nem kerget hiú ábrándokat, tisztába vannak a jelenlegi gazdasági helyzettel, ezért nem is szeretik kockáztatni amijük van.

illusztráció Forrás: Getty Images/Neustockimages/Neustockimages

A technológiához való kötődés is sokkal erősebb náluk, mint az elődeiknél. A mobiltelefon függőségszerű használata odáig vezetett, hogy Jason Dorsey, a Center for Generational Kinetics elnöke külön felhívja a munkáltatók figyelmét arra, hogy ha egy állásra nem lehet mobiltelefonon keresztül jelentkezni, akkor el is felejthetik ezt a korosztályt.

Dan Miller korábban már említett alkalmazása is nagyon hasonlít egy közösségi média oldalra. A felhasználók videós önéletrajzot tölthetnek fel, valamint a jövőben élő chaten is lehet majd beszélgetni az olyan vállalatok idősebb munkatársaival, ahová a felhasználó be szeretné adni jelentkezését. Dorsey is ennek a digitalizációnak a fontosságáról beszél. Elmondása szerint a Z generáció a Youtube-on nőtt fel és kiemelten fontos számukra a vizualitás, mint a képek és a videók, ezért nekik az fekszik a legjobban, ha az állásra jelentkezés is így zajlik.

Néhány kulturális változást is hozhatnak majd a fiatalok, de Mark Zuckerberg és Evan Spiegel sikereinek ellenére, a Z generáció inkább praktikus és kockázatkerülő lesz.

illusztráció Forrás: Getty Images/iStockphoto/Brainsil/Brainsil

Nem akarnak óriási diákhitel tartozásokat felhalmozni, sőt egyetemre sem fognak menni, ha nincs olyan szak, amelyik valóban érdekelné őket. Emellett elvárják majd a cégektől, hogy azonos módon bánjanak velük, és nem félnek majd elmondani véleményüket az interneten.

Cary Cooper, a University of Manchester vállalati pszichológia professzora szerint a Z generáció mentalitása a „kinyitom a számat és megváltoztatom, ami nem tetszik”, de pontosan tudják azt is, hogy milyen reakciókat válthatnak ki beszólalásaikkal és posztjaikkal, hiszen ebben nőttek fel. Nagy változás lesz az is, hogy míg az idősebbek a mesterséges intelligencia megjelenésére és a robotizáció elterjedésére fenyegetésként tekintenek, addig a fiatalok a lehetőséget és segítséget látják benne.