Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A kínai és az amerikai bankok uralják a pénzintézeti szektort a világban – így foglalható össze röviden a The Banker éves, Top 1000 World Banks című elemzésének 2019-es kiadása. A méreteket tekintve az látszik, hogy a kínai bankok a toplista első négy helyét simán elviszik.
Az úgynevezett Tier 1-es tőkésítési mutató alapján a globális top10-es lista élmezőnyét az alábbi kínai cégek uralják:
Industrial and Commercial Bank of China (338 milliárd dollár), China Construction Bank (287 milliárd), Agricultural Bank of China (243 milliárd), Bank of China (230 milliárd). Itt a tavalyi rangsorhoz képest annyi módosulás történt, hogy a 3. és a 4. szereplő helyet cserélt egymással.
A következő négy helyet azonban egyöntetűen amerikai pénzintézetek szerezték meg: JP Morgan Chase (209 milliárd dollár), Bank of America (189 milliárd), Wells Fargo (168 milliárd), Citigroup (158 milliárd). A top10-es listán az utolsó két helyet a brit székhelyű HSBC (147 milliárd dollár), valamint a japán Mitsubishi UFJ (146 milliárd) szerezte meg.
Noha a méreteket tekintve a kínai bankok uralják a mezőnyt, az eszközfelhasználások hatékonyságában egyértelműen az amerikai cégek vezetnek.
A jelentés alapján az amerikai pénzintézetek 40 százalékkal hatékonyabbak – vagyis jóval magasabb profitokat érnek el – kínai társaikhoz képest.
Az amerikai bankok emellett a kínaiakhoz viszonyítva magasabb hozamot realizálnak nemcsak az eszközeiken, de a tőkéjükön is.
Globális összevetésben a bankok soha nem látott erős évet produkáltak, még annak ellenére is, hogy a szigorúbb szabályozások, a keményebb tőkekövetelmények, a pénzügyi technológiai cégek felől érkező erősödő verseny, valamint az alacsony európai és amerikai kamatok nem könnyítették meg a helyzetüket.
A vizsgált 1000 bank körében az összesített adózás előtti profit 1135 milliárd dollár volt, ami több mint 10-szer akkora, mint 2009-ben
– akkor ütöttek be a pénzügyi válság negatív következményei.
Jó hír továbbá, hogy a nehézségekkel küzdő európai országokban (Olaszország, Görögország, Portugália, Spanyolország), is érezhető javulások mutatkoztak, elsősorban a nemteljesítő hitelek csökkenésével. Míg a görög és portugál bankok drasztikusan csökkentették a veszteségeiket, addig a spanyol pénzintézetek növelni tudták a nyereségeiket.
A brit bankok még a brexit ellenére is harmadával tudták növelni a profitjaikat, de összességében még mindig le vannak maradva az erős nyereségeket és tőkehozamokat produkáló francia vállalatok mögött.
Vannak azonban olyan országok, ahol a bankrendszer komoly nehézségekkel küzd – elsősorban a gazdasági felfordulások és a zuhanó devizaárfolyamok miatt.
Ilyen például Argentína, ahol a bankok mérlege ötödével esett vissza, a profitok pedig 10 százalékkal csökkentek.
Törökországban az eszközállomány 15, míg a nyereség 22 százalékkal zsugorodott.
Noha az amerikai bankok hozamai lenyomják a kínai pénzintézetekét, az USA cégei simán elmaradnak a közép-ázsiai és az afrikai pénzintézetek mögött – legalábbis számszerűsített hozamokban. Míg az előbbi csoport 23, addig az utóbb 20 százalékos hozamot ért el. A jelenség mögött az áll, hogy mivel a feltörekvő piacok egyes részein igen alacsonyak a bankolási szintek, ezért ezeken a területeken a pénzintézetek sokkal gyorsabban tudják növelni a profitjaikat a fejlett gazdaságokhoz képest.
