Máris a megsemmisülés fenyegeti a világ legújabb olajhatalmát

Guyana még ki sem vívta magának az olajpiacon őt megillető helyet, máris veszélyben a pozíciója. Venezuela rátette a kezét gyengébb szomszédjai területének kétharmadára – ezzel az olajára is –, a guyanai szénhidrogén-kutatáson és termelésen dolgozó külföldi cégek pedig hajba kaptak.

Rövid néhány év alatt Guyana felküzdötte magát a világ jelentős olajtermelői közé. Bár erős globális pozíciót még nem biztosít számára az általa felhozott napi 645 ezer hordó – a teljes, becsült tavalyi olajtermelés 101,8 millió hordó volt világviszonylatban –, olajtermelésének felfutása máris figyelemre méltó. Guyana azon négy ország egyike, amelyek olajtermelés-növekedése ellensúlyozza a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) által önként vállalt termeléscsökkentés hatását – mutatta ki az Egyesült Államok energiaügyi minisztériuma (EIA). A másik három ország az USA, Kanada és Brazília. Hasonlóra jutott a Nemzetközi Energia-ügynökség (IEA) is. 

Termelés-előrejelzése szerint 2028-ra az Egyesült Államok, Guyana és Brazília együtt a jelenleginél napi 5,1 millió hordóval hoz több olajat a felszínre.

(A kapacitások tervezett bővítésében azonban globálisan Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek és Irak jár az élen, míg az OPEC afrikai és ázsiai tagországai lassulnak, ahogyan az orosz termelés is, az utóbbi a szankciók miatt.)

Máris veszélyben a kibontakozó, új olajhatalom
Fotó: AFP/ RANU ABHELAKH / AFP/ RANU ABHELAKH

Már az első blokk is rendkívül gazdag

A Venezuelával, Suriname-mel és Brazíliával szomszédos dél-amerikai ország olaja egyelőre egyetlen tengeri olajmezőről, a Stabroekról származik. Az onnan kinyert mennyiség azonban olyan jelentős Guyana számára, hogy az vált gazdasági növekedésének a motorjává. 

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) adatai szerint 2022-ben Guyana GDP-je 62,3 százalékkal nőtt. Abban az évben ez volt a legnagyobb reál-GDP-növekedés a világon.

Adottak a további növekedés feltételei is a földtani kutatások alapján. Guyana több mint 11 milliárd hordó olajegyenértékre teszi szénhidrogénkincse nagyságát, és a kutatások még folynak. Felfedezett olaj- és földgázkészletei az Atlanti-óceán Guyana-Suriname-medencéjében találhatók.

Ügyesebben is bánhatnának a gázzal 

A termelés három úszó termelő, tároló és kirakodó (FPSO) hajóról származik az EIA összefoglalója szerint: ezek a Liza Destiny, a Liza Unity és a Prosperity. A Liza és Payara projektek keretében hozzák a felszínre az olajat és földgázt. Ám a földgáz nem kerül a piacra. Egy részét visszasajtolják a kutakba, hogy az általa biztosított nyomással fokozzák az olajtermelést, a többit a helyszíni energiaellátásban vetik be. Ugyanakkor már terítéken van egy gazdaságosabb megoldást kínáló projekt, amely szerint e gázt vezetéken eljuttatnák szárazföldi gázüzemekhez.

Máris veszélyben a kibontakozó új olajhatalom
Fotó: Shutterstock/ noomcpk / Shutterstock/ noomcpk

Külföldi cégeké a dicsőség

Az első jelentős guyanai olajfelfedezés 2015-ben történt, és az amerikai ExxonMobil társasághoz köthető. Ezen olaj kinyerésére indult a Starbroek blokkban az említett Liza projekt. Azóta az ExxonMobil és partnerei, a Hess és a China National Offshore Oil Corporation (CNOOC) több mint 30 további helyen találtak olajat vagy földgázt a Stabroekon. 

Az új mezők bevonásával 2027-re hárman napi 1,3 millió hordóra szeretnék növelni.

 Három további projektet is terveznek: a Yellowtailt, at Uaruz és a Whiptailt. Ha valóra váltják az elképzelésüket, Guyana Brazília mögött Közép-Amerika és Dél-Amerika második legnagyobb kőolajtermelőjévé válna.

Guyana olajiparának előretörése nem folyamatos diadalmenet

Csakhogy van két komoly akadály. Az egyik magán a termelési társuláson belül jött létre. A Hess amerikai társaság eladta a Stabroek blokkban lévő 30 százalékos részesedését a szintén amerikai Chevronnak, de ebbe a két volt tulajdonostársa nem nyugodott bele. Elővásárlási jogára hivatkozva az ExxonMobil és a CNOOC választottbírósághoz fordult. Előbbi társaságnak 45 százaléka, az utóbbinak 25 százaléka van a blokkban.

 Amíg a per tart, addig húzódhat, akadozhat a fejlesztési tervek megvalósítása is.

 Mindazonáltal a Hess-Chevron ügylet nem elsősorban erről az olajmezőről szólt, a háttérben egy jóval nagyobb akvizíció állt.

Máris veszélyben a kibontakozó új olajhatalom
Fotó: Shutterstock/ tali8azar8 / Shutterstock/ tali8azar8

Van nagyobb baj is

A másik nehézséget Venezuela területi követelései okozzák. A szomszédos ország szuverenitásigénye a guyanai Essequibo régióra vonatkozik, ami érintheti a Stabroek blokkban és a közeli tengeri blokkokban folyó kutatásokat. Az Essequibo régió Guyana szárazföldi területének több mint kétharmadát teszi ki. A Nemzetközi Bíróság (ICJ) decemberben közölte: Venezuelának nem szabad semmilyen lépést tennie a status quo megszakítására, amíg az ICJ tárgyalja az ügyet. Venezuela most áprilisban mégis elcsatolta Essequibót.

Bár a guyanai külügyminisztérium felhívta Venezuela és a nemzetközi szervezetek, köztük az ENSZ figyelmét arra, hogy Guyana nem fogja eltűrni a szuverén területe bármely részének elfoglalását, egyelőre nem történt változás. Márpedig, ha a szénhidrogénben gazdag guyanai területek végleg Venezuelánál maradnak, Guyana olajpiaci királysága pünkösdivé változik.

Mindennek tetejébe az olajkutatások sem hozzák folyamatosan az eredményt, bár ez természetes. Elgondolkodásra késztethette az ExxonMobilt, hogy míg 2022-ben 8,7 milliárd dollárt költött a Stabroekon folyó kutatásokra, tavaly már 55,5 milliárdot, de az utóbbi hatalmas tétel lényegében úgynevezett száraz kutakra ment el. Száraznak az olyan kutat hívják a szénhidrogén-szakmában, amelyben kereskedelmi mennyiségben nincs se olaj, se gáz.

Az említett elgondolkodás egyébként megtörtént. Ennek eredményéről az ExxonMobil Guyana Ltd. alelnöke, egyben üzleti szolgáltatásokért felelős igazgatója újságíróknak elmondta, hogy a vállalat szívesen kutat tovább a termékeny Stabroek blokkon. Phillip Rietema magyarázata szerint a száraz kutakra fordított költségeket majd azokra a kutakra kell elszámolni, amelyek kereskedelmileg életképesek lesznek.