Gulyás Balázs

Tudatboncolás PET-tel

IV. Tudatos és nem tudatosuló agyi működések

Az illuzórikus kontúrok azt mutatják, hogy a "tanult" látórendszer bizony képes kiszűrni a kontúrt, a mintázatot ott is és akkor is, amikor az a valóságban nincs jelen. És ezt agyunk nem tudatosan végzi, de hadd tegyem rögtön hozzá ehhez: nem is teljesen "naiv" folyamat során.

Így például egy korábbi kísérletsorozatban akkori Phd-hallgatómmal Jonas Larsonnal, az illuzórikus kontúrok detektálása során jelentkező agyi aktivitásmintázatokat vizsgáltuk (animáció).

Animáció: Illuzórikus kontúrok

4. ábra

Számos ilyen esetet ismerünk. Kísérleti körülmények között az egyik legklasszikusabb példa erre az úgynevezett "visszafelé ható maszkolás" (backward masking) esete. Ezen paradigma neuronális alapmechanizmusainak feltárásában Kovács Gyula kollégám és barátom korábban világraszóló felismeréseket közölt nemzetközi folyóiratokban.

A backward masking esetében például egy emocionálisan töltött arcot vagy egy fenyegető állat képét igen rövid ideig mutatjuk, majd rögtön ezután hosszabb ideig egy semleges ingert, például ugyanannak a személynek emocionálisan semleges arcát vagy egy közömbös háttérképet lát a kísérleti személy (animáció).

Animáció: Visszafelé történő maszkolás

Ez utóbbi a vizuális "maszk", amellyel az agy számára "elfedjük" az előző ingert. A célinger rövid idejű felmutatása miatt a kísérleti személy egyértelműen arról számol be, hogy nem látott mást, mint a "közömbös" ingert. Igen ám, de objektív mérési módszerekkel, például a bőrellenállás mérésével vagy PET-tel, egyértelműen kimutatható, hogy agyunk "felismerte" az elmaszkolt ingert, annak ellenére, hogy a tudatunkba nem jutott be. Viszont viselkedésünket az elmaszkolt inger befolyásolhatja, a "tudatalattinkba" beivódhat a látott, de nem tudatosuló kép. Ezt - mint közismert - a reklámfilm-technika is felhasználja, amikor a film kockái között elrejt egy-egy reklámképet.