Fontos változások júliustól a társadalombiztosításban

adó járulékcsökkentés

2020. július 1-től él a társadalombiztosítási ellátásokat és ezen ellátások fedezetét szabályozó új jogszabály. A fontosabb változások között van a saját jogú nyugdíjasok általános járulékmentessége, az egyéni járulékkötelezettségek összevonása, a járulékfizetési alsó határ, a társas és egyéni vállalkozók járulékalap korrekciójának megszüntetése, valamint a hátralék miatti TAJ kártya inaktiválása is. Csökken a szociális hozzájárulási adó mértéke is. Bemutatjuk a legfontosabb változásokat.

2020. július 1-jén hatályba lép a társadalombiztosítási ellátásokat és ezen ellátások fedezetét szabályozó új jogszabály (a továbbiakban így hivatkozunk rá: új Tbj). Az új törvény sok tekintetben a korábbi jogszabályban ("régi Tbj") és az ahhoz kapcsolódó rendeletekben található szabályokkal megegyező rendelkezéseket tartalmaz, emeli ki a Deloitte összeállítása.

Van azonban néhány változás, amire érdemes felhívni a figyelmet, hiszen azok érintenek aktív korúakat, illetve nyugdíjasokat is.

Nyugdíjasok és járulékmentesség

Az egyik legfontosabb változás az új jogszabályban, hogy új definícióként jelenik meg a kiegészítő tevékenységet folytató személy. Ennek minősül az új Tbj. „6. § szerinti biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonyban kereső tevékenységet folytató saját jogú nyugdíjas személy, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte és egyéni vállalkozónak vagy társas vállalkozónak minősül – akkor is, ha a saját jogú vagy a hozzátartozói nyugellátás folyósítása szünetel", hívja fel rá a figyelmet a Wolters Kluwer szakértője.

A biztosított definíciójában érdemi különbség annyi lesz július 1-től, hogy az új Tbj. a 6. § (1) bekezdés elején egyértelműsíti, hogy a felsorolt jogviszonyokban végzett feladat ellátása alapján minden kiegészítő tevékenységet folytató személy kikerül a biztosítás alól. Tehát a saját jogú nyugdíjas az összes felsorolt jogviszonyban kikerül a biztosítotti körből, már nem csak a munka törvénykönyve szerinti munkaviszony esetében - hívja fel rá a kommentár a figyelmet.

Változás jön a nyugdíjasok foglalkoztatásának egyes tb-szabályaiban az új törvénnyel Fotó: Csudai Sándor - Origo

Az új szabályozás viszont mentesíti a saját jogú nyugellátásban részesülő személyt a biztosítás és a járulékfizetés kötelezettsége alól.

Vagyis - emeli ki a Deloitte -

a saját jogú nyugdíjasokat általános járulékmentesség illeti majd meg, függetlenül a foglalkoztatás formájától.

Ki minősül saját jogú nyugdíjasnak a mostani szabályok szerint?

A Magyar Államkincstár közlése szerint, azon személy minősül a magyar jogszabályok alapján saját jogú nyugdíjasnak, aki a magyar nyugdíjbiztosítási szerv által megállapított öregségi nyugdíjban, vagy az Európai Unió valamely tagállama, illetve Norvégia, Izland, Liechtenstein vagy Svájc által megállapított öregségi típusú nyugdíjban részesül, abban az esetben, ha a megállapítás a koordinációs rendelet, illetve kizárólag az adott ország saját nemzeti jogszabálya alapján történt, vagy a Magyarországgal szociális biztonsági/szociálpolitikai egyezményt kötött országok által megállapított öregségi típusú nyugdíjban részesül, abban az esetben, ha a megállapítás, vagy a folyósítás az egyezmény alkalmazásával történt/történik. További részletek itt érhetők el, valamint a NAV oldalán.

Ezzel párhuzamosan a kifizető is mentesül a szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség alól, ha saját jogú nyugdíjast foglalkoztat.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára közölte, a változtatás a jelenlegi keresetükhöz képest 14 százalékos megtakarítást jelent az érintetteknek. A havi bruttó százezer forintos megbízási díjból most 71 ezer forint marad a nyugdíjasoknál, ha levonják belőle az szja-t és a járulékokat. Július 1-től csak az szja jön szóba, így akkor már 85 ezer forint jár az érintetteknek. Ez azt jelenti, hogy - a példánál maradva - százezer forintos bérnél egy év alatt 168 ezer forinttal több marad a nyugdíjas munkavállaló zsebében - magyarázta Tállai András.

Összevonják az egyéni járulékokat

Az egyéni járulékkötelezettségeket összevonják július 1-től.

Így a biztosítottakat egységes, 18,5 százalékos tb kötelezettség terheli majd, a korábbi négy külön járulék (nyugdíjjárulék, pénzbeli és természetbeni egészségbiztosítási járulék, valamint munkaerőpiaci járulék) helyett.

Néhány speciális juttatás esetében – így például gyermekgondozási díj, gyermeknevelési támogatás, ápolási díj stb. - csak 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulék fizetendő.

Munkában egy építőipari munkás Fotó: Hirling Bálint [origo]

Ennek következtében:

• A feladatukat megbízás keretében ellátók, a nem főfoglalkozású társas és egyéni vállalkozók, valamint a biztosított mezőgazdasági őstermelők járulékfizetési kötelezettsége 17 százalékról 18,5 százalékra nő. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor a 2020. július 1. utáni időszak tekintetében álláskeresési járadékra is jogosultságot szereznek.
• Az összevont járulékok miatt a jövőben a családi járulékkedvezmény a teljes, 18,5 százalékos tb járulékkal szemben érvényesíthetővé válik. Ez magasabb kedvezményalapot jelent, hiszen jelenleg a 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulékkal szemben nem érvényesíthető a családi járulékkedvezmény.

Jön a járulékfizetés alsó határa

Az új Tbj bevezeti a járulékfizetési alsó határt. Mit jelent ez a gyakorlatban?

Ez azt jelenti, hogy a munkaviszony keretében foglalkoztatottak esetén is a tb járulékot legalább a minimálbér 30 százaléka után kell majd megfizetni.

Méghozzá akkor is így kell eljárni, ha a foglalkoztatott tényleges jövedelme ennél alacsonyabb.

Ez a rendelkezés különösen a részmunkaidőben foglalkoztatottakat érintheti, és esetükben a rendelkezés következtében a járulékalap eltérhet a személyi jövedelemadó alapjától.

E rendelkezés a szociális hozzájárulási adóról szóló törvényben is megjelenik.

Mi történne, ha a munkavállaló jövedelme ezt nem éri el?

A legutóbbi módosítási javaslat alapján, ha a munkavállaló tényleges jövedelme nem éri el a fenti összeget, a ténylegesen kifizetett járulékalapot képező jövedelem és a járulékfizetési alsó határ közötti különbözet után fennálló tb kötelezettséget a munkáltatónak kell viselni: be kell vallania és megfizetni anélkül, hogy ezt az összeget később a munkavállalótól visszakövetelné. A különbözet alapján fennálló tb járulékfizetési kötelezettséget azonban a 2020. július és augusztus hónapokra vonatkozóan nem kell majd teljesíteni. Az ezekre a hónapokra tekintettel a járulékalapot képező jövedelmet az általános szabályok szerint kell megállapítani.

A járulékalap meghatározásával kapcsolatosan az alábbi változások kiemelten fontosak:

• Társas és egyéni vállalkozók esetében az új Tbj megszünteti a járulékalap-korrekciókat. Ez azt jelenti, hogy a jövőben a tb járulékot a járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér (garantált bérminimum) után kell megfizetni, a korábbi 150 százalékos minimálbér (garantált bérminimum) helyett.
• Adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem hiányában, vagy abban az esetben, ha a jövedelem részben vagy egészben Magyarországon kívül adóztatható, a járulékalapot speciális szabályok alapján kell meghatározni. A tervezett szabályozás elvi szinten hasonlít az eddigi szabályozáshoz. Ám bizonyos esetekben a járulékfizetés a KSH által a tárgyévet megelőző év július hónapjára számított, bruttó nemzetgazdasági átlagkeresethez kötött, vagy akár további összetett szabályok mentén kell a járulékalapot megállapítani. A szociális hozzájárulási adó alapját is az új szabályokhoz igazítva kell majd meghatározni.

Nyugdíjakat érintő új szabályok

Új jogintézményként kerül bevezetésre a nyugellátás megállapítása során az elévülési idő figyelmen kívül hagyása.

A jogintézmény lehetőséget teremt arra, hogy az adózásban általános 5 éves elévülési időn túl is lehetőség legyen a nyugdíjjárulékkal és alappal kapcsolatos kötelezettségek pótlására (bevallás, befizetés), vagy ha nem állt fenn a biztosítási kötelezettség, akkor a befizetett járulék visszaigénylésére.

Az eljárás a magánszemély kérelmére indul, ami egyben azt is jelenti, hogy a NAV-ot továbbra is köti az általános elévülési idő. Tehát a NAV az elévülési időn túl hivatalból továbbra sem állapíthat meg kötelezettséget.

A legutóbbi módosítási javaslat pedig további lehetőséget biztosítana a szolgálati idő utólagos elismertetésére, ha a vizsgált időszakban a biztosításnak nem kellett volna fennállnia, de a magánszemély és a foglalkoztatója ennek ellenére eleget tett a társadalombiztosítási kötelezettségeknek. Azaz, járulékfizetés történt, valamint az ellátásra való jogosultság megállapítható.

Amennyiben az ellátásra való jogosultság nem áll fenn, akkor a korábban befizetett járulékok visszaigénylésére van lehetőség.

Pontosítást kap továbbá az is, hogy szolgálati idő elismertetése iránti kérelem csak olyan időszak vonatkozásában indítható, amely időszak tekintetében az adózási törvény szerinti elévülési idő már letelt. Az adózási törvény szerinti elévülési időn belüli járulékfizetés rendezésére továbbra is az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

Illusztráció Forrás: Dreamtimes

Fontos változás jön a TAJ kártyáknál

Az új Tbj egyik legfontosabb előírása a TAJ kártyákkal kapcsolatos.

Ennek értelében, ha a magánszemély egészségbiztosítási szolgáltatási járulék hátraléka egy meghatározott szintet meghalad, akkor a magánszemély TAJ kártyáját inaktiválják, azaz érvénytelenné válik.

Az érvénytelenné vált TAJ kártyával nem lehet térítésmentes egészségügyi szolgáltatást igénybe venni, egészen addig, amíg nem rendezik a fennálló tartozást, visszamenőlegesen is.

A legutóbbi módosítási javaslat pedig a TAJ kártya érvénytelenítését kiváltó hátralék mértékét 3 hónapról a 2020. július 1-től felmerülő 6 havi kötelezettség összegére emelné.

A július 1. előtt keletkezett tartozás összegét a TAJ kártya érvénytelenítésére vonatkozó rendelkezések alkalmazása során nem kell figyelembe venni.

A TAJ kártya érvénytelenségének ideje alatt egészségügyi szolgáltatás térítésmentesen nem vehető igénybe, és mind az így jogosulatlanul igénybe vett egészségügyi szolgáltatás költsége, mind pedig maga az elmaradt egészségügyi szolgáltatási járulék adók módjára behajtandó köztartozásnak számít. Más szóval: az így felhalmozott összegek az adóhatóság által végrehajtható tartozásnak minősülnek.

A TAJ kártya érvényességének visszaállítására az elmaradt egészségügyi szolgáltatási járulék rendezését követően, a jövőre nézve kerül sor.

„Részletes eljárási szabályok alkalmazandók az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség megállapítására vonatkozóan, illetve arra az esetre is, ha a magánszemély vitatja a kötelezettség jogalapját. Amennyiben a magánszemély nem ért egyet a kötelezettség megállapításával, egyeztetési eljárást kezdeményezhet.

Az egyeztetési eljárás jogerős lezárásáig felhalmozódó hátralékot nem kell figyelembe venni a TAJ kártya érvénytelenítését kiváltó hátralék összegének számítása során.

Az eljárás alatt felhalmozódó hátralékot a kötelezettség megállapításáról szóló határozat véglegessé válásától számított 15 napon belül kell teljesíteni" – mondta Baranyi Gábor, a Deloitte adóosztályának partnere.

A Szent László Kórház infektológiai osztálya Fotó: Csudai Sándor - Origo

Az új szabály az egészségügyi szolgáltatási járulék összegének számítási módját a KSH által közzétett fogyasztói árindexhez köti. A tárgyévet követő évre megállapított egészségügyi szolgáltatási járulék mértékeket a NAV honlapján október 31-ig teszik majd közzé.

Csökkenő szociális hozzájárulási adó, változás a személyi jövedelemadónál

2020. július 1-től 17,5 százalékról 15,5 százalékra csökken a szociális hozzájárulási adó mértéke.

A "szocho" csökkentése már korábban meghozott kormányzati döntés volt, amit a koronavírus-járvány miatt sem kellett megváltoztatni. Ahogy arról az Origo beszámolt, Varga Mihály pénzügyminiszter már áprilisban megerősítette, hogy a kormány kitart a szocho mértékének csökkentése mellett.

Varga Mihály: Két százalékkal csökken a szociális hozzájárulási adó mértéke

A koronavírus-járvány miatti új gazdaságvédelmi intézkedések mellett a kormány néhány korábbi döntést is meg szeretne őrizni, ilyen az is, hogy két százalékkal csökken a szociális hozzájárulási adó mértéke - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter kedden a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. A tárcavezető elmondta, a kormány által kidolgozott gazdaságvédelmi akcióterv értéke a GDP 18-20 százaléka körül van.

Ezzel párhuzamosan 85 százalékról 87 százalékra nő a személyi jövedelemadó alapjának számításakor alkalmazandó korrekciós tétel, ha az összevont adóalapot terhelő szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettsége a magánszemélyt terheli, de azt költségként nem számolhatja el, és számára nem térítik meg.