Április 12., Ceres ünnepe
Április 12-én a gabonaanyát, Cerest magasztalták a Ceralia ünnepén. Tizenötödikén vemhes tehenet áldoztak nyilvánosan a szaporulatáért. A népi kalendárium egyik jeles napját - április 12-ét - Szent Gyula Pápa névünnepe jelöli. Némi pontatlansággal, az esztendő századik napjaként emlegették a veteményezők, amikor már a dinnyések is hozzáfogtak a munkához. A dinnye ültetése után az asszonyok pördültek egyet, hogy amilyen gömbölyűre terül szét forgás közben redőződő szoknyájuk, olyan nagy kerek dinnyék teremjenek. A nap időjárásából ellentétes negyven napot jósoltak a legvénebb megfigyelők, és ezen a napon igyekeztek elvetni a dinnye mellett a krumplit és a salátát.
Április 14., Tibor
Tibor napján, április 14-én ez a rigmus járta: "Tiborc király könyve szerint, ha zöldül a nyírfa, nem kell félni már a fagytól, akárki is írta". Persze a szőlősgazdákat ekkor is a várható szőlőtermés érdekelte, így az ő mondókájuk szerint: "ha Tibor napján virágos a cseresznyefa, virágos lészen a szőlő is".
Április 16., Lourdes-i Bernadett emléknapja
Bernadettnek hívták azt a 14 éves francia lányt, akinek a neve a 19. század közepén egy csoda folytán az egész keresztény világban ismertté vált. A csoda egy délfrancia városka, Lourdes sziklabarlangja előtt történt 1858. február 11-én, amikor az ott játszadozó kislánynak megjelent a Szűzanya, és a találkozás később még tizenhétszer megismétlődött. Ugyanezen év február 15-én a sziklabarlangban csodatevő forrás fakadt, amelynek vizétől zarándokok százai gyógyultak ki különböző betegségekből.
1876-ban IX. Pius pápa a barlangot hivatalosan is csodatévő hellyé nyilvánította. Bernadett emléknapja, április 16-a, a római katolikusok egyházi ünnepe, de a népi vallásosságban is fontos szerepet játszik. A csíki székely falvakban a Mária-társulatok a Szűzanya csodatételeinek tiszteletére ünnepi összejövetelt tartanak ekkor, és az imaházban összegyűlve gyertyát gyújtanak, és képletes búcsújárást végeznek, majd az előimádkozó vezetésével felcsendül a zarándokok himnusza.