A kínai növekedés ad reményt a világgazdaságnak

50 jüanos bankjegyeket számol egy kínai banki alkalmazott.

Kína erőteljes gazdasági fellendülése várhatóan a globális növekedés mintegy harmadát fogja „biztosítani" 2023-ban az IMF előrejelzése szerint.

A Nemzetközi Valutaalap legfrissebb előrejelzése szerint, amelyet Kristalina Georgieva, az IMF vezetője ismertetett Kína erőteljes gazdasági fellendülése – az előrejelzések szerint 2023-ban 5,2 százalékos GDP-növekedéssel – ad reményt ad a világgazdaság számára.

Az IMF azzal számol, hogy Kína várhatóan 2023-ban a globális növekedés mintegy harmadát fogja biztosítani.

A Nemzetközi Valutaalap becslése alapján a kínai GDP-növekedés minden egyes 1 százalékpontos növekedése 0,3 százalékpontos növekedést eredményez a többi ázsiai gazdaságban. Közben az IMF vezére sürgette a kínai politikai döntéshozókat, hogy dolgozzanak a termelékenység növelésén és a gazdaság egyensúlyának helyreállításán. Az IMF egyébként piacorientált reformokat vár, amelyek 2027-ig akár 2,5 százalékkal, 2037-ig pedig mintegy 18 százalékkal növelhetik a reál gazdaság teljesítményét.

Az IMF szakértői azzal kalkulálnak, hogy még a 2024-re vonatkozó jobb kilátások ellenére is jóval a 3,8 százalékos történelmi átlag alatt marad a globális növekedés, és az általános kilátások továbbra is gyengék. Az IMF, amely az idei évre 2,9 százalékos globális növekedést jósolt, a tervek szerint a jövő hónapban új előrejelzést tesz közzé – emlékeztetett az eseményről beszámoló Reuters hírügynökség.

Közben, a vg.hu összeállítása szerint, jelentősen nőttek Kína nem pénzügyi külföldi beruházásai (ODI) az idei első két hónapban. Az ázsiai ország kereskedelmi minisztériuma ma reggel azt közölte, hogy Kína külföldre irányuló nem pénzügyi közvetlen befektetése az egy évvel korábbihoz képest 35,7 százalékkal, 136,04 milliárd jüanra (7159,8 milliárd forint) emelkedett 2023 első két hónapjában.

A minisztérium közleménye szerint dollárban kifejezve az ODI 26,5 százalékkal, 19,96 milliárd dollárra nőtt.

Az Egy övezet, egy út programban részt vevő országokba kihelyezett nem pénzügyi ODI a február végével zárult két hónapban 4,04 milliárd dollár volt, ami 27,8 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest. A minisztérium szerint a lízing- és kereskedelmi szolgáltatások területén a kínai ODI 22,3 százalékkal, 4,72 milliárd dollárra nőtt az első két hónapban az egy évvel korábbihoz képest, míg a kínai befektetések a nagy- és kiskereskedelmi szektorban 17,2 százalékkal, 4,09 milliárd dollárra emelkedtek.