A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján rendszeresen közli azoknak az adózóknak a nevét, székhelyét, adószámát, akiknél közigazgatási vagy bírósági határozat szól arról, hogy nem jelentették be alkalmazottjukat.
A közzétett adózókat a közzétételtől kezdve két év múlva törli az adóhivatal.
A be nem jelentett foglalkoztatottat foglalkoztató adózók listája itt található.
Az államháztartásról szóló törvény alapján léteznek a nem rendezett munkaügyi kapcsolatokkal rendelkezők is, melynek listája itt található. Ebbe a listába akkor lehet bekerülni, ha a vállalkozást a költségvetési támogatás igénylésének időpontját megelőző két éven belül ismételten, a korábbival azonos és ugyanazon telephelyen elkövetett jogsértés miatt sújtotta bírsággal az adóhatóság, illetve a bíróság.
Munkaügyi szabálytalanságot találtak a vizsgált 13.316 munkáltató 70 százalékánál, az ellenőrzött több mint 54 ezer munkavállalónak pedig a 68 százalékánál
a 2018 első kilenc hónapjában tartott ellenőrzéseken, a legtöbb jogsértés a feketefoglalkoztatásból adódott, ami főként az építőipart és a vendéglátást érintette – ismertette jelentésében a Pénzügyminisztérium munkaügyi főosztálya.
A vizsgálat megállapította, hogy az ellenőrzött dolgozók 13,62 százalékát foglalkoztatták feketén, akiknek a 38 százaléka az építőiparban dolgozott. A feketén dolgozók aránya 2 százalékpontos romlást mutat az egy évvel korábbi adathoz képest. Az építőipar mellett a vendéglátásban a leggyakoribb a feketefoglalkoztatás, a szektorban a 2017-ben mért 935-ről, a 2018. január-szeptemberi időszakban 983-ra nőtt a bejelentés nélkül foglalkoztatottak létszáma.
Összességében a meghatározó ágazatokban – az építőipart és vendéglátást leszámítva – csökkent a feketefoglalkoztatás aránya az ellenőrzéssel érintett munkavállalókra vetítve.
Annak ellenére, hogy az építőiparban ez a növekedés minimálisnak mondható az utóbbi évek nagy számai továbbra is tapasztalhatóak, így az ágazat továbbra is a legfertőzöttebb a feketefoglalkoztatás vonatkozásában.
Mindemellett pozitívum, hogy az elmúlt három év során a feketefoglalkoztatással érintett munkavállalók abszolút száma is idén volt a legalacsonyabb
- 2016. szeptember 30-ig 8 663 fő; 2017. szeptember 30-ig 9 591 fő; 2018. szeptember 30-ig: 7 462 fő volt a számuk.
Negatívum azonban, hogy az ellenőrzéssel érintett munkavállalókhoz viszonyítva a feketefoglalkoztatással érintett munkavállalók aránya 2011-től kezdve a 2017-es első háromnegyedév után 2018-ban volt a legmagasabb.
A feketefoglalkoztatással kapcsolatosan továbbra is megállapítható, hogy a bejelentés elmulasztása a leggyakoribb szabálytalanság, mely mind klasszikus munkaviszony, mind egyszerűsített foglalkoztatás keretein belül előfordul.
A bejelentés nélküli foglalkoztatással kapcsolatban a munkáltatói hivatkozások közül továbbra is az „adminisztrációs hiba", „könyvelő mulasztása", „próbamunka", és „első munkanap" kifogások a legjellemzőbbek.
Több munkáltatónál tapasztalható, hogy a munkavállalókat esetenként hosszabb ideig (hetekig, vagy akár egy-két hónapig) „próbamunkán" foglalkoztatják, munkaszerződés és bejelentés nélkül, ez azonban szabálytalan. Pozitív tapasztalat viszont, hogy egyre több munkáltató a próbanapokra egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyban bejelenti a munkavállalókat, így a legális foglalkoztatás biztosított.
Gyakori hivatkozás, hogy az ellenőrzéssel érintett nap a munkavállaló első munkanapja, aminek sokszor az az alapja, hogy a munkáltató elvárja, hogy lebukáskor a lehető legrövidebb időszakra legyen bizonyítható a szabálytalanság.
A nehezen megközelíthető munkahelyeken (különösen építőipar és vagyonvédelem területén) a munkáltatók bíznak az ellenőrzések elmaradásában és sokszor tudatosan nem jelentik be a munkavállalókat.
Forrás: Adó.hu