Varga Mihály Luxembourgban az uniós pénzügyminiszterek tanácskozásán azt mondta, az Ecofin áttekintette az Európai Bizottság országspecifikus ajánlásaival kapcsolatos horizontális kérdéseket.
A pénzügyminiszter azt is mondta,
a magyar gazdaság teljesítménye rendre felülmúlja az uniós várakozásokat,
az idén 3,7 százalékos növekedést vár Magyarországon.
Szerinte ugyanakkor Magyarország jövő évi költségvetési törvényjavaslata továbbra is kiszámítható környezetet biztosít a magyar gazdaság szereplőinek, egyszázalékos hiánycél mellett egyszázalékos tartalékkal és négyszázalékos növekedéssel számol.
A magyar gazdaság bővülése összhangban van a növekedési képességével, az elmúlt évek adatai tartós,
az uniós átlag feletti fellendülést hoztak, ezért a magyar kormány legfontosabb célja, hogy a világgazdasági és euróövezeti lassulás ellenére is megvédje az elért eredményeket
– mondta.
Varga Mihály azt mondta,
az alacsony költségvetési hiány mellett stabilan folytatódhat az adósságráta csökkenése, 2022-ben a bruttó hazai termék 60 százaléka alá kerülhet.
A bizottság által vártnál magasabb gazdasági növekedés mellett a középtávú költségvetési cél már 2020-ban teljesülhet.
A pénzügyminiszterek véleményt cseréltek a bizottság hosszú távú klímavédelmi stratégiájáról is, annak gazdasági és pénzügyi hatásait elemezve. A tervezet szerint az Európai Unióban a 2031-2050 közötti időszakban a bruttó hazai termék (GDP) 2,8 százalékát,
mintegy 520-575 milliárd eurót kell az energiarendszerek és a kapcsolódó infrastruktúra fejlesztésére fordítani.
Varga Mihály szerint a változtatásokat megvalósító beruházások számos területen hozhatnak növekedést, teremthetnek új munkahelyeket, de az átmenet bizonyos ágazatokban visszaesést generálhat.
Azt mondta, ezért olyan megoldásokat kell kidolgozni, amelyek figyelembe veszik az egyes tagállamok lehetőségei közötti eltéréseket, illetve nem okoznak versenyhátrányt az európai gazdaságnak.