Nagy regionális különbségek vannak a hazai lakások energiahatékonyságában

Nagyon kevés hazai ingatlan felel csak meg az új lakásoknál a jövő júniustól elvárt energiahatékonysági szintnek, a Takarék Index vizsgálata szerint 2016 és 2020 között csak a lakó- és szállásjellegű ingatlanok 2,6 százaléka kapott ilyen minősítést. A fővárosban és több nyugati megyében jobb a helyzet az átlagnál, míg Békés, Jász-Nagykun-Szolnok és Nógrád megyében a legrosszabb. Nem csak a magyar ingatlanok energiahatékonyságával van probléma, Európa több országában hasonlóan rossz a helyzet, pedig a korszerű ingatlanokkal jelentősen lehet csökkenteni a rezsiköltségeket, és mérsékelhető az ország energiaszükséglete is, mivel a háztartások a legnagyobb energiafogyasztók. Az új lakások esetén jövőre életbe lépő szigorú szabályozás és a most indult Zöld Otthon Program segíthet a lakásállomány megújításának felgyorsításában.

Nagyon kevés lakó- és szállásjellegű ingatlan kapott 2016 és 2020 között legalább BB energetikai minősítést, amely 2022. június 30. után az új lakások esetében a minimális elvárt szintet jelenti – derült ki a Takarék Index elemzőinek vizsgálatából.

Ilyen vizsgálatot minden új ingatlan használatbavételéhez, valamint minden használt lakás adásvételéhez szükséges készíttetni.

Illusztráció Forrás: Thinkstock

A legjobb minősítés az AA++, a legrosszabb pedig a JJ. Az elmúlt öt év adatainak elemzéséből kiderült, hogy csak az összes kiadott tanúsítvány 2,6 százaléka volt a közel nulla energiaigényre vonatkozó követelményeknek megfelelő BB vagy annál jobb minősítésű. CC energiaosztályú (korszerű) tanúsítványt adtak ki a legtöbbet, 21 százalékot. Eközben a gyenge, rossz és kiemelkedően rossz energetikai osztályba (HH-JJ) minősítették a megvizsgált ingatlanok majdnem 30 százalékát. Ráadásul az energetikai tanúsítványoknál kisebb az ilyen ingatlanok részesedése, mint az országosan feltételezett arányuk, hiszen az ilyen ingatlanok kevésbé forgalomképesek, így nem volt szükség minősítésükre.

A 2016 és 2020 között lakó- és szállásjellegű ingatlanokra kiadott energetikai tanúsítványok Forrás: Takarék Index gyűjtés

Nagyok a regionális különbségek

A kiadott energetikai tanúsítványok megoszlása regionális bontásban is nagyon eltérő képet mutat.

Jellemzően Győr-Moson-Sopron, Pest, Baranya, Vas, Veszprém megyében, valamint a fővárosban az országos átlagnál több legalább CC minősítésű energetikai tanúsítványt adtak ki

az elmúlt időszakban, arányuk 23,7 és 37,6 százalék között mozgott. Nógrád, Békés és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben viszont alig volt a legalább korszerű szintet elérő ingatlanra kiadott tanúsítvány, arányuk 4,6 és 8,9 százalék között alakult. Ezekben a térségekben eközben nagyon magas volt a gyengétől a kiemelkedően rossz kategóriáig terjedő osztályok aránya, 48,9, illetve 51,1 százalék közötti.

A lakó- és szállásjellegű ingatlanok esetében 2016–2020 között energetikai tanúsítványok megoszlása megyei bontásban Forrás: Takarék Index gyűjtés

Európa nagy részén idős a lakásállomány

Az Európai Unióban készült felmérések szerint az épületek mintegy 40 százalékkal járulnak hozzá a végső energiafelhasználáshoz.

Európa épületállományának 80 százaléka 2001 előtt épült, jelentős része 50 évnél idősebb,

és rengeteg, olyan ingatlant használnak a mai napig, amelyek száz évnél is régebbiek. A lakóépületek többségét akkor építették, amikor még nem léteztek az energiafelhasználásra vonatkozó előírások vagy nagyon korlátozottak voltak, ezért ezek az ingatlanok rossz hatékonyságúak. Az EU jelenlegi és volt tagállamai közül az Egyesült Királyságban, Dániában, Svédországban, Franciaországban, a Cseh Köztársaságban és Belgiumban találhatóak a legrégebbi épületek. Az Egyesült Királyságban például a lakások közel 38 százaléka 1946 előtt épült. A legújabb ingatlanállomány Cipruson található, ahol az épületek több mint harmada a 2000-es évek óta épült.

Nemzetközi adatok alapján elmondható, hogy az ingatlanok 75 százaléka nem energiahatékony,

ami azt jelenti, hogy az épületek háromnegyedét kellene korszerűsíteni ahhoz, hogy a 2050-es EU-s szén-dioxid-mentesítési elképzelésnek megfeleljenek, és magasabb energiahatékonysági osztályba kerüljenek. Az épületek energiahatékonysági teljesítménye folyamatosan javul az EU-ban a felújításoknak is köszönhetően, ugyanakkor csak a 2010 után épült ingatlanok nevezhetők energetikai szempontból hatékonynak, de ezen ingatlanok arány még mindig elég csekély a teljes épületállományhoz viszonyítva.

Cikkünk a következő oldalon további fontos részletekkel folytatódik, kérjük lapozzon.