A tavalyi évben rekord számban jelentettek csődöt az olaj- és gázvállalatok Észak-Amerikában, és lehetséges, hogy ez csupán a kezdet volt. A Hayes and Boones's energiaipari jogi cég elemzése szerint a tavalyi év első kilenc hónapjában összesen 50 energiavállalat jelentett csődöt, amiből 33 olaj- és gázvállalat volt. Ezzel szemben 2018 egészében mindössze 43 olaj- és gáztársaság ment csődbe.
Az év legnagyobb összeomlását egyértelműen az EP Energy adta, amely októberben jelentette be a csődöt, miután képtelen volt fizetni a nagyjából 5 milliárd dolláros adósságát.
Most pedig egyes szakértők azzal számolnak, hogy 2020-ban még súlyosabb lehet a bedőlési hullám az iparágban.
A probléma elsősorban abból fakad, hogy amikor legutóbb az USA-ban megindult a nagy palaolaj láz, számos vállalat komoly hiteleket vett föl annak érdekében, hogy finanszírozza a költséges kitermelést.
Ennek eredményeként az USA a világ legnagyobb olajkitermelője lett, napi közel 13 millió hordós kibocsátással.
Az olajár azonban csökkent, ami azt eredményezte, hogy számos kitermelőnél a költségek egyszerűen felemésztették a profitokat. Így pedig nem meglepő, hogy rekord számban kezdtek el tavaly fizetésképtelenséget jelenteni a cégek.
A legnagyobb bajban azok a kisebb kitermelők vannak, amelyek magas hozamú, kockázatosabb bóvlikötvényeket bocsátottak ki. Most pedig számos elemző arra számít, hogy 2020-ban csak még tovább fog romlani a helyzet.
Az sem könnyíti meg az energiacégek dolgát, hogy a kötvénypiacon egyre nagyobb teret nyernek az úgynevezett „zöldkötvények",
vagyis a megújuló energiában utazó vállalatok adósságai – tovább nehezítve az olajcégek hitelfelvételi lehetőségeit.
Mindent összevetve, jelenleg nagyjából 30-40 milliárd dollár értékű magas hozamú energiakötvény van veszélyben – mondta Michael Bradley, a Tudor, Pickering, Holt energiastratégája. Az ezek mögött álló vállalatok legjobb esélye a túlélésre a csődvédelem kérése, illetve az átszervezés lehet, ha szeretnének még talpon maradni egy következő olajárrobbanásig.
Összességében viszont pozitív hatásai is lehetnek a folyamatnak a szektorban.
A következő években ugyanis olyan konszolidációs folyamat indulhat be, amelynek eredményeként több komolyabb és nagyobb méretű összeolvadás valósulhat meg, melyek célja a valódi racionalizálás lehet az iparágban.