Már kétszázezer embernek segít a munkahelyvédelmi bértámogatás
![](https://cdn.origo.hu/2023/12/HDVQLa4G_LWV4eE-bn9MuIq2ZqQScg7eAs332KWHeSA/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50L2Q4OWU3YTA2MTIyYTQ2MWM4YmJiNzgzNTJiNDM5MzQw.webp)
A pénzügyminiszter a héten hangsúlyozta, hogy a Modern Városok Program a 23 megyei jogú városban 270 projektet támogat, a fejlesztések összértéke négyezer milliárd forint. Eddig 1800 milliárd forint jutott el a településekhez annak érdekében, hogy a program elemei megvalósuljanak, a 2021-es költségvetésben pedig 50 milliárd forintos emeléssel, 270 milliárd forinttal támogatják a Modern Városok Program fejlesztéseit - közölte Varga Mihály.
Kiemelte, hogy a kormánynak az a célja, hogy sikeresen zárják le a hétéves uniós fejlesztési ciklust, és készen álljanak a 2021-27 közötti időszak indítására. Hangsúlyozta, hogy a gazdaságvédelmi akcióterv eddig jól működött, beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Sikerült megvédeni 1,2 millió ember munkahelyét, és több mint kétszázezer munkahelynél tudott a kormány közvetlen támogatást nyújtani a munkaadóknak azok megmentéséhez.
Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója a napokban elmondta, hogy lezárult a 2017-ben indított Kisfaludy-program. Az elmúlt másfél hónapos időszakban több mint 16 ezer vidéki szálláshely pályázott, közülük 13 471 szálláshely kaphat augusztus folyamán szobánként egymillió forint vissza nem térítendő támogatást, összesen mintegy 45 milliárd forintot a kormánytól.
A héten a legfrissebb adatokból kiderült, hogy dinamikus ütemben nő a vendégéjszakák száma az országban, 500 ezer fő csaknem másfél millió vendégéjszakát töltött el hazai szálláshelyeken. A vendégéjszakákból a legtöbbet a Balatonnál, Siófokon töltötték a magyarok, emellett a külföldi turisták száma is jelentősen megnőtt a Balaton környékén.
A Pénzügyminisztérium (PM) közleménye szerint a koronavírus-járvány ellenére a gazdaságvédelmi intézkedések keretében a kormány adó- és adminisztrációcsökkentő politikája folytatódik. A Magyar Közlönyben kedden megjelent törvény az adókönnyítések mellett a versenyképesség növelését, a gazdaság újraindítását és a visszaélések visszaszorítását is biztosítja, ezzel hozzájárul a magyar vállalkozások terheinek további csökkentéséhez és a munkahelyek védelméhez.
A szaktárca közleménye szerint a feltöltési kötelezettség, amely a vállalkozások legbonyolultabb és egyben az év végén jelentős anyagi megterhelést is jelentő adminisztrációs kötelezettsége, megszűnik. Tavaly már nem kellett feltölteni a társasági adót, idén pedig a helyi iparűzési adóban is megszűnik a feltöltés. Így a cégek öt hónappal tovább gazdálkodhatnak 80-85 milliárd forinttal.
Krisán László, a programot működtető Kavosz Zrt. vezérigazgatója szerint a Széchenyi Kártya program válsághelyzetre kidolgozott új termékeinek indulása óta, 2020. május 15-étől, eddig több mint 210 milliárd forint államilag támogatott hitel felvételére fogadtak be mintegy 7500 kérelmet, ebből több mint 1800 ügylet keretében 34 milliárd forintra már szerződést is kötöttek a bankok.
Krisán László felhívta a figyelmet arra, hogy a Széchenyi Kártya Program új termékei közül a beruházási hitel új elemekkel bővült, egyebek közt lehetőséget adnak meglévő hitelek kiváltására, üzletrészvásárlásra, köztük a generációváltást segítő átalakulás finanszírozására. Kiemelte, hogy a legkelendőbb az Agrár Széchenyi Kártya Plusz termék, amely az eddig befogadott kérelmek több mint 50 százalékát teszi ki, összegben pedig 36,02 százalékot képvisel.
Repülőgépalkatrész-gyártó vegyesvállalatot hozott létre az Airbus Magyarországon, az üzem Gyulán épül fel, és 2022 közepén kezdi meg a termelést.
A magyar állam 30 százalékos részesedéssel rendelkezik a társaságban. A vegyesvállalat Airbus Helicopters Hungary Kft. néven működik majd, és az európai repülőgépgyártó helikoptereinek sárkányszerkezetéhez és dinamikus rendszereihez fog precíziós alkatrészeket gyártani.
Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a héten arról tájékoztatott, hogy a koronavírus-válság enyhítését célzó Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében meghirdetett munkahelyvédelmi bértámogatás eddig közel 14 ezer vállalkozás esetében járult hozzá a munkavállalók megtartásához: mostanáig 200 ezer alkalmazott után mintegy 33 milliárd forint értékben igényelték a támogatást a cégek.
Bodó Sándor hangsúlyozta, hogy a koronavírus-járvány nehéz helyzetbe hozta a magyar gazdaságot, a káros hatásokat a kormány komplex intézkedési csomaggal mérsékeli, valamint az adó- és járulékkedvezményeken, a hatékonyságnövelő és versenyképesség-javító támogatásokon túl munkaerő-piaci intézkedésekkel is védi az elmúlt tíz év eredményeit.
György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára kijelentette, hogy eredményes volt a Gazdaságvédelmi Akcióterv első két fázisa, sikerült a koronavírus-járvány által veszélybe sodort munkahelyeket megmenteni és a megszűnők helyére újakat teremteni, de még nem dőlhetünk hátra.
Míg a Központi Statisztikai Hivatal statisztikái szerint a foglalkoztatottak száma a válság mélypontján, áprilisban 130 ezer fővel maradt alatta a februári értéknek, a június végi adatok alapján már csak 30 ezerrel. Sőt, a júniusi foglalkoztatási szint 12 ezerrel meg is haladja a januári szintet. A közvetlen támogatás mellett az intézkedések jelentős része inkább közvetett módon, a beruházások támogatásán keresztül járul hozzá a munkahelyteremtéshez. A különféle beruházástámogatási programokkal a kormány eddig több mint 500 milliárd forinttal támogatta a hazai vállalkozásokat.
Varga Mihály a héten elmondta, hogy hatvanmilliárd forintnyi forráshoz jut Magyarország a járvány elleni védekezéshez. A pénzügyminiszter szerint a kedvezményes finanszírozási forrás többek között maszkok, gyógyszerek, tesztek, fertőtlenítőszerek, valamint intenzív ágyak beszerzését biztosítja.
Elhangzott, hogy Magyarország európai viszonylatban is a legsikeresebben védekező országok közé tartozik, ez az időben meghozott intézkedéseknek és a védőeszközök eredményes beszerzésének is köszönhető. A járvánnyal összefüggő közvetlen támogatások és a védekezési költségek elérték a 600 milliárd forintot, emelte ki a pénzügyminiszter.
Palkovics László szerint optimistábbak lehetünk, mint néhány hónappal ezelőtt, hiszen a júniusi foglalkoztatási adatok szerint többen dolgoznak most, mint januárban. Az innovációs és technológiai miniszter hozzátette, hogy emellett folyamatosan csökken a regisztrált álláskeresők száma, az elmúlt négy hétben már többen jelentkeztek ki a rendszerből, mint be.
A miniszter szerint a válságkezelési csomag részei azok a fejlesztési, beruházási támogatások, melyek a beruházásokat ösztönzik, de vannak olyan konstrukciók is, amelyek a technológiai váltást, energetikai rendszer korszerűsítést támogatják, hogy a vállalkozások jobban, hatékonyabban tudjanak működni.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden bejelentette, hogy új logisztikai központot épít a Lidl Magyarországon, az élelmiszerlánc 35 milliárd forintos beruházásához a kormány 1,2 milliárd forint vissza nem térítendő beruházásösztönzési támogatást nyújt.
A miniszter elmondta, hogy Magyarország megnyerte a koronavírus-járvánnyal szembeni egészségügyi védekezés első szakaszát, ennek sikerét fenn kell tartani, ezzel együtt a gazdasági védekezés időszakára kell koncentrálni. Az új világgazdasági korszak nyertese lehet az, aki időben lép, és hosszú távú versenyelőnyre tesz szert az az ország, ahová most beruháznak a vállalatok. A miniszter ezért különösen nagy jelentőségűnek nevezte, hogy a jelenlegi nemzetközi gazdasági nehézségek közepette a Lidl úgy döntött, a következő nagy beruházását Magyarországon valósítja meg.
A Magyar Nemzet megtudta: a pandémiás helyzetben átalakult befektetői-piaci viszonyokban jelenleg külföldről és hazánkból is több vevő érdeklődik a Tesco kelet-közép-európai áruházai, logisztikai bázisai iránt.
A lap úgy tudja, továbbra is az a szándék, hogy a hazai kiskereskedelemben a magyar tulajdon kerüljön többségbe, és ezzel a lakosság napi szintű élelmiszerkiszolgálása minden helyzetben zavartalan és országszerte mindenütt garantált legyen.
Szijjártó Péter a napokban Bakuban tárgyalt, ahol elmondta, hogy Azerbajdzsán kitüntetett szerepet játszik Magyarország energiaellátásának biztonságosabbá tételében. A külgazdasági és külügyminiszter rámutatott, hogy a kaukázusi ország az európai gázellátás biztonságának fontos tényezőjévé válhat, miután hamarosan megindul az azeri gáz szállítása Dél-Európába.
Magyarország célja az, hogy fizikai összeköttetéssel rendelkezzen a dél-európai gázvezetékhez - jegyezte meg Szijjártó Péter. Hozzátette: ha a görög, a bolgár és a román fél is a tervezett ütemben halad a kivitelezési munkákkal, 2023-tól új forrás jelenhet meg a magyar energiaellátásban.