Decemberben a várakozásoknak megfelelően alakult az infláció

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb jelentéséből kiderült, hogy a fogyasztói árak a tavalyi év egészét tekintve 3,4 százalékkal emelkedtek, decemberben pedig 4 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál.

Az előző hónaphoz képest decemberben 0,3 százalékkal emelkedtek az árak.A maginfláció tavaly decemberben 3,9 százalékos volt 0,1 százalékponttal alacsonyabb a novemberinél. Quittner Péter, a KSH osztályvezetője az adatok ismertetésekor elmondta: a szeszes italok, a dohányáruk, az üzemanyagok, valamint az élelmiszerek ára nőtt jelentős mértékben.

illusztráció Fotó: Hirling Bálint [origo]

Az átfogó infláció emelkedését a novemberi 3,4 százalékról, a maginfláció csökkenésével szemben döntően az okozta, hogy az üzemanyagárak 7,7 százalékkal drágultak, míg novemberben az egy évvel korábbival azonos szinten álltak. Novemberhez képest decemberre 5,5 százalékosról 5,9 százalékosra gyorsult az élelmiszerárak emelkedése és 12,1 százalékosról 12,3 százalékra a dohányárúké.

A tartós fogyasztási cikkek decemberben 0,9 százalékkal voltak olcsóbbak,

mint egy évvel korábban, míg novemberben 1,2 százalékkal volt alacsonyabb az áruk. A szolgáltatások díjai a novemberi 3,4 százalék után decemberben 3,2 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbiaknál.

Suppan Gergely, a Takarékban vezető elemzője szerint az infláció a várakozásoknak megfelelően alakult. Kiemelte, hogy az infláció megugrását döntően az üzemanyagárak egy évvel korábbi összeomlása, ezzel szemben tavaly év végi drágulása, valamint a feldolgozott élelmiszerek, azon belül is a Kínában kitört afrikai sertéspestis miatt emelkedő sertéshús és húskészítmény árak okozták.

A szakértő hozzátette, hogy az inflációban továbbra is kettősség figyelhető meg, míg egyes piaci szolgáltatások (takarítás, lakásjavítás, lakbér) árai meredeken emelkedtek részben a bérnyomás miatt is, az importált infláció negatív, ugyanis a legnagyobb mértékben a tartós cikkek árai estek,

ami igazolja az MNB várakozásait, hogy az importált infláció mérsékelni fogja a hazai inflációt is.

Suppan Gergely szerint idén a bázishatások ellentétesen alakíthatják az inflációt (egyes élelmiszerár sokkok, a neta égetett szeszesitalokra való kiterjesztésének hatása kikerül a bázisból, ezzel szemben a tavaly év eleji alacsony üzemanyagárak miatt jelentősen felfelé húzzák az inflációt az üzemanyagárak), a sertéshús és készítmények árai azonban a korábbi várakozásoknál nagyobb mértékben emelik az élelmiszerárakat, míg az európai kilátások némi javulása miatt az importált infláció kevésbé ellensúlyozza az előbbi tényezőket, így 3,6 százalékos átlagos inflációra számítunk. Míg az első hónapokban átmenetileg meghaladhatja a 4 százalékot, az év közepétől ismét megközelítheti a 3 százalékos célt az infláció, így idén nem lesz szükség a monetáris kondíciók szigorítására, ugyanakkor további lazításra sem látunk mozgásteret.