Nem hagy kiskapukat a bankoknak a kormány, nem emelhetik a bankkártyák, számlák árát

Előre bejelentett szolgáltatási szünet lesz az OTP-nél július 14-én (illusztráció)

Elutasítja a kabinet, hogy a magyar emberek fizessék meg a háború árát, ezért a háborúellenes akcióterv részeként külön terheket és illetékeket vetnek ki a bankokra és mindazon cégekre, amelyek a háborús időkben extraprofitra tettek szert. A bankok esetében ezek a már meglévő tranzakciós díjra és a devizaváltási tranzakciókra lesznek érvényesek. Ugyanakkor a kormány úgy döntött: nem fizettethetik meg a bankok az emberekkel az extraprofitjuk után beszedett adót, azaz nem drágíthatják a bankszámlákat és a bankkártyákat.

Megjelent a Magyar Közlönyben az a kormányrendelet (187/2024), amellyel a kormány a pénzügyi terhek növekedésének megakadályozása érdekében díjemelési stopot vezet be a lakossági fizetési számlákhoz kapcsolódó díjak, költségek és egyéb fizetési kötelezettségek terén. 

Ez azt jelenti, hogy 2024. december 31-ig a lakossági ügyfeleknél a bankszámláknál egyoldalú díjemelést közvetlen és közvetett formában sem valósíthatnak meg a pénzügyi szolgáltatók. Ez a tiltás az összes fizetési számlához kapcsolódó díjra vonatkozik, amely a már fennálló szerződésekre és az új szerződésekre is irányadó.

Erre mondta azt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a minap, miszerint a kormány megakadályozza, hogy a bankok áthárítsák a terheket, ezzel is segítve a fogyasztás helyreállását és az óvatossági motívum további oldását, amelynek a gazdasági növekedés újraindulásának köszönhetően végső soron a bankok is a nyertesei.

Mindezek előzményeként a kormány a háborúellenes akcióterv keretében arról döntött, hogy védelmi hozzájárulást kell fizetnie minden olyan multinacionális vállalatnak, amely a háborús időkben extraprofitra tett szert. A kormány továbbra is elutasítja, hogy a háború árát a magyar családok fizessék meg, miközben egyes szereplők extraprofithoz jutnak. Ez a döntés érinti a bankadót, valamint a tranzakciós illetéket. Valamint külön intézkedéseket írt elő annak érdekében, hogy a bankokra kirótt terheket ne lehessen áthárítani a lakosságra.

Így védték a családokat

Két évvel ezelőtt szintén a magyar gazdaság és a magyar családok védelme érdekében hozták létre a honvédelmi alapot és a rezsivédelmi alapot. A válság miatti többletterheket a kormány azokra az ágazatokra hárította, amelyek a piaci folyamatok hatására terven felüli profitot értek el.

A válság hatására a legnagyobb rendkívüli profitok az energiaágazatban keletkeztek. Az energiapiaci folyamatok hatására jelentősen megnövekedett a szénhidrogén-kitermelés nyeresége, ami a bányajáradék emelését indokolta.

Az Ural és a Brent olaj megnövekedett árkülönbözete jelentős extraprofitot eredményezett az ágazatban, amelyre speciális adóalapot vezettek be.

Az adónemnek kialakítása azonban a gazdasági helyzet változása következtében többször módosult: az adómérték több lépcsőben 95 százalékra emelkedett. Ezenkívül átmeneti különadókat szabott ki a kormány az energiapiac más torzulásaiból keletkező váratlan profitokra is. A jegybanki kamatemelések hatására a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások esetében is jelentős terven felüli profitok keletkeztek.

Ennek oka az volt, hogy az alapkamat emelkedését a betéti kamatok csak mérsékelten követték, így jelentősen megnövekedtek a banki kamatkülönbözetek. 

A kormány ezért 2022-ben új, a kamat- és díjeredményen alapuló átmeneti adózási kötelezettséget vezetett be.