A legenda szerint maga az ördög építhette ezt az egyedülálló hidat

Toszkána csodálatos tájakat kínál az odalátogatók számára, de rendelkezik egy olyan látványossággal is, amelyről csak kevesen tudnak. Ez a Borgo a Mozzano település mellett található ördöghíd.

Lucca tartomány legszebb hídja a Borgo a Mozzano település mellett lévő Maddalena-híd, vagy ahogy gyakran emlegetik: ördöghíd. A titokzatos építése és egyedülálló formája (egy jókora ív oldalt, mellette pedig három kisebb) legendákat szült és művészeket ihletett meg.

A legenda szerint a hidat Szent Julián építtette, aki, mivel nem tudta befejezni a nehéz projektet, az ördög segítségét kérte, és cserébe felajánlotta neki az első élőlény lelkét, aki átkel a hídon. 

Miután a híd elkészült, Szent Julián egy darab kenyeret dobott a hídra, amivel egy kutyát csalt át rajta, becsapva ezzel az ördögöt.

Az ókorban és a középkorban persze több kőhidat is „ördöghídnak” neveztek, miután az elképzelhetetlennek vélt szerkezeteket a hiedelmek szerint csakis az ördög építhette.

Nicolao Tegrimi Castruccio Castracaniról írt életrajzi könyvében azt állítja, hogy a hidat Matilde di Canossa (1046-1125) építette, Castracani (1281-1328) pedig helyreállítást végzett. Más feltételezések szerint Castruccio irányításával cserélték kőre a kisebb íveket addig alkotó faszerkezetet. Ez megmagyarázná a nagy és a kis boltívek közötti különbséget.

A Roadster hozzáteszi: Maddalena-hídnak pedig a Serchio-folyó bal partján a 16. században épült Maddalena remeteség nyomán hívják az építményt. Történt még egy jelentősebb beavatkozás 1889-ben: a Borgo a Mozzano felőli oldalon a híd szerkezetét módosították, hogy áthaladhasson ott a Luccából Aullába tartó vasútvonal. Ekkor a híd egy részét lebontották, és a vasúti sínek fölé rámpát építettek.

Szokatlan formája van ennek a toszkánai hídnak
Fotó: Robert Harding Video / Shutterstock

De a világ más tájain is vannak különleges hidak. Ahogy az Origo is beszámolt róla, 

a turisták körében is népszerű látványossággá váltak például azok a különleges gyökérhidak, amelyek India hegyvidéki részén, a Meghálaja-fennsíkon találhatóak.

Az erdős indiai területen élő khaszi törzs a Magyarországon szobafikuszként ismert növényből építi ezeket a szerkezeteket, amelynek latin neve, a Ficus elastica is utal rugalmas anyagára. A palántákat a folyó oldalára ültetik, majd amikor megjelennek a léggyökerek, azokat átterelik, és rögzítik a túloldalon.

Idővel komplex alakzatok nőhetnek a gyökerekből, az évekig tartó munka eredményeként pedig egy tartós szerkezet jön létre, amely nem rohad szét a nyirkos éghajlaton, és az áradás sem tudja elmosni.