Mind a Magyarországra érkező beruházások volumene, mind a száma a többszörösére emelkedett 2009-ről 2018-ra – tudta meg az Origo egy külügyminisztériumi háttérbeszélgetésen. Ez a szám egyébként csak azokra a beruházásokra vonatkozik, amelyek a magyar beruházási ügynökségen (HIPA) keresztül érkeznek.
A hazánkba érkező megvalósult beruházásoknál lévő dolgozók átlagfizetése a 2017-es 304 ezer forintról 505 ezer forintra emelkedett az idei első félévben.
Fontos kiemelni, hogy míg 2009-ben, a balliberális kormányzás utolsó teljes évében közel 900 millió eurónyi beruházás érkezett, addig tavaly már több mint 4,3 milliárd eurónyi. A beszélgetésen elhangzott az is, hogy alapvetően
nem igaz, hogy az ország összeszerelő-üzem lenne, mivel az ideérkező beruházások közel negyede a K+F szektorba érkezik.
A tavalyi 98-ból 29 projekt a kutatás-fejlesztés és IT területén jött létre. Mindez pedig 60 százalékos növekedés volt 2017-hez képest.
2009-ben a balliberális kormány utolsó teljes évében 27 beruházás érkezett hazánkba, míg a tavalyi eredmény majdnem négyszer jobb volt (98 darab beruházás).
A tavalyi 98 beruházás több mint 17 ezer munkahelyet teremt, míg 2009-ben mindössze közel 5500 munkahely jött létre.
Örömteli, hogy az idei első fél év beruházási adatai meghaladják a tavalyi első fél év rekordjait is. A beruházások idei első féléves értéke 2,3 milliárd euró, szemben a tavalyi 2 milliárd euróval. Fontos kiemelni, hogy a
tavalyi első fél évben 7274 új munkahelyről született döntés, szemben a tavalyi 6699-cel.
A háttérbeszélgetésen az is elhangzott, hogy a magyar gazdaság teljes mértékben felkészült a korszakváltásra. Ennek bizonyítéka, hogy az elektromobilitás alapjai megvannak nálunk, mivel a legnagyobb volumenű beruházások Dél-Koreából érkeztek, ahol már nagyon komoly eredmények vannak ezen a területen.
Ennek legjobb példája a komáromi SK Innovation JV dél-koreai projekt.
A gyárban korunk legmodernebb akkumulátorai készülnek majd, amelyek elektromos autókhoz is használhatóak lesznek.
Érdekesség, hogy most először fordult elő 2010 óta, hogy a beruházási volumen alapján már nem Németország, hanem Dél-Korea áll az első helyen az országban.
A kivitel értéke és a beruházások összege 5 éve megszakítás nélkül, évről évre új rekordot állítva nő, Magyarország pedig termelési központból tudásalapú, kutatás-fejlesztésre összpontosító gazdasággá alakult.
Az erősödő kivitelnek köszönhető, hogy Magyarország exportteljesítménye a 34. a globális rangsorban, noha lélekszám alapján jóval hátrébb, a 92. helyen áll az ország.
A legtöbb, nyolc projekt Komárom-Esztergom megyében valósul meg, a következő Pest megye héttel, harmadik helyen áll a főváros öt projekttel. Figyelemre méltó, hogy az ország keleti részén Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egyaránt 4-4 beruházást tudhat magáénak, miközben csak négy olyan megye van, ahol nem terveznek beruházást: Nógrád, Vas, Békés és Csongrád.
A magyar gazdaságpolitikát a magyar emberek munkájára lehet alapozni, ám a mai körülmények között az ország legfeljebb 5 millió munkavállalóval számolhat.
Október 1-jétől ezért a beruházási támogatások feltételei közül kikerül a munkahelyteremtés, viszont 3 ezer euróról 4 ezer euróra nő a képzési támogatás összege,
a tanműhelyekre igényelhető támogatások kibővülnek, és fokozatosan 50 millió forintra csökken a kisvállalkozások adókedvezménnyel támogatható beruházásának legalacsonyabb értéke.