Orbán Viktor miniszterelnök felszólalásában hangsúlyozta, hogy 2020-ban egy új szakasz kezdődik, mégpedig egy világjárvánnyal (ahogy az előző szakasz egy világválsággal kezdődött), de ettől nem kell megijedni, ahogy a válság idején sem kellett.
A miniszterelnök szerint
az elmúlt száz év legsikeresebb évtizede van mögöttünk.
Ennek a tíz évnek az eredményeit meg kell védeni, a sikernek maradandónak kell lennie. Csak olyan gazdaságpolitikát szabad folytatni, amely fenntartja a stabilitást, nem törekszik úgy növekedésre, hogy közben felborul az államadósság egyensúlya.
A devizaadósság már alacsony, a miniszterelnök azonban arra törekszik, hogy ez meg is szűnjön, és
az államadósság minél nagyobb hányada legyen hazai tulajdonban.
Egyensúlyba került a kereskedelmi és a fizetési mérleg – ez rendkívül lényeges, hisz míg korábban a növekedési időszakokban megbillent az egyensúly a növekvő import miatt, az elmúlt tíz évben azonban már nem, és ez az ideális növekedési forma.
Az unortodox gazdaságpolitika bevezetése után
sikerült visszaszerezni a gazdasági szereplők bizalmát, mind a belföldiekét, mind a külföldiekét,
és ebben a Kamarának is döntő szerepe volt. Lényeges volt, hogy olyan legyen a gazdaságpolitika, amely nem ellenállásba ütközik az emberek nagy csoportja részéről, hanem egyetértenek vele, megfelelőnek érzik – mondta Orbán Viktor.
Ez lényeges szempont lesz a következő évtizedben is – hangsúlyozta a miniszterelnök. Szerinte
olyan gazdaságpolitikát kell folytatni, amely teljesítményre ösztönöz, ami elégedettséget, a sikeresség érzését, sőt, büszkeséget vált ki.
Nem az lesz a döntő, hogy mekkora önmagában a növekedés, hanem hogy a többiekhez képest, akikhez fel akarunk zárkózni, meglegyen a növekedési többletünk – legalább a 2 százalék.
A miniszterelnök a koronavírus tekintetében világjárványra számít, és arra, hogy nem lesz rövid időn belül védőoltás, és noha nem magas a halandóság, de a biztonságérzet hiánya okozza a gazdasági hatásokat. Kínában ugyan már visszaszorulóban van a járvány, de hosszú idő esett ki a normális helyzethez képest, és ez nálunk is így lehet:
nyárig is eltarthat, amíg a turizmus és egyéb fontos, most megviselt ágazatok talpra állnak
– fejtette ki Orbán Viktor.
A kormány azt várja a Kamarától, hogy április közepén-végén mérje fel, hogy melyik ágazatban milyen hatása lett a járványnak, és
a kormány ennek megfelelően fog célzott támogatást nyújtani.
Ezzel azt szeretnék elérni, hogy ne legyen 2008-as mértékű visszaesés, sőt, fennmaradjon az EU-átlaghoz képest mért 2 százalék növekedés többlet – mondta a miniszterelnök.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóját Parragh László, az Iparkamara elnöke nyitotta meg. Elmondta, hogy Németország a 2008-as válságból hamarabb állt fel, mint Magyarország, mivel gyorsan meglépte a szükséges lépéseket, míg Magyarország ezt csak évekkel később tette meg. Akkor viszont felgyorsult növekedésünk, és most immár lényegesen magasabb, mint a német szint.
Immár fegyelmezett költségvetésünk van, a foglalkoztatás növekedése látványos:
míg 10 éve sokan megmosolyogták az egymillió fős növekedést, ma ez már valóság.
Hatalmasat nőtt az export: a világ 30. legnagyobb exportőre vagyunk. Gazdasági versenyképességben, komplexitásban Magyarország a 10. helyen áll, a térségben csak Csehország előz meg minket – mondta Parragh László.
Az Iparkamara elnöke hozzátette:
a munkajövedelmeket terhelő adók nagy mértékben csökkentek,
a forgalmi típusú adók szerepe nőtt, a gazdaság fehéredett (online pénztárgépek, EKÁER bevezetése, a cégek közti készpénzhasználat korlátozása stb.). Döntő lépés a hatéves bérmegállapodás, amely azért működik, mert minden fél betartja vállalásait (ennek keretében már eddig 27-ről 17,5 százalékra csökkent a munkaadó által a munkavállaló után fizetendő szociális hozzájárulási adó).
Parragh László elmondta:
a további tervek között szerepel az iparűzési adó rendszerének átalakítása, a vidéki régiók felzárkóztatása
és a K+F szektor fejlesztése. A szükséges átalakításoknál előfordul, hogy a gazdaságpolitika olyan érdekcsoportokba ütközik, akiket nehéz meggyőzni a változások szükségességéről, mint például a szakképzés átalakításánál.
Az oktatás, pályaválasztás szintjén komoly feladatok elé nézünk, melyekben az Iparkamara is szerepet kap: az iskolákban a lemorzsolódás csökkentése, a felnőttképzés hatékony megvalósítása. A legsikeresebb megyékben a legnagyobb a szakképzésre jelentkezők aránya: például Győr-Moson-Sopron megyében jóval nagyobb ez a szám, mint Szabolcsban:
felismerik a fiatalok az ipar nyújtotta kedvező lehetőségeket.
Lényeges még a pénzügyi tudatosság fejlesztése – tette hozzá az elnök.
Matolcsy György, az MNB elnöke előadását azzal kezdte, hogy Magyarország sereghajtóból éllovas lett az elmúlt évtizedben. Ennek eredményeit azonban meg kell védeni, sőt, előre kell tekinteni a következő tíz évre, és megnézni, hogyan lehet kiteljesíteni ezt a sikert.
A jegybank elnöke szerint az elmúlt évtized sikere kettős: egyensúlyi és növekedési.
Egyensúly van a költségvetésben, a fizetési mérlegben, a munkaerőpiacon, lényegében a gazdaság minden szegmensében,
emellett sikerül tartósan magas gazdasági növekedést fenntartani. A cél, hogy Magyarország az Európai Unió átlagához képest 2 százalékos növekedési többletet érjen el, de az elmúlt két évben sikerült ezt 3 százalékon tartani. Ha ezt sikerülne 2030-ig fenntartani, akkor az EU átlagos fejlettségi szintjének 93 százalékát érhetnénk el.
A sikeres bérfelzárkózással kapcsolatban Matolcsy György elmondta, hogy a régióban a legnagyobb nominális bérfelzárkózás zajlott. A hitelállomány bővülése is a gazdasági növekedés egyik motorja, hiszen több programmal sikerült a vállalati hitelfelvételi kedvet megnövelni, majd a lakosság hitelfelvétele is dinamikus lett.
Három nagy nehezéktől szabadultunk meg:
jelentősen csökkentettük az államadósságot, ezen belül a devizaarány igen alacsony szintre csökkent, és a külső nettó adósság is kevesebb lett.
Ezáltal sérülékeny állapotból igen stabil helyzetbe került az ország – tette hozzá a Nemzeti Bank elnöke.
Matolcsy György az elkövetkező időszak feladatai között jelölte meg, hogy be kell hozni a legjobb külföldi technológiát és ez alapján kifejleszteni a magasszintű magyar technológiát. Nagy lehetőség van a kkv-k hatékonyságának fejlesztésében, és a hitelpenetráció is növelhető: a jelenlegi 32 százalék körüli mértékről (GDP arányosan) 60 százalékra, ami az uniós átlag.
Fontos a gyerekvállalási kedv növelése: a cél, hogy évente kétezerrel több gyermek szülessen. A demográfiai haladáshoz még
szükséges lenne a korai halálozások arányának csökkentése is,
hisz ez nálunk uniós szinten magas – tette hozzá a jegybank elnöke.
Varga Mihály pénzügyminiszter azzal az érdekes adattal kezdte előadását, hogy Magyarországon hat olyan állampapír tulajdonos van, aki meghaladja a 100 éves életkort, a legidősebb 103 éves.
A világgazdaság három nagy erőközpontja,
az USA, az EU és Kína között folyamatosan erőeltolódások vannak gazdasági értelemben.
Az utóbbi időben az Unió növekedése a leglassabb – ez komoly kihívást jelent. Európa például ma a hagyományos autóipar központja, miközben a jövő az elektromos és hibrid autóké, és ezek gyártásában lemaradás tapasztalható a másik két nagy gazdasági erőközponthoz képes – mondta Varga Mihály.
A pénzügyminiszter is kiemelte, hogy
a magyar gazdaság sikerének záloga a stabilitás és a növekedés,
amelyek most lehetővé teszik, hogy a külső kihívások sokkal kevésbé viseljék meg a gazdaságot, azaz csökkent a külső sebezhetőségünk. Varga Mihály is kiemelte a fegyelmezett költségvetési politika jelentőségét, a GDP-arányos adósságnak pedig az alkotmány szerint is 50 százalék alá kell csökkenni (most 66, és jóval 80 fölött volt).
Az adósság GDP-arányos csökkenésén túl cél a nullás, vagyis hiány nélküli költségvetés, ezáltal már nominálisan, összegszerűen sem növekedne az adósság. Ami igen fontos még, a magas beruházási ráta: ha a külföldi működőtőke beruházások (évi 4-5 milliárd euró értékben) fennmaradnak, ez önmagában biztosítja a 2-3 százalékos gazdasági növekedés-többletet.
A korábban felfújt tőzsdei árfolyamok most gyorsan csökkennek, részben a koronavírus, részben pedig az frissen kitört, leginkább szaúdi-orosz olajháború hatására.
Az idei évre 1 százalékos hiányt terveztek a költségvetésben, és 1 százalék tartalékot is képeztek, amely lehetővé teszi az előre nem látható események hatásának tompítását – tette hozzá a pénzügyminiszter.
Az intézményi állampapírhozamok csökkennek, ez előnyösnek tekinthető, hisz olcsóbb az államháztartási hiány finanszírozása.
A jövőre nézve Varga Mihály elmondta: fontos a gazdaságpolitikai mozgástér kiszélesítése monetáris és fiskális lépésekkel egyaránt, a versenyképesség növelése,
a hat éves bérmegállapodásban foglalt hátralévő adócsökkentés megvalósítása,
és a vállalkozások, valamint a technológia idevonzásának folytatása.