Nagy regionális különbségek vannak a hazai lakások energiahatékonyságában

Nagyon kevés hazai ingatlan felel csak meg az új lakásoknál a jövő júniustól elvárt energiahatékonysági szintnek, a Takarék Index vizsgálata szerint 2016 és 2020 között csak a lakó- és szállásjellegű ingatlanok 2,6 százaléka kapott ilyen minősítést. A fővárosban és több nyugati megyében jobb a helyzet az átlagnál, míg Békés, Jász-Nagykun-Szolnok és Nógrád megyében a legrosszabb. Nem csak a magyar ingatlanok energiahatékonyságával van probléma, Európa több országában hasonlóan rossz a helyzet, pedig a korszerű ingatlanokkal jelentősen lehet csökkenteni a rezsiköltségeket, és mérsékelhető az ország energiaszükséglete is, mivel a háztartások a legnagyobb energiafogyasztók. Az új lakások esetén jövőre életbe lépő szigorú szabályozás és a most indult Zöld Otthon Program segíthet a lakásállomány megújításának felgyorsításában.

Idős a hazai lakásállomány

A hazai lakásállomány jelentős része is meglehetősen idősnek számít.

A legtöbb a szocializmus éveiben készült el, a nagy lakásépítési boom idején, amikor a nagy lakótelepeket építették.

Az állományban az 1971 és 1980 között épült, 40-50 éves lakások aránya körülbelül 22 százalékos a 2016-os mikrocenzus szerint (ennél frissebb részletes adat nincs). De szintén magas az 1961 és 1970 közötti, valamint az 1981 és 1990 között épült otthonok részesedése is, a 50-60 éves ingatlanok a lakásállomány 16, a 30-40 évesek pedig ugyancsak 16 százalékát teszik ki. Szintén sok otthon készült el már több mint 75 éve, arányuk a hazai állományon belül 17 százalékos. Ezzel szemben a 2000-es évek után épült lakásokból meglehetősen kevés van, arányuk kevesebb mint 10 százalék volt 2016-ban. Azóta ugyan készültek még új lakások, az átadott otthonok száma 2016 utolsó negyedéve és 2021 első féléve között összesen kevesebb, mint 100 ezer volt, ez azonban a több mint 4,5 milliós állományhoz képest (2021) csak néhány százalékpontos javulást jelenthet.

A hazai lakásállomány megoszlása az építés éve szerint Forrás: Takarék Index gyűjtés

A Dél-Alföldön az épületek 30 százaléka vályog

A hazai lakásállomány jelentős részben téglából, kőből vagy kézi falazóelemből készült, az ilyen otthonok aránya 66 százalékos. A panel vagy közép-, illetve nagyblokk öntött beton lakások részesedése a teljes állományból körülbelül 18 és fél százalékos a 2016-os felmérés szerint. Meglehetősen sok lakás épült azonban vályogból és sárból, illetve fából, teljes arányuk az állományon belül több mint 14,6 százalékos.

Forrás: Takarék Index gyűjtés

Jelentős a különbség településtípus szerint a falazatot tekintve. Az utóbbi csoportba tartozó épületek közül a legtöbb a községekben található, valamint a kisebb városokban, az összes vályogból vagy sárból készült lakás 94 százaléka ott áll, míg a fővárosban és a megyeszékhelyeken ezek az épülettípusok kevésbé jellemzőek, ott főként tégla és panel vagy beton lakóépületeket húztak fel.

A gáz és a fa a fő fűtőanyag

A különböző fűtési módok közül, nem meglepő módon,

a fővárosban, és a megyeszékhelyeken kiemelkedően magas a távfűtéses lakások részesedése,

mivel a panelépületek jelentős része is itt található. A családi házak magas aránya miatt az egy lakást fűtő berendezésekkel felszerelt lakásokból a községekben, illetve a kisebb városokban van a legtöbb. De szintén ezeken a helyeken magas az energiahatékonysági szempontból kedvezőtlenebb helyiségfűtéssel rendelkező lakások száma is, a községek esetében például az otthonok 45 százaléka használ ilyen megoldást, míg a kisebb városokban a lakások 34 százaléka rendelkezik ezzel a fűtési megoldással.

A lakott lakások megoszlása fűtőanyag és településtípus szerint Forrás: Takarék Index gyűjtés

Nem csak az a fontos azonban, hogy milyen a fűtési rendszer kialakítása, hanem

a használt fűtőanyag is erősen befolyásolja az épület környezetre gyakorolt hatását.

Ebből a szempontból szintén nagyon jelentős különbségek fedezhetőek fel településtípusok szerint. A községekben például a legnagyobb arányban fával fűtenek, és a gázos megoldások csak a második helyen állnak, de szintén nagyon jelentős a fával fűtött otthonok aránya a kisebb városokban is, bár ezek esetében a gázos megoldás elterjedtsége megelőzi a fáét.

A fővárosban és a megyeszékhelyek esetében a gázzal történő fűtés a legjellemzőbb,

de kiemelt szerepe van a távfűtésnek is. Összességében országosan a lakott lakások nagyon kis része esetében találkozhatunk villany, szén és egyéb fűtési módokkal. De az energetikailag legkedvezőbbnek számító megújuló energiaforrások elterjedtsége is minimális mind országosan (0,35 százalék) mind pedig a különböző településtípusok esetében. A legmagasabb aránnyal rendelkező megyei jogú városok esetében is csupán 0,6 százalékos.

Cikkünk befejező részében az energiahatékony lakásokról olvashat, kérjük, lapozzon!