A SpaceX Falcon 9 rakétáját egy másik, szinten Cape Canaveralból induló küldetésre is felhasználnák. Az IM-1 névre keresztelt, 14 napos misszió október 11-én venné kezdetét, és a célja, hogy
a jármű egy beomlott lávaalagútnál landoljon a "Halál tava" névre keresztelt területen, ami egy hatalmas kráter a Holdon.
A küldetés a NASA CLPS nevű teherszállítási programjának a része, amelynek jelenlegi részét az Intuitive Machines magáncég tervezte. Az IM-1 egyébként egy precíziós leszállási rendszert is tesztelni fog a küldetés keretei között.
Idén október 16-án indul el hosszú útjára a Lucy, az első űrhajó, melynek célja, hogy megvizsgálja a Jupiter közelében keringő, „trójaiaknak" elkeresztelt aszteroidákat.
A teljes küldetés várhatóan 12 évig tart majd. A Lucy 2025-ben közelíti meg az 52246 Donaldjohanson nevű kisbolygót a Mars és a Jupiter közti aszteroidaövben, majd 2027-ben és 2028-ban meglátogat öt trójait. Ezt követően visszalendül a Föld felé, hogy később, 2033-ban, az utolsó trójait is megvizsgálhassa. A kutatók abban bíznak, hogy az eredményeknek köszönhetően adatokhoz juthatunk a Naprendszer korai életének jobb megértéséhez, illetve világosabbá válhat a földi szerves anyagok eredete is.
A tudósok által talán leginkább várt, számos alkalommal elhalasztott projekt a Webb nevű űrteleszkóp munkába állása.
A közel 20 éve készülő teleszkóp eredeti indulását 2018-ra tervezték, és már 8,8 milliárd dollárnyi költséget jelentett a fejlesztőknek.
A Webb egyébként a Hubble űrtávcső teljesítményének százszorosára képes, vagyis nem meglepő, hogy a tudósok komoly áttöréseket várnak tőle a világűr kutatásában. A jelenlegi céldátum szerint a Webb 2021. október 31-én indulhat útjára Francia Guyanából.
Az amerikai űrközpont visszatérne a Holdra az Artemis-3 misszióval – ezzel egyébként az első nő is a Holdra léphetne a 2024-es céldátumig. Előtte, erre készülve, a NASA tesztmisszióra küldi a legénység nélküli Orion űrhajót, és közben élesben próbálja ki a világ eddigi legerősebb rakétáját.
A tervek szerint valamikor 2021 második felében indulna a projekt a floridai Kennedy Űrközpontból. Az űrhajó egy elliptikus Hold körüli pályára áll, 62 és 40.000 mérföld közti távolságra a Hold felszínétől. A misszió végén az űrhajó Kaliforniában landol majd.
India idén újabb Csandrajáan-missziót indítana a Holdra, miután az első 2008-ban vizet talált, a második azonban 2019-ben lezuhant a Holdon. Az idei év második felére tervezett harmadik küldetés a sikertelen második megismétlése, melynek során
egy holdjárót terveznek letenni a Hold déli sarkán.
Az indiai missziók egyik különlegessége, hogy relatíve igen olcsók. A Csandrajáan-3 tervezett összköltsége a 100 millió dollárt sem éri el, ami a jelen más űrmisszióinak költségvetéséhez képest szinte filléres tételnek számít.