Az új mező Tiencsin partjaitól 140 kilométerre található, átlagosan 23 méteres vízmélységben. A korábban itt elvégzett fúrások alapján létesített kútból átlagosan napi 1980 hordó nyersolaj és 300 tonna földgáz kinyerésére számítanak a kínaiak a termelés megkezdésekor. Ez nőhet most tovább a tartalék megtalálásával, és így a Bozhong 13-2 néven ismert, szénhidrogénben gazdag tengeri terület Kína kőolajtermelésének egyik központja lehet. A cél napi 300 tonna kőolaj és 150 ezer köbméter földgáz kinyerése.
Az új felfedezés a közlések szerint bizonyíthatóan 100 millió tonna olajjal és földgázzal megegyező geológiai tartalékot rejt.
A Pohaj-tenger olajmezeje valószínűleg 2023-ban kezdi meg a termelést napi 1,2 millió tonnával. A kitermelést 2025-re évi 80 millió tonnára emeli a China National Offshore Oil Corporation nevű vállalat (CNOOO).
A felfedezést bejelentő CNOO 2019-ben számolt be először a tengeri tartalékról, akkor körülbelül 100 milliárd köbméter földgáz kitermelését tartották lehetségesnek a Pohaj-tenger alól. A most bejelentett új készletek csökkenthetik az importot, és segíthetnek kiszolgálni Kelet-Kína megnövekedett földgázigényét.
Kína földgáztermelése 2020-ban elérte a 188,8 milliárd köbmétert,
ami éves szinten 9,8 százalékos növekedést mutat. A földgázimport emellett 5,3 százalékkal nőtt, és elérte a 102 millió köbmétert.
Kína jelenleg a világ legnagyobb olajimportőre, és idén még több kőolajra lesz szüksége. A Refinitiv adatai szerint az idei első kilenc hónapban a kínai olajimport mintegy 370,7 millió tonnát tett ki. Ez 14,2 százalékos növekedés a tavalyi év azonos időszakához, és 26,2 százalékos bővülés 2018-hoz képest.