A turistáktól próbál erősebb valutát szerezni Észak-Korea

A külföldi vásárlók arra kényszerülnek Észak-Koreában, hogy a vásárlásaik után amerikai dollárban fizessenek, amit ráadásul extrém árfolyamszorzóval váltanak a kereskedők, minden bizonnyal központi utasításra. A latorállam ezzel is arra törekszik, hogy erősebb valutához jusson.

Nem sok választása van annak a külföldinek, aki Észak-Koreában a kiskereskedelemben vásárol, márpedig nem sok látogató van, akinek a tartózkodás alatt ne lenne szüksége egy-egy árucikkre. A koronavírus-járvány kitörésekor a korábbinál is jobban bezárkózó országot továbbra is főként kínaiak látogatják (és kevés számú orosz turista szervezett beutazással). A Daily NK tőlük származó beszámolók alapján arról ír, hogy 

Phenjan mesterségesen és szélsőségesen magasan tartott árfolyammal számol a külföldiek vásárlásakor.

Például tavasszal egy Cho-ként hivatkozott kínai vállalkozó egy üzleti delegáció tagjaként Kínába látogatott, és később a kínai közösségi felületeken osztotta meg meghökkentő tapasztalatait az észak-koreai kiskereskedelemről. A férfi 1200 jüan értékben telefonált egy, a külföldi állampolgároknak árult SIM kártyán, amit telefonjába vásárolt. Ezt a forgalmat egyetlen nap alatt bonyolította. Költése 228 ezer észak-koreai vonnak felel meg, a percdíj 12 jüan. 

Ez extrém magas költség. Kínában a tipikus havi mobilelőfizetések díjai 66-88 jüan (kb. 12.500-16.700 von) körül alakulnak, lebeszélhető időkerettel.

De nem pusztán a mobiltelefonálás nagyon drága a külföldieknek. Ha észak-koreai üzemeltetésű kiskereskedelmi weboldalon vásárolnak, olykor százszor nagyobb árakkal találkoznak, mint a helyiek.

Erre példa a magyarul talán az "Új remény üzlet" néven hivatkozható webáruház, amelyet az említett Cho is kipróbált. A webshop meglepően széles választékot kínál észak-koreai gyártású termékekből. Élelmiszer mellett ipari termékeket, gyógyszereket, rágcsálnivalókat, bort, a kimbap nevű koreai rizses ételt, sőt, csirkés szendvicseket is lehet vásárolni azon. Az árak észak-koreai vonban vannak megadva. Csakhogy amikor a külföldi vásárló a rendelés végén eljut a fizetéshez, az összeget a rendszer amerikai dollárban vonja le, szélsőséges árfolyamrátával. Így lesz egy 110 észak-koreai vonba kerülő csomagolt kimbap árából 1,1 dollár – ez egyébként 13.200 vonnak felelne meg.

Helyi vásárlók egy phenjani élelmiszerboltban
Fotó: AFP/Ed Jones / AFP/Ed Jones

Egy észak-koreai forrás szerint a helyi termékek dollárban meghatározott árát 1:100-hoz arányban meghatározott árfolyamon számítják a külföldieknek. Például ha az említett webshopban egy keksz 4400 vonért kapható, a külföldi vásárlóknak 44 dollárt kell azért fizetniük. Ez szélsőségesen torz árfolyam. Bár az észak-koreai von saját országán kívül lényegében nincs használatban a pénzpiacokon, árfolyamkövetést azért végeznek arra. Például a Wise rendszerében jelenleg a 4400 von kevesebb mint 5 dollárnak felelne meg a valóságban.

A Daily NK forrása illetve a kínai vállalkozó magyarázata szerint az extrém árfolyam indoka, hogy az "Phenjan hivatalos váltási árfolyama."

Ha ez így van, annak legvalószínűbb magyarázata, hogy az ország így próbál erős valutához jutni, miután az érvényes szankciók okán dollártartalékai nagyon megcsappantak.

Érdemes megemlíteni, hogy a Reuters még jóval a koronavírus-járvány előtti beszámolója szerint a külföldiek különböző trükkökkel való lehúzása már akkor is bevett gyakorlat volt.

A "hivatalos állami váltási árfolyamról" ugyanakkor a helyiek szinte egyáltalán nem tudnak. A Daily NK egy másik, biztonsága érdekében névtelenül maradó észak-koreai forrása azt nyilatkozta, hogy a legtöbb észak-koreai még csak nem is hallott erről az árfolyamról. Persze ennek is megvan a magyarázata: dollárban kiírt árakkal vagy dollárban bonyolított tranzakciókkal elsősorban azokban a "dollárboltokban" lehet találkozni, melyet kifejezetten a külföldiek kiszolgálására tart fenn a rezsim.