Késni fog a tervellenőrök munkába állása

Átláthatóbb építőipart, kevesebb feketemunkást és biztonságosabb épületeket várnak a nemrég kihirdetett kormányrendeletektől. A szakmai szervezetek támogatják az új szabályok többségét, de úgy tűnik, az időzítés elég rosszul sikerült.

A Magyar Mérnöki Kamara (MMK) alapvetően üdvözli a kormányrendeletek megjelenését. Kováts Gábor elnök szerint örvendetes, hogy bizonyos létesítményekre kötelezően előírják a kivitelezési terv elkészítését, és ugyancsak nagy lépés előre a tervellenőr intézményének bevezetése.

Ez utóbbi, ha jól fog működni, megoldhatja azt a problémát is, hogy a közbeszerzési pályázatok szempontrendszere miatt (jelesül, hogy az olcsóság a legfontosabb) gyakori a rossz minőségű építmény - mutatott rá Kováts Gábor.

A határidőről nem kérdeztek

Nagy gond ugyanakkor, hogy a részletszabályozást január 1-jéig kellene elkészítenie az ezzel megbízott, ám a határidőről meg nem kérdezett kamarának. - Ez képtelenség, örülünk, ha márciusra elkészülünk a munkával - jelentette ki az elnök.

Hiába lép tehát hatályba a jövő év elején a rendelet, április előtt nem lesz világos, pontosan milyen kivitelezési tervdokumentációkat kell elkészíteni, és mit ellenőrizhet egy kinevezett tervellenőr (arról nem is beszélve, hogy bizonyos szabványok máig nincsenek lefordítva angolról magyarra).

Kováts Gábor a pontatlanságokra jellemző példaként említette, hogy a rendelet szövege szerint tervellenőrnek kell ellenőriznie az olyan építményt, amelynek bármely helyisége alkalmas legalább 300 ember befogadására - miközben, mondjuk, egy ebbe a kategóriába nem tartozó árvízvédelmi töltés gyenge minősége sokkal több embert veszélyeztethet.

További probléma, hogy az építési műszaki ellenőrök - akik 2007 elejétől az eddiginél sokkal nagyobb létszámban dolgoznak majd az építésfelügyeleteken - képzésének és vizsgáztatásának feladatát a kormányzat úgy bízta a kamarára, hogy e tevékenység finanszírozását nem szabályozta.

Lassan halad a tisztulási folyamat

Az új rendelkezések és előírások által számos ponton érintett építőcégek sem maradéktalanul elégedettek, de Tolnay Tibor, az Építési Vállalkozók Országos Szövetségének (ÉVOSZ) elnöke szerint örvendetes, hogy a szöveg a közreműködésükkel készült, és észrevételeik jelentős részét beépítették.

- Minden lépés a szakma jogi-gazdasági körülményeinek tisztítása felé kell hasson, de elég lassan haladunk. Még mindig létezik, például, a megrendelő által feltétel nélkül lehívható bankgarancia intézménye, ami nagy probléma az építők számára - mondta Tolnay Tibor.

A rendeletek egyértelműen javítják a közbeszerzési eljárások nyilvánosságát, és a lejárt fizetési kötelezettségeknek is komolyabb súlyuk lesz a jövőben - említett pozitívumokat az ÉVOSZ elnöke -, ugyanakkor nem változott az irreálisan alacsony ár fogalma, ami megnehezíti a lánctartozások elleni küzdelmet.

A leginkább mégis azt nehezményezi a szövetség, hogy a műszaki terhek és adminisztrációs költségek előreláthatólag nem csökkennek, hanem nőnek. A vállalkozóknak 100 ezer forintos számlaérték fölött egymás között kell vizsgálniuk a 15 napos, nullás adóigazolás meglétét, ami lényegében a hatósági feladat áthárítása a cégekre - hangsúlyozta Tolnay Tibor.