2005-ben a bevásárló-központok szektora az Investment Property Databank (Befektetési Ingatlan Adatbank - IPD) által vizsgált 13 európai ország közül hétben lekörözte a többi ingatlanszektort. További háromban a plázapiacot csupán más típusú kereskedelmi ingatlanok múlták felül az indexben. A vizsgálat Európa 13 országából 1519, 81,4 milliárd euró összesített tőkeértékű bevásárló-központ befektetési eredményét egyesítette.
Az egyértelmű kivételt a trendben az Egyesült Királyság és Dánia jelentette, ahol a bevásárló-központokat szinte minden más szektor maga mögé utasította. A legsikeresebb európai szereplők Írország és Franciaország plázái voltak, amelyek 28,4, illetve 27,2 százalékos hozamot produkáltak. Az ír piac már három éve a legjobbak között található, 2003-ban és 2004-ben is dobogós lett, 24,1 és 18,1 százalékos hozammal.
A bevásárló-központból származó legalacsonyabb megtérüléseket 2005-ben Németország (4,1 százalék) és Svájc (5,5 százalék) produkálta. A hozam mindkét országban csak kevéssel volt az európai átlag alatt, az általánosan gyenge hozamokat az értéknövekedés hiánya eredményezte.
Németország volt az egyetlen olyan ország, ahol a bevásárló-központoknál 1,1 százalékos értékcsökkenés volt tapasztalható 2005-ben. Ez azért jelentős, mert a német plázapiac hozama jelentősen felülmúlta az irodapiacét, amely 2005-ben -0,7 százalékot tett ki.
"Világos, hogy a kereslet jelentősen meghaladja a kínálatot. A befektetőket nem csak a jelenlegi, a szektor által generált magas hozamok vonzzák, hanem az is, hogy a fejlesztéseket számos országban szigorúan szabályozzák, így a kínálat a jövőben is igen korlátozott lesz" - kommentálta a jelentést egyik társszerzője, a CBRE három kontinensért felelős kutatási igazgatója, Nick Axford.
A kutatási eredmények szerint a hozamok Európa-szerte konvergálnak a nemzetközi befektetők által leginkább keresett, nagy központok esetében. A bevásárló központok méretének növekedésével a nettó nyereségre vetített hozam tartós csökkenése érzékelhető. 2005-ben a legnagyobb plázák (75 ezer négyzetméter felett) esetében az átlagos hozam 4,5 százalék, míg a legkisebbeké (2000 négyzetméterig) 7,4 százalék volt.
Jóllehet a méret növekedése a nettó nyereségre vetített hozam csökkenésével jár, nyilvánvaló, hogy a hozamok szórása csökken a méret növekedésével, ami azt jelenti, hogy a központok iránti nemzetközi verseny az árak konvergenciájával jár. Ennek megfelelően a legkisebb központok, amelyek iránt helyi befektetők érdeklődnek, a nettó nyereségre vetített hozam legnagyobb szórását mutatják.
"Az eredményesség kulcsfontosságú mozgatórugója a munkanélküliség és a fogyasztói kiadások. A munkanélküliség az elmúlt két évben csökkent ugyan, de most úgy tűnik, hogy Európa-szerte stabilizálódik. Hasonlóan, a fogyasztói kiadások általánosan egy kissé alacsonyabb ütemben nőnek. A befektetők ezért azokat a piacokat kell, hogy megcélozzák, ahol a piac törvényei továbbra is erős hozamot generálnak" - hívta fel a fegyelmet Nick Axford.