Igen, szeretnénk, ha emelkedne a fizetések vásárlóereje, de olyan bérnövekedés elképzelhetetlen, ami nincs összhangban a gazdasági növekedéssel – ezt mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az Év felelős foglalkoztatója díj átadásán, ahol számos félreértést tisztázott.
Orbán Viktor kormányfő pont egy hete mondta azt, hogy a kormány szerint elérhető az egymillió forintos fizetés Magyarországon néhány éven belül, ennek kapcsán pedig nagyon sok félreértés jelent meg a hazai nyilvánosságban.
A tárcavezető jelezte, nem az átlagbérek, hanem bruttó átlagkeresetek esetében tekintik elérhetőnek az egymilliós forintos bűvös határt
- írta meg a Világgazdaság.
Megosztott egy diagramot is a következő évek várható minimálbér- és bruttó átlagkereset-növekedésről, ezek alapján valóban elérheti 2028-ra az ezer eurót a minimálbér, miközben a bruttó átlagkereset megközelíti az egymillió forintot, 2029-re pedig meg is haladja.
Érdekessége a miniszter által megosztott diagramnak, hogy tartalmazza már a következő évek minimálbér- és garantált bérminimum emelését, ezek alapján a kötelező legkisebb munkabér jövőre 12 százalékkal, míg a szakmunkás minimálbér 10 százalékkal növekedhet.
Orbán Viktor közösségi oldalán arról posztolt, hogy két-három éven belül egymillió forint lehet az átlagjövedelem.
Magyarország meg tudja csinálni! - üzente a miniszterelnök a Facebookon.
Ahogy az Origo beszámolt róla, a Nézőpont Intézet a hazai háztartások pénzügyi helyzetét és fogyasztását vizsgáló Fogyasztói Barométere azt mutatja, a magyarok bizakodóak a jövőt illetően és minden adott a fogyasztás bővüléséhez: a háztartások erre szánt forrásai egy év alatt megnövekedtek és az emberek szándéka is megvan, hogy többet fordítsanak fogyasztásra.
Éves összehasonlításban (2023 és 2024 szeptembere) látható, hogy a háztartások átlagos jövedelme egy év alatt havi nettó 503 ezerről 600 ezerre nőtt, ahogy a háztartások által elkölthető pénzmennyiség is emelkedett (nettó 602,5 ezerről 623,5 ezerre, amely magában foglalja már a jövedelmen túl az erre használható megtakarításokat vagy hiteleket is).
Mindez egyben azt is eredményezte, hogy az emberek a takarékoskodás helyett a fogyasztásukat kezdik erősíteni, hiszen a háztartások alapvető fogyasztásra fordított kiadásai szintén megnövekedtek (244 ezer forintról 274,5 ezerre).