Kína számára ma az önfenntartó gazdasági modell kialakítása a legfontosabb cél – amit csak felerősített az USA-val fennálló kereskedelmi konfliktusa.
Nem meglepő tehát, hogy a pekingi vezetés óriási erőkkel támogatja az ország technológiai fejlesztéseit, és nem titkolt szándéka, hogy az ország a globális technológiai szektor vezetője legyen.
Az például már hivatalos állami cél, hogy 2030-ra Kína éllovas legyen a mesterséges intelligenciában. A CNBC összegyűjtötte azokat a területeket, ahol Kínának reális esélye van arra, hogy globális viszonylatban is vezetővé váljon.
Az USA és Kína közti technológiai versengés egyik legfontosabb terepét a következő generációs mobilszolgáltatások (5G) adják.
Ezért kerül célkeresztbe a Huawei is, amely kulcsfontosságú fejlesztője a szupergyors 5G technológiának.
Washington egyébként azzal támadta meg a kínai céget, hogy biztonsági kockázatot jelent, mivel az eszközei végső soron lehetővé teszik a kínai állam számára, hogy az USA-ban kémkedjen. A Huawei folyamatosan visszautasította ezeket a vádakat.
Majd szeptemberben a vállalat bemutatta az új, mobileszközre fejlesztett 5G processzorát, ami arra is utalt, hogy a társaság teljes irányítást akar gyakorolni a beszállítói lánca fölött, ahogy fokozódik a nyomás az USA részéről. Akkor a bemutató konferencián, a Huawei elnöke, Liang Hua közölte, a termékeiket úgy tudják leszállítani, hogy azok semmilyen módon nem függnek amerikai alkotóelemektől.
Kína egyébként jó úton jár ahhoz, hogy a világ legnagyobb 5G piaca legyen.
Novemberben, be is indultak az 5G hálózatok az országban, megelőzve a hivatalos határidőt. Néhány nappal később pedig már az országban jelezték is, elkezdődtek a kutatások és fejlesztések a 6G-vel kapcsolatban.
Jelenleg a kereskedelmi 5G szolgáltatások 50 kínai városban érhetők el, beleértve a legnagyobb településeket. Összevetésképpen, az USA-ban csupán néhány város kínál 5G szolgáltatásokat.
A másik fontos terület Kína számára a blockchain (blokklánc) technológia, amely számos kriptovaluta, például a bitcoin mögött is áll. A technológiát azonban több iparágban is elkezdték már használni, beleértve a hagyományos pénzügyi szektort és az élelmiszeripart is.
A blockhain jelentősége abban áll, hogy alapjaiban formálhatja át a módot, ahogy ma az üzleti tranzakcióról gondolkodunk.
Következésképpen a pénzügyi szolgáltatások több területe is rendkívüli fejlődésen mehet keresztül a blockchain technológia használatával
– mondta Lucy Gazmararian, a PwC Hongkong szakértője.
Innen nézve pedig nem is meglepő, hogy a kínai vezetés beállt a technológia mögé. Hszi Csin-ping kínai elnök állítólag sürgette is a hazai szereplőket, hogy használják ki a technológiában rejlő lehetőségeket.
A következő évek izgalmas kérdése pedig az lesz, Kína végül előáll-e a saját digitális fizetőeszközével, aminek a tervét korábban bejelentették.
Egy ilyen virtuális jüan ugyanis komolyan veszélyeztethetné az amerikai dollár globális dominanciáját.
Végül a harmadik terület, amely kiemelkedően fontos Kína számára, a mesterséges intelligencia (MI), amely azzal a reménnyel kecsegtet, hogy a világ minden létező üzletágában elhozza a hatékonyság növekedését.
Peking 2017-ben jelentette be, hogy az MI területén világelső szeretne lenni 2030-ra. Ráadásul a világ második legnagyobb gazdasága már most is abszolút vezetőnek számít ezen a terepen – mondta Frank Hester, a brit TTP nevű technológiai cég alapítója, amely 2013 óta üzletel Kínával. Hester hangsúlyozta,
az elmúlt 5 évben komoly változások mentek végbe Kínában, aminek eredményeként a kormány most már kifejezetten támogatja, hogy a kínai cégek külföldi vállalatokkal üzleteljenek.
Az IBM egyik vezetője, Alain Bénichou hozzátette, Kínában ma a vállalatok 14 százaléka karolta föl a mesterséges intelligenciát. És noha még bőven van hova fejlődni, a kínai társaságok a globális átlagnál magasabb szinten alkalmazkodtak az új megoldásokhoz.