A kínai gazdaság állapota az egész világ számára meghatározó. Olyannyira, hogy az amerikai befektetők és vállalatok is kiemelt figyelmet szentelnek a kérdésnek. A Bank of America Merrill Lynch kutatása szerint például a február 3-ig jelentő 231 S&P 500 vállalat közül minden negyedik foglalkozott a világ második legnagyobb gazdaságával. Ez nem meglepő, ha azt nézzük, hogy az S&P 500 cégeinek közel egyharmada komolyan támaszkodik külföldi bevételekre – írja a MarketWatch.
A kínai gazdaság lassulása azonban nem csupán a Wall Streetet érinti.
Az Oxford Economics számításai szerint a kínai GDP-növekedés 2 százalékpontos idei csökkenése 0,5 százalékkal fogná vissza a világgazdaság bővülését, vagyis a globális növekedés csupán 2,3 százalékos lenne
– ez egyébként a legalacsonyabb szám a 2008-as válság óta.
Az elmúlt időszak részvénypiaci mozgásaiban igen jól tetten érhető a Kínával kapcsolatos fejlemények hatása. A tavalyi negyedik negyedéves esésekben például komoly szerepet játszottak az amerikai-kínai kereskedelmi konfliktussal kapcsolatos bizonytalanságok, kiegészülve azzal, hogy sokan tartottak attól, hamarosan recesszió jöhet az Egyesült Államokban.
A mélyrepülés aztán véget ért, és beindult a januári felfutás. Részben azért, mert a recesszió mégsem ütött be, de sokat segített, hogy
az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed szüneteltetni kezdte a kamatemelését, az amerikai dollár elérte a csúcsát és már nem izmosodott tovább, a pekingi kormány pedig határozottan elkötelezte magát a gazdaság élénkítése mellett.
Számos elemző úgy véli, hogy a jelenlegi trendek alapján bőven lehet még tere a részvénypiaci ralinak. Különösen azért, mert a fenti tényezők kísértetiesen hasonlítanak 2016-ra, amikor a kínai gazdaság talpra állása és a globális részvénypiacok ugyanúgy határozottan együtt mozogtak. Ráadásul a mostani kínai élénkítések méretei is nagyban hasonlítanak a 3 évvel ezelőttiekére, vagyis egyáltalán nem irreális azt gondolni, hogy idén jöhet egy kínai növekedési fordulat – mondta Mislav Matejka, a JPMorgan Chase részvénypiaci stratégája.
Vannak azonban olyanok, akik kevésbé látják optimistán a helyzetet. A Goldman Sachs elemzője, Andrew Tilton szerint például a kínai jegybanki támogatások most sokkal korlátozottabbak, mint korábban voltak, mivel a pekingi kormány el akarja kerülni a gazdaság túlhevülését is.
A másik komoly probléma Kína adósságállománya. Ez egyébként az egész élénkítési projekt egyik központi problémája is, hiszen Kína sérülékenységét igen jelentős részben a durva eladósodottság adja, és
ha Peking tovább kívánja ösztönözni a gazdaságot, azt jórészt csak úgy tudja megtenni, ha visszavonul az adósság elleni harcból.
Vagyis a következő időszak egyik nagy kérdése lesz a világgazdaság és pénzügyi piacok számára is, hogy kínai vezetés mennyire engedi el a gyeplőt a növekedést érdekében.