Nagy regionális különbségek vannak a hazai lakások energiahatékonyságában
![Család, Panelben laksz? 3 tipp a kiadásaid csökkentésére, panel, kiadás, fűtés, költség](https://cdn.origo.hu/2023/12/Wr5e1S-9ZXNxR--4I8dFKl9l_0SOuAOQR-FxhkwjPLE/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzJjNDJiZjFiZWZmZDQwYzM5MDE4NDBmZDZlMWE2MGQw.webp)
Az energiatanúsítvány-besorolás mellett a négyzetméterre számított fajlagos primerenergia felhasználási mutatószámmal (KWH/m2a) jellemezhető a legjobban egy lakás energiahatékonysága.
A Nemzeti Épületenergetikai Stratégia
a lakások típusa, valamint kora alapján becsülte az adott otthonok fajlagos primerenergia-felhasználást,
a hazai állományt 17 kategóriába sorolva. Az így kapott számok mutatják a hazai lakásállomány elavult voltát, mivel mindössze három kategóriába tartozó ingatlanok esetében érné el az átlagos primerenergiafelhasználás (100-125 kWh/m2a) alapján feltételezett energetikai osztály a CC, vagyis korszerű szintet, a 2001 után épült 4-9 lakásos és a 10 vagy több lakásos társasházaknál, valamint a 2013 után épült társasházak esetében.
Ezekből az ingatlanokból azonban meglehetősen kevés van, 2001 és 2013 között összesen 362 ezer lakás készült el, amelyek közel fele családi ház volt. 2013 és 2020 között kevesebb, mint 115 ezer lakás épült, amelyből azonban körülbelül 58 ezer családi ház, ahol már a feltételezett energiaosztály nem biztos, hogy átlagosan eléri a CC minősítést, egy részük, csak DD, vagyis a korszerűt megközelítő átlagos energetikai osztállyal rendelkezik.