Kiderült, mennyibe kerülhet a tomboló Ebola-járvány megfékezése

Health workers are seen inside the 'red zone' of an Ebola treatment centre, which was attacked in the early hours of the morning on March 9, 2019 in Butembo. - Armed men on March 9 attacked an Ebola treatment centre in the east of the Democratic Republic of Congo, killing a policeman and wounding a health worker, the authorities said. Suspected Mai-Mai rebels have attacked the Butembo ETC twice in the last two weeks. (Photo by JOHN WESSELS / AFP)

Elkeseredett harcot folytatnak az ebolával a helyi és a nemzetközi színtérről bevont egészségügyi szakemberek a Kongói Demokratikus Köztársaságban. Az egy éve tartó járvány megfékezése, majd felszámolása még mindig nincs elérhető közelségben, még úgy sem, hogy a Merck korábban bevetett, egyelőre kísérleti készítménye, hatásos volt a betegség elleni immunitás megszerzésében. Rendelkezésre áll azonban egy másik készítmény is, ám a szakemberek mégis vonakodnak alkalmazni a Johnson&Johnson fejlesztését.

Nagyjából egy éve tart a minden korábbinál veszélyesebbnek és alattomosabbnak tűnő ebolajárvány Afrika közepén, Kongóban. Ahogy az Origo arról beszámolt, a betegség terjedése súlyos társadalmi és gazdasági kihívás elé állítja az országot és a nemzetközi közösséget is. Néhány nappal ezelőtt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemzetközi egészségügyi vészhelyzetet hirdetett a járvány miatt, miután bizonyosságot nyert, hogy a vírus már a ruandai és az ugandai határhoz is közel fekvő Goma városába is eljutott. A Bloomberg emlékeztet arra, hogy a járvány kirobbanása óta már mintegy 1700 halálos áldozatot szedett a gyilkos kór, és további ezreket érinthet, akik érinthezhettek korábban a vírust már hordozókkal. Az egészségügyi dolgozók egyik erőfeszítése éppen arra irányul, hogy az ebola felbukkanási helyét követve, megpróbálják felderíteni és izolálni azokat, akik korábban kapcsolatba kerülhettek a később megbetegedett személyekkel.

Védőruhába öltözött egészségügyi dolgozók Forrás: AFP/John Wessels

A hatékony vakcina sem old meg mindent

Ez azonban még úgy is nehéz, és egyelőre csak részsikerekkel járó feladat, hogy a Merck kísérleti vakcinája eredményesnek bizonyult a betegség elleni küzdelemben. A már néhány éve rendelkezésre álló vakcina az ebola egyik legveszélyesebb törzsének, a Zaire-nek a fehérjéjét tartalmazza egy speciális, influenzához hasonló tüneteket produkáló állati vírusba ültetve, ezáltal immunválaszra készteti a szervezetet. A WHO arról adott tájékoztatást, hogy 245 ezer adag áll rendelkezésre abból számukra, ami elegendő arra, hogy beadják a leginkább veszélyeztetetteknek. Ám a világszervezet mégis azt közölte: szükség lehet más alternatívákra is.

Itt léphet be a képbe a Johnson&Johnson vállalat, amelynek saját kísérleti vakcinájából jókora készletek pihennek egy holland raktárban, felhasználásra készen.

"Minden eszközt és lehetőséget meg kell ragadnunk, idértve, a Merck és a Johnson&Johnson vakcináinak használatát is.

A WHO megkongatta a vészharangokat, a világnak pedig cselekednie kell." - mondta Peter Piot mikrobiológus, a London School of Hygiene & Tropical Medicine intézmény igazgatója, egyike azoknak, akik annak idején azonosították az ebola kórokozóját.

Egészségügyi dolgozók egy ebolás betegeket kezelő központban Forrás: AFP/John Wessels

A kongói egészségügyi szakemberek döntéshozói mégis vonakodnak az utóbbi alkalmazásától, arra hivatkozva, hogy mivel eltérő módon kell azt használni a mostani készítménytől, problémákat okozhat az amúgy is konfliktusokkal terhelt, ebolától sújtott régiókban. Az ebola főként a Kongói Demokratikus Köztársaság gyenge állami kontrollal bíró területein szedi áldozatait, ott, ahol különböző lázadó csoportok bonyolódnak egymással harcokba, és ahol a konfliktusoknak falusiak is áldozatául esnek. Ráadásul sokan a helyiek közül egyszerűen nem hisznek a betegség létezésében, és az egészségügyi dolgozók megjelenését és az oltások beadását elpusztításukra irányuló tevékenységként tekintik. Emiatt pedig nem egyszer támadtak már meg oltóközpontokat és ebolás betegeket kezelő ellátóhelyeket.

A kongói Egészségügyi Minisztérium közben kiadta jelentését, miszerint mintegy 143 ezer ember kapott a Merck kísérleti oltóanyagából a legutóbbi kitörés óta.

A jelentés szerint a jelenlegi tartalék a vakcinából könnyen duplájára, 500 ezer adagra növelhető, úgy, hogy megfelezik a dózisokat. Ez a módszer Guineában egyszer már bevált, a hatóanyag így is képes volt kifejteni hatását - áll a jelentésben. A Merck közben bejelentette, képes az oltóanyag előállításának növelésére, a következő 6-18 hónapban 900 ezer dózist gyártanak majd a németországi és az amerikai telephelyeiken.

An update, re: the news that the DRC #Ebola outbreak was just declared a global emergency:

Per WHO figures, as of July 15, there were 2,512 total cases reported; of those cases, 2,418 were confirmed.

Approximately 1,676 have died. pic.twitter.com/dAd89K2ySK

— Melanie Schmitz (@MelsLien) 2019. július 17.

Védelem két ütemben

A Johnson&Johnson a Janssen Vaccines & Prevention B.V-vel, egy érdekeltségi körébe tartozó vállalattal már évek óta dolgozik a saját vakcináján. A programot a 2014 és 2016 között zajló ebolajárvány idején 200 millió dolláros belső forrás átcsoportosításával gyorsította fel, amihez még részben az EU-tól, részben más forrásokból származó 100 millió dollár érkezett, hogy a klinikai tesztfázisok minél hamarabb elérhető közelségbe kerüljenek. A vállalat az alapvető technológiákat a Bavarian Nordictól kapta, egy 187 millió dolláros megállapodás keretében, melynek része az is, hogy ha a még kísérleti oltóanyag termékfázisba jut, Afrikán kívüli kereskedelmi forgalmazásából a Bavarian is igényt tarthat licenszdíjakra.

Ugyanakkor bármennyire is kézenfekvő lenne a vakcina bevezetése, a két hatóanyag közötti működési különbségek magyarázatot adnak a kongói szakemberek óvatosságára - és újra aláhúzzák azokat a vonatkozásokat, amiért a problémás kongói régiókban, különösen nehéz a küzdelem a járvány ellen.

A Merck vakcinája egy élő, legyengített, ebolafehérjét hordozó vírusból készült, és beadása után 10 nappal már véd a betegség ellen. A Johnson&Johnson egyelőre szintén kísérleti, nem engedélyezett készítménye viszont a test immunrendszerét készíti fel az ebolával való találkozásra, ám ehhez az kell, hogy a hatóanyag mindkét komponensét megkapják a veszélynek kitettek.

Csakhogy a két adag beadása között két hónap szünetet kell tartani.

A vakcina eredményesnek bizonyult az eddigi vizsgálatok alapján, de csak akkor, ha az oltott mindkét komponenst megkapja, illetve arról nincs adat, mi van akkor, ha csak az elsőt, vagy a másodikat kapja meg az első beadása nélkül.

Fegyveres konfliktusokkal sújtott zónában, falusi környezetben, az emberek mobilitásának követhetetlenségével bevezetni két komponensű oltóanyagot, még ha valóban hosszú távú védettséget is ad: erre nem vállalkoznak egyelőre Kongóban. Még Michael Ryan, a WHO vészhelyzeti programjának igazgatója is azt mondta, bár tudományosan érdekes lenne, de egy vészhelyzet kellős közepén mindenki azt kérdezné tőlük, miért használnak egyik oltóanyagot az egyik, és másikat egy másik helyen?

Michael Ryan, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egészségügyi vészhelyzeti programjának vezetője sajtótájékoztatót tart a kongói ebolahelyzetről a világszervezet genfi székházában idén májusban Forrás: MTI/EPA/KEYSTONE/Martial Trezzini

A szakemberek egyetértenek abban, hogy ezt a terméket inkább a gócpontokon kívül, a vírus terjedésének jelenlegi perifériáján lenne értelme kipróbálni, noha most az a legfőbb gondjuk, hogy a Merck anyagából a készletek a megfelelő helyeken álljanak rendelkezésre.

Hiába van ugyanis abból jelenleg elegendő, a szakemberek nem úgy haladnak az oltásokkal, ahogy kellene, mivel a készítmény nem jut el mindig időben a válságzónákba.

A Johnson&Johnson részéről egyébként azt nyilatkozták: a többéves kutatómunka árán előállt, engedélyezés előtti készítmény jelenlegi tartalékai öt vagy akár tíz éves időtávon belül is használhatók maradnak. Paul Stoffels, a vezető tudományos munkatárs azt nyilatkozta, rövid idő alatt 1,5 millió adagot tudnak kiszállítani a vakcinájukból, és - tette hozzá - "'ha most nem lesz azokra szükség mert képesek a járványt kontroll alatt tartani, megőrizzük a készleteket a későbbiekre."

Sok áldozatot és hatalmas veszteséget jelent egy-egy járvány

A legutóbbi kongói ebolajárvány 2014 és 2016 volt, akkor több mint 2500 ember kapott fertőzést, most a halálos áldozatok mellett, legalább ennyi embert figyelnek meg a betegség gyanújával.

A WHO a vészhelyzet kihirdetése után arra koncentrál, hogy megakadályozza az ebola átjutását a szomszédos országokba.

A mostani járvány elleni küzdelem költségei egyelőre nem ismertek, a korábbi kitörések alkalmával a világnak és az érintett országoknak az emberéletek mellett, több 10 milliárd dollárjába került a gyilkos vírus.

Butembo városa idén márciusban, a mostani járvány epicentruma: sokan lehetnek veszélyben Forrás: AFP/John Wessels

Egy tavaly kiadott jelentés szerint,

a 2014-2016-os nagy járvány több mint tízezer halálos áldozatot követelt, emellett 53 milliárd dolláros kárt okozott Nyugat-Afrikának, jóval többet, mint a lezajlása alatti években előzetesen becsülték.

Összehasonlításként: a 2003-as SARS járvány 40 milliárd dollár, a 2015-2016-os zika vírus pandémiája 20 milliárd dolláros többletkiadással járt. (A legtöbbe egyébként a nagy járványok közül az első világháború után a világon végisöprő spanyolnátha került, mai áron modellezve 490 milliárd dollárba.)

Mennyibe kerülhet most a védekezés?

Egyelőre nem készült - nem is készülhetett - még el a végleges számla a védekezés költségeiről és a kieső gazdasági károkról. A Bloomberg friss beszámolójában arról ír, hogy a WHO közzétette, mekkora forrásra van szüksége augusztustól kezdődően a következő hat hónapra. Eszerint 324 millió dollárt (kb. 93 milliárd forint) biztosan felemészt az ebola terjedésének megállítása és a védekezési, lakosságfelkészítési feladatok ellátása. Az előző, hat hónapos ciklusokban a védekezés költségeit főként brit nemzetközi fejlesztéssel foglalkozó ügynökségek, a Világbank járványügyi vészhelyzeti alapja, és a vakcinagyártó vállalatok szövetsége adta össze.
A szakértői kommentárok megjegyzik: a most alkalmazott vakcina nélkül csak igen csekély esélyük lenne legyőzni a rettegett ebolát, így viszont arra kell fókuszálniuk, hogy a gócpontokban minden, az egészségügyi dolgozók által kijelölt személy megkapja az oltást. Többen megjegyezték: a legnagyobb kihívás a lakosság ellenállásának legyőzése, sokan ugyanis még a nagyvárosokban is bizalmatlanok a beavatkozó egészségügyi dolgozókkal szemben, vagy a betegséget mágikus átok egy formájának gondolják, és ezért az ellene való harcot is a helyi boszorkányokra bíznák. Ezért a hírek szerint kommunikációs szakembereket és antropológus szakértőket egyaránt a terepre hívnak dolgozni a védekezés most kezdődő fázisában a lakosság meggyőzése érdekében. Kongó a 176. helyen áll a 189 országot tartalmazó, humán fejlettségi index listán, amely az országokat az ott élők várható életkilátásai, az egészéges élet esélyei, az oktatáshoz való hozzáférés, illetve az életszínvonal alapján rangsorolja.

A Világbank már az idei év első heteiben bejelentette pénzügyi támogatását Kongónak, ahol az előzetes becslések szerint csak a megfékezésre szánt intézkedések kiterjesztése 150 millió dollárt emészt fel a februártól júliusig terjedő, 6 hónapos időszakban.