Heszky László

Transzgénikus növények - az emberiség diadala vagy félelme?

III. Kockázatok

A géntechnológia - mint azt a bevezetésben is említettük - alapjában új megközelítést jelent az emberiség számára, mely két szempontból kelt félelmet az emberekben: Az egyik az evolúció folyamatába való "illetéktelen" beavatkozás várható következményeiből, a másik a horizontális rekombináció irreálisnak tűnő lehetőségéből és gyakorlatából táplálkozik.

Ezt erősíti az ismeretlentől való ösztönös félelem, mely sajnos a középfokú és felsőfokú képzés hiányosságára vezethető vissza. Nem tudatosították kellően a ma élő generációkban, hogy a Földön élő számtalan faj sejtjeinek alapvető anyagcsere-folyamatai azonosak vagy közel azonosak, a bennük résztvevő gének és a szintetizálódó fehérjék is rendkívül hasonlóak, függetlenül attól, hogy a filogenetikai törzsfán a fajok hol helyezkednek el.

Természetesen ez nem jelenti azt, hogy az egyes transzgénikus stratégiák nem eredményezhetnek valóban veszélyes GM növényeket. A kormányok és az illetékes hatóságok feladata, hogy az ilyen fejlesztésekből származó GM fajták véletlenül se kerülhessenek forgalomba, illetve köztermesztésbe. Ez viszont feltételezi a különböző rizikótényezők és azok egyes kockázatainak alapos, körültekintő és szigorú vizsgálatát.

Rizikótényezők

A rizikótényezők négy nagy csoportra oszthatók, (1) tudáshiányra, (2) genetikaira, (3) ökológiaira, (4) élelmiszerbiztonságira, és (5) gazdaságira. Az egyes csoportokon belül a kockázatok sokfélék lehetnek, hasonlóan a géntechnológiai módosítások változatosságához. Ez indokolja, hogy minden egyes módosítást esetről esetre, illetve minden módosított GM növényt külön-külön kell megvizsgálni az összes rizikótényező és kockázat szempontjából. Nem szabad általánosítani, tehát azt állítani, hogy minden GM növény veszélyes, sem azt, hogy veszélytelen! E problémakör pontos tisztázása és a veszélyek elkerülése céljából kell a vonatkozó GMO- (koegzisztencia-) törvényt megalkotni és a géntechnológiai hatóságoknak azok szerint eljárni, illetve minden résztvevővel azokat betartatni.

A GM növények kockázatelemzésekor mindig azokra a különbségekre kell koncentrálnunk, melyekben a transzgénikus növények eltérnek a hagyományosoktól:

1) A GM növény minden sejtjében (a sejtmagban vagy az organellumokban) egy vagy több transzgént tartalmaz.

2) A GM növény egyes szöveteinek vagy szerveinek sejtjei egy vagy több új vagy módosított fehérjét termelnek, melyek módosított anyagcsere-folyamatokat is eredményezhetnek.

Amikor a kockázatokat vizsgáljuk, akkor külön kell vizsgálnunk a transzgén (idegen DNS) hatását, illetve a transzgén fehérjetermékének (új vagy módosult fehérjék) hatását. Erről sohasem szabad megfeledkeznünk.