Adózási és illetékproblémák lakáseladás után

Jogi tanácsadóink - olvasóink leveléből válogatva - az ingatlanértékesítés utáni adózással, illetékfizetéssel felmerülő jogi problémákra, valamint a haszonélvezeti jog értékének kiszámítására hívják fel a figyelmet.

Különbözet utáni illetékfizetés

Jogos-e az illetékhivatal követelése egy éven belül történő 7,5 millió forint értékű ingatlan eladása, és 6 millió forint értékű ingatlan vétele esetén? Ha jól tudom, ilyenkor az illeték alapja a vásárolt és az eladott lakástulajdon forgalmi értékének a különbözete. Jelen esetben ez egy negatív szám. Ilyenkor jövedelmem keletkezik, ami után adóznom kell, és ha jól tudom az illetéket a vagyonszerzés után kell fizetni.

Sajnos igaza van az illetékhivatalnak, még ha a szabályozás vitatható is. A különbözet után illetéket kell fizetni, a törvény nem különböztet meg pozitív vagy negatív különbséget. Amennyiben az értékkülönbözet nagyobb a vásárolt lakástulajdon forgalmi értékénél, az illeték alapja a vásárolt lakástulajdon forgalmi értéke.

Első lakásszerzés illetéke

Az első lakásszerzés valóban nem illetékmentes? Gyermekeink 6,3 millió forintért vásároltak egy panellakást, amire 183 ezer forint illetéket róttak ki.

Valóban nem illetékmentes az első lakásszerzés, azonban amennyiben a lakás ára 8 millió forint alatt van, akkor 50 százalékos, maximum 40 ezer forintos illetékkedvezményre jogosultak. Az illetékhivatal ezt a kedvezményt érvényesítette is, ugyanis enélkül 218 000 forint illetéket kellett volna fizetniük. A 40 ezer forintos kedvezménnyel számolva a vagyonszerzési illeték 178 ezer forint és 5000 forintot kell fizetni a tulajdonjog bejegyzéséért.

Akkor lenne illetékmentes az ügylet, ha új ingatlant vásároltak volna. Amennyiben az illeték egyösszegű megfizetése nagy terhet ró a kötelezettekre, kérjenek részletfizetést.

Új lakás illetékmentessége

8 millió forint körüli értékű ingatlanunkat szeretnénk eladni és új építésű 14 millió forint értékű lakást vásárolni szocpol és hitel igénybevételével. Nemrég hallottam, hogy új építésű lakás után nem kell illetéket fizetni. Igaz ez a hír, vagy ha nem, akkor a különbözet után, a tulajdoni hányadnak megfelelően fizetjük az illetéket?

Az illetéktörvény szerint: mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték megfizetése alól a lakás építésére, építtetésére és értékesítésére jogosult vállalkozó által értékesítés céljára újonnan épített, építtetett - ideértve az ingatlan-nyilvántartásban nem lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott és ténylegesen sem lakás céljára használt épület (pl. kollégium, laktanya) átalakításával létesített - 15 millió forintot meg nem haladó forgalmi értékű új lakás tulajdonjogának, ilyen lakás tulajdoni hányadának megvásárlása. Mindezek alapján önöknek az újonnan épült lakás megvásárlása esetén nem kell majd illetéket fizetniük, de a mentességet külön kérni kell. A vagyonszerző köteles ugyanis az illetékhivatalnál - a vállalkozónak a lakás építésére, építtetésére és értékesítésére jogosultságáról, valamint a felépítést követő első értékesítéséről szóló nyilatkozatával - igazolni a mentesség feltételeit legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig.

Építési telek illetékmentessége

A szüleim nekem ajándékozták az ingatlanunkat (telek házzal), de maguknak holtig tartó haszonélvezeti jogot tartottak fenn. Mivel a ház kicsi, szeretnék mellé építeni egy új házat. Olvastam, hogy örökség vagy ajándékozás esetén, amennyiben 4 éven belül új építésű házat építek a telekre, a telekhányad illetékmentes. Tudni szeretném, hogy ez valóban így van-e? Az ajándékozáskor az ingatlan értékét 8 millió forintban állapítottuk meg, melyből az ügyvéd kiszámolta, hogy a haszonélvezeti jogokra tekintettel 4.8 millió forint után kellene illetéket fizetni.

Az illetéktörvény szerint mentes az ajándékozási illeték alól a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak), valamint ilyen ingatlanon alapított vagyoni értékű jognak a megszerzése, ha a megajándékozott az ingatlanon a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 4 éven belül lakóházat épít. A megajándékozott a lakóház építési szándékáról legkésőbb az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozhat az illetékhivatalnál. Amennyiben azonban az ajándék tárgyát képező ingatlanon már áll egy lakóház (akár kicsi is), a mentesség nem vehető igénybe.

Illetékfizetés közös tulajdon esetén

Férjemmel közösen vásároltunk a közelmúltban12 millió forintért egy lakást 70-30 százalékos tulajdoni arányban. Az illetékhivatal a fizetési meghagyásban a 30 százalékos tulajdoni hányadomra 6 százalékos illetéket is megállapított, holott az én tulajdoni hányadom forgalmi értéke a 4 millió forintos értékhatárt nem érte el. Az adásvételi szerződésben meghatározott vételár 12 millió forint volt, de az illetékhivatal ezt az illetékalapot - bár értékbecslő nem járt a háznál - nem fogadta el. Jogszerűen járt el az illetékhivatal?

Az illetékhivatalnak törvény adta lehetősége van arra, hogy az illeték alapját a szerződésben foglaltaktól eltérő összegben állapítsa meg. Ennek során nem kötelező helyszíni szemlét tartania, pl. összehasonlító adatokból (m2/Ft) is levezetheti az alkalmazandó illetékalapot. Amennyiben ezzel nem értenek egyet, fellebbezéssel élhetnek a fizetési meghagyás ellen. Fellebbezés esetén az első fokon eljáró illetékhivatal helyszíni szemlét szokott tartani, és ha szükséges, szakértői véleményt szerez be. Ha a fellebbezésükben előadott tények alaposnak tekinthetők, és az ingatlan valós forgalmi értéke kevesebb, mint a fizetési meghagyásban szereplő összeg, az első fokú hatóságnak is lehetősége van a határozatot a fellebbezésben foglaltakkal egyezően módosítani. Ellenkező esetben a fellebbezést a másodfokú hatóság bírálja el.

Az illeték mértéke tekintetében is helyesen jár el a hivatal. A 4 millió forintos értékhatár ugyanis 1/1 tulajdoni hányadú tulajdonszerzésre vonatkozik. Ha valaki tulajdoni hányadot szerez, akkor azt az értékhatárt a tulajdoni hányaddal arányosítani kell. Azaz a 30 százalékos tulajdonszerzésnél a 4 millió forintos értékhatár 30 százalékára, azaz 1 200 000 Ft-ra alkalmazható a 2 százalékos illetékmérték, ezt meghaladóan 6 százalékos illetéket kell fizetni.

Pótlólagos illetékfizetés építési telek eladásakor

2002-ben vásároltam két építési telket, amelyekre a szerződésben az illetékfizetés felfüggesztését kértem, azzal a kikötéssel, hogy 4 éven belül mindkettőre lakóházat építek. Az illetékhivataltól megkaptam mindkét ingatlanra a fizetés felfüggesztését. Az egyik telket az idén beépítetlenül értékesítettem, a másikat azonban beépítettem, és 4 éven belül megszerzem a használatbavételi engedélyt is. Elengedi-e az illetékhivatal az illetéket az eladott ingatlan után? Azt hallottam, hogy ilyen esetben elvileg nem kell befizetni az illetéket, mivel a másik ingatlanon megvalósult a beépítés.

Az értékesített telek után a felfüggesztett illetéket késedelmi pótlékkal növelten utólag köteles lesz megfizetni, mivel a nyilatkozatában szereplő feltétel nem valósult meg, azaz erre a telekre négy éven belül nem épített lakóházat. A mentességet az a személy veheti majd igénybe, aki az ingatlant megvásárolta öntől, feltéve, ha a beépítési kötelezettséget ő valóban teljesíti. A beépített telek után, amennyiben a használatbavételi engedélyt 4 éven belül megszerezte, valóban mentesül az illeték megfizetése alól. A használatbavételi engedélyt legkésőbb a határidő (4 év) lejártától számított 15 napon belül köteles az illetékhivatalnak megküldeni, aki ennek alapján a felfüggesztett illetéket véglegesen törli.

Külföldiek illetékfizetése

Külföldi vagyok, és pár nap múlva veszek egy házat Magyarországon. Az egyik barátom nemrég egy magyar faluban szintén házat vett, és valamilyen különleges illetéket kell most fizetnie, mert külföldi. Szeretném tudni, hogy ezt az illetéket csak egyszer, a vásárlás után kell fizetni, vagy évenként? Mi a számolás módszere?

A külföldi állampolgárok tulajdonszerzése engedélyhez kötött, amelynek megszerzéséért 50 000 Ft. illetéket kell fizetni. A tulajdon megszerzéséért mindig kell illetéket fizetni, ez a kötelezettség független attól, hogy külföldi vagy magyar állampolgár a vevő. Az illeték mértéke függ az ingatlan forgalmi értékétől, illetve attól is, hogy lakóingatlannak vagy üdülőnek minősül-e. Amennyiben lakóingatlan, akkor az illeték a forgalmi érték után 4 millió forintig 2%, a 4 millió forint feletti rész után pedig 6%. Amennyiben az ingatlan nem minősül lakóingatlannak, akkor a forgalmi érték 10%-át kell illetékként megfizetni