Kilakoltatások és a focivébé - tudósítás a parlamenti vitáról
2010. június 21. 13:14
Az őszi választások után kisebb önkormányzatok jöhetnek létre, lerövidülhet a kampány, az iskolakerülő gyerekek családja pedig elveszítheti a családi pótlék egy részét, ha hétfői ülésén megszavazza a parlament ezeket a módosításokat. Vita kezdődik arról a javaslatról is, amely szerint az adózók akár közvetlenül is támogathatnák a nemzeti focit, kézilabdát, vízilabdát vagy jégkorongot. Ezek szerepelnek a parlament hétfői napirendjén.
A hétfői üléshez megadta az alaphangot az, hogy Sólyom László köztársasági elnök egy héten belül már két törvényt küldött vissza az országgyűlésnek. Egy héttel ezelőtt a kormánytisztviselők indoklás nélküli kirúgását lehetővé tévő jogszabályt, most hétfőn pedig az alkotmánybírók jelöléséről szóló törvényt.
"Ez a csengő, vagy mi ez itten? (...) Nem kapcsol ki" - hallattszott bele a közvetítésbe, amit Schmitt Pál házelnök a pulpituson elhelyezkedve aggodalmaskodik. Ezzel kezdetét vette a hétfői ülés, amelyen először Schmitt megemlékezett az orosz hadsereg kivonulásának június 19-i évfordulójáról, a szabadság napjáról.
Elsőként Rétvári Bence közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár a hortobágyi kényszermunka-táborokról emlékezett meg beszédében. Mint mondta, a kitelepítések 60. évfordulóján is azért kell beszélni a szörnyű bűntettről, "hogy soha többé ne történhessen ilyen Magyarországon". A fideszes Nógrádi Zoltán szerint újra és újra bocsánatot kell kérni a kitelepítésekért. A szintén hozzászóló MSZP-s Hiller István szerint hatvan éve a politika áthágta a jogot, hogy ilyen ne történhessen meg újra, meg kell hallani a figyelmeztetéseket. Ilyen figyelmeztetés az a nyilatkozat is, amelyet több mint száz értemiségi adott ki nemrég - utalt Hiller arra a nyilatkozatra, amelyet hétvégén adtak ki volt SZDSZ-es politikusok, valamint Bokros Lajos és több tudós.
Schiffer András arról beszélt, a családját is közvetlenül érintette hatvan éve a kitelepítés. Mint mondta, hiába jött a rendszerváltás, azóta sem igazán voltak méltó megemlékezések a történtekre. Ugyanakkor óva intett attól, hogy a napi pártpolitika áthassa a megemlékezést.
Szabó Tímea, az LMP frakcióvezető-helyettese a menekültek világnapjára hívta fel a figyelmet, amelyet világszerte június 21-én tartanak. Napirend előtt felszólalásában hosszan sorolta, uniós szinten és Magyarországon egyaránt milyen feladatok vannak hátra a menekültek helyzetének javítása érdekében.
Kontrát Károly államtitkár köszönte, hogy az LMP felhozta napirend előtt a menekültügyi kérdést. Mint mondta, tranzitországból részben célországa lettünk a menekülteknek, ez új feladatokat teremt. A menekültügyi politikának azonban alkalmazkodnia kell az ország teherbíró-képességéhez - tette hozzá. Egymilliárd forintot költünk ebben az évben a menekültek ellátására - mondta Kontrát, aki szerint ezzel hazánk eleget tesz nemzetközi kötelezettségeinek ebben a kérdésben. A kormány kiemelten fog figyelni erre a területre - ígérte az államtitkár.
A jobbikos Varga Géza az elmúlt időszak viharairól beszélt napirend előtt felszólalásában. Mint mondta, gazdák és polgármesterek fordultak hozzá, mert a vihar miatt súlyos helyzetbe kerültek. Az ország déli részein végigsöprő jégeső megsemmisítette a mezőgazdaságból élők megélhetését jelentő növényeket, de az állattartó épületekben is súlyos károkat okozott - sorolta. A károsult gazdák érdekében a vidékfejlesztési minisztérium tegye meg az intézkedéseket - kérte Varga.
Ángyán József vidékfejlesztési államtitkár egyetértett azzal, hogy a gazdák nagyon súlyos helyzetbe kerültek, de a kormány mindent meg fog tenni, hogy segítsen rajtuk. Megjegyezte, hogy az agrár területre szánt kárenyhítési kassza üres, de a költségvetésből ezt próbálják kipótolni. Ezen kívül elhalasztják a gazdák befizetési kötelezettségét a kárenyhítési alapba. Ángyán azt ígérte, előre hozzák a területalapú támogatások kifizetését, és az uniótól is próbálnak forrásokat szerezni.
Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője a kilakoltatások ellen szólalt fel, mint mondta, naponta családok vesztik el otthonaikat. A bankokra szükség van, de a bankokat csak egy szempont, a profit érdekli - jegyezte meg. A politikának kell olyan megoldást keresni, amely több szempontból is jó a társadalomnak. Ez a megoldás a 29 pontban szereplő nemzeti eszközkezelő társaság létrehozása, amely egyénre szabva, a tulajdonjog megváltoztatásával segít a családoknak megtartani otthonukat, vagy egy kisebb lakáshoz segíti őket - tette hozzá.
Rétvári Bence közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár szerint a korábbi szocialista kormány politikája miatt romlott a forint árfolyama, emiatt kerültek nehéz helyzetbe a devizahitelesek. Kijelentését a szocialista padsorokból heves tiltakozás és bekiabálás fogadta. Azt ígérte, a kormány mindent meg fog tenni, hogy ne kerüljenek utcára a fizetni nem tudó családok. Hosszú távon a valós lehetőségekhez illeszkedő gondolkodásra van szükség - tette hozzá.
Úgy tűnik, úgy elfáradt az elmúlt húsz nap kormányzásában Orbán Viktor, hogy el is ment nyaralni - jegyezte meg Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezetője a miniszterelnök bulgáriai vakációjára utalva. Hozzátette, jó a kormányfőnek, innen kívánnak neki kellemes nyaralást.
Mesterházy azt kérte számon a Fideszen, hogy nincs összehangolt törvényalkotási program, a parlamenten megfelelő előkészítés és egyeztetés nélkül nyomják keresztül a törvényeket.
A parlamenti büfében elhelyezett tévén rendszerint az ülést közvetítik, hétfőn a foci világbajnokság megy rajta - jelentette tudósítónk.
Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője személyeskedésnek nevezte Mesterházy megjegyzését Orbán nyaralására. Fontos kérdések kerülnek az elkövetkező hetekben a parlament elé, szeretnénk együttműködni, állunk a rendelkezésünkre, de az MSZP nem szokott ezzel élni - mondta.
Elfogadták a parlament hétfői ülésének napirendjét. Az ellenzék megtapsolta Schmitt bejelentését, miszerint Sólyom László államfő megfontolásra visszaküldte azokat a törvényeket, amelyek módosították volna az alkotmánybíróság tagjaira javaslatot tevő bizottság összetételét.
Az MSZP-s Tóth József interpellációjában arról kérdezte a nemzetgazdasági minisztert, hogy mi lesz a sorsa a panelprogramnak, indulnak-e a jövőben pályázatok.
A választ adó Bencsik János államtitkár válaszában azt mondta: a szocialista kormány idején kedvezőtlenül alakult, szétzilálódott a korábban valóban sikeres program, visszaesett a pályázatok elbírálása, végrehajtása, nem volt megfelelő fedezet. Szerinte először a programot övező bizalmat kell visszaállítani, mind a lakók, mind a kivitelezők irányában. Hozzátette, nemcsak a panelek, hanem más lakóházak és középületek energiatakarékos felújítása is meg fog valósulni a jövőre elinduló nemzeti épületrekonstrukciós programon keresztül. Ezt egy kiszámítható pályázati rendszeren keresztül valósítanák meg, és egy létrehozandó zöldbankon keresztül adnák hozzá a hitelt.
Tóth József nem fogadta el az államtitkár válaszát, de az országgyűlés 74 százalékos többséggel elfogadta azt.
A megszüntetett vasúti mellékvonalakat, ahol műszakilag lehetséges, vissza fogjuk állítani, ezt társadalmi kérdésnek tekintjük - mondta egy interpellációra Fónagy János államtitkár, aki bejelentette, hogy több vonalon már július 4-tól újraindulnak a vonatok. Ilyen vonal például a Székesfehérvár-Komárom közti vasúti pálya, de Fónagy hosszan sorolta, milyen további vonalakon lehet majd újra utazni. A menetrendek módosulhatnak, ezt ezután egyeztetik az érintett településekkel.
Csütörtökön fogja a Fidesz megnevezni államfőjelöltjét, a parlamenti frakció azonban csak jövő héten, június 28-án fog hivatalosan döntést hozni a támogatásáról - derült ki Lázár János Fidesz-frakcióvezető tájékoztatójából. Lázár hozzátette, a mostani államfőválasztás lesz az első, ahol a jelöltek felszólalhatnak az országgyűlésben. Eddig egy jelöltről tudni: az MSZP Balogh András nagykövetet jelöli államfőnek. A köztársasági elnökről június 29-én szavaz majd az országgyűlés és Lázár szerint egy nappal korábban szavaznak majd az Állami Számvevőszék elnökéről és alelnökéről is.
Konkrét lépéseket, nem csak terveket kért a kilakoltatások megoldására a jobbikos Gyüre Csaba interpellációjában. A miniszteri választ nem fogadta el, de azt a parlament megszavazta.
Mennyibe kerül az eladott, majd azóta visszaállamosított Malév rendbetétele, mekkora adósságot örökölt a Fidesz-kormány az ügy miatt - erről kérdezték a kormányt a következő, KDNP-s interpellációban. Fónagy János államtitkár válaszában azt mondta: már megkezdték a Malév helyzetének feltárását, ez után tud pontos választ adni. Az viszont már most biztos, hogy a cég jelenlegi adóssága többszöröse a privatizáció előtti adósságához képest. Fónagy szerint 30 milliárd forintba is kerülhet a cég rendbetétele, és még ehhez jön hozzá további tőkeinjekció. Eladni olcsón, hitelt felvenni, majd az így megterhelt céget drágán visszaadni - ez történt az államtitkár szerint a Malévval is.
Az MSZP-s Gúr Nándor interpellációjában azt kérdezte Pintér Sándor belügyminisztertől, "még mit visz el az ár?" A képviselő azt firtatta, lesznek-e közmunkaprogramok, azok a kezek, amelyek most az árvíz elhárításán dolgoztak, kapnak e ilyen típusú munkákat. Hogyan teremtik meg a feltételeit a közfoglalkoztatási szerződések meghosszabbításának azokkal, akik nem segélyből, hanem ebből a munkából akarnak élni - kérdezte.
Czomba Sándor államtitkár válaszában azt mondta: a nemzetgazdasági tárca már június elején kiírt programokat az árvízi védekezéssel kapcsolatos közmunkákra. Az Út a munkához programot keményen bírálta az államtitkár, mint mondta, ennek keretein belül a korábbi kormány a teljesítmény nélküli munkáért fizetett. A statisztikák javultak, de nem hozott valódi értékeket, miközben valódi munkahelyek nem jöttek létre - tette hozzá.
Gúr a választ nem fogadta el, de azt a parlament megszavazta.
A közbiztonság Pintér Sándor belügyminiszter által megígért rendbetételéről szólt a következő, szocialista interpelláció, amely szerint két hét csak átmeneti járőrözésre, "parádézásra elég", valós eredményekkel nem jár.
Kontrát Károly államtitkár szerint már egy nap alatt lehet lépéseket tenni, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében például mostanra minden településre jutott rendőr. Hozzátette, ezeket a fokozott rendőri jelenlétet biztosító intézkedéseket egészen addig fenntartják majd, ameddig szükséges, de később nem fogják megmondani, hogy éppen melyik megyében van megerősített rendőri erő. Szerinte nem csak a létszámot erősítették meg, hanem nekiláttak megváltoztatni a rendőrséget, az eredmények már most látszanak.
Válaszában az interpelláló Harangozó Tamás azt mondta: nem fogadja el a választ, mert továbbra sem árulják el, honnan lesz a megígért, pluszban munkába állított 3500 rendőr.
A jobbikos Egyed Sándor szintén azt kérdezte, mikor fogja érezni a lakosság azt, hogy javul a közbiztonság. Mint mondta, Borsod megyei lakosként azt tapasztalja, hogy semmi nem változott, a beígért 3500 rendőrt nem látták. Ki viseli a felelősséget borsodi lopásokért, rablásokért, gyilkosságokért? - kérdezte. Az ország észak-keleti részének a legsúlyosabb problémája kimondatlanul is a "cigánybűnözés" - jelentette ki Egyed.
Kontrát Károly államtitkár az Egyed által használt kifejezésre reagálva közölte, hogy általában van bűnözés. Szerinte nehéz helyzetből indultak, a rendőrség alulfinanszírozott, nagyon sok rendőr ment el. De a kormány megtartja az ígéreteit, minden Borsod megyei településen lesz rendőr - mondta.
Mit kíván tenni a kormány a körbetartozások felszámolása érdekében - ezt kérdezte a jobbikos Pősze Lajos a kormánytól. A képviselő hiányolta az Orbán Viktor által bejelentett 29 pontból ennek a kérdésnek a rendezését, és konkrét példát is említett arra, amikor felszámolás indult egy jól működő magyar vállalat ellen, mert nem fizették ki a neki járó pénzeket.
Cséfalvay Zoltán államtitkár szerint az, hogy nem szerepelt a 29 pontban, még nem jelenti, hogy a körbetartozás nem fontos probléma. Hozzátette, várják a többi párt és a gazdasági élet szereplőinek javaslatait. Sokszor az állam áll a körbetartozási lánc végén, mint megrendelő. Ezért azt ígérte, a következő akciótervbe bekerül a kérdés rendezése. A valódi megoldást azt jelentené, ha a jogbiztonság érvényesülne a gazdaságban, vagyis betartanák a szerződéseiket a cégek.
Beemelné-e az alkormányba a lakhatáshoz való jogot? - kérdezte a nemzeti erőforrás minisztert az LMP-s Vágó Gábor, aki szerint a kilakoltatási moratórium jó lépés, de nem igazi megoldás, az csak a közvélemény. A képviselő szerint szociális bérlakásokra lenne szükség, ezért azt is meg kell vizsgálni, miért nem veszik igénybe az önkormányzatok az erre szánt támogatásokat.
Réthelyi Miklós miniszter szerint a kormány segíteni kíván, de azt nem vállalta, hogy az alkotmányba is rögzíti a lakhatási jogot. Vágó arra kérte a Fidesz-frakciót, hogy az új alkotmány megalkotása során támogassák ennek a jognak a beemelését az alaptörvénybe. Réthelyi szerint az alkotmány garantálja a megélhetési minimumót, ezt a kormány biztposítja is, de abból még nem vezethetők le egyes speciális jogok.
A Volánbusz járatainak 36 százalékát már kiszervezték - mondta a fideszes Wintermantel Zsolt, aki szerint a járatokat üzemeltető cégek offshore hátterűek, mind Luxemburgban vannak bejegyezve, a tulajdonosi háló végén ugyanaz a személy áll. A cégek a képviselő szerint rossz műszaki állapotú, kínai gyártmányú buszokat üzemeltet. Vizsgálja-e az új kormány a kiszervezéseket? - kérdezte a képviselő.
Fónagy János államtitkár szerint minden szerződést meg fognak vizsgálni, és ha szükséges, felmondják a szerződéseket.
A nagy esők miatt több helyen meggyengült, megcsúszott a budai várfal - mondta Nagy Gábor Tamás fideszes képviselő, a budapesti I. kerület polgármestere, aki Fónagy János államtitkárt kérdezte. A közvetlen veszélyhelyzet elhárult, de nem nyugodhatunk meg - mondta a képviselő, aki szerint haladéktalanul meg kell kezdeni a pincék, barlangok és várfalak évtizedek óta elhanyagolt várfalak felújítását.
Fónagy szerint a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. már kiírta a pályázatot a budai Várhegy fejlesztési koncepciójának elkészítésére. Ez a dokumentum feltárná a teljes terület összes problémáját, és javaslatokat tenne a megoldásokra. A vagyonkezelő addig is megteszi a szükséges lépéseket - mondta az államtitkár.
Mit tesz az új kormány a Rába szennyezése és a Heilinegkreuzba, közvetlenül a határ mellé tervezett hulladékégető ellen - kérdezte a külügyminisztert Bana Tibor jobbikos képviselő, aki a választási kampányban tett ígértetekre emlékeztette a kormányt.
Martonyi János külügyminiszter szerint két különböző ügyről van szó, amelyekben minden jogi lehetőséget igénybe kell venni, például bíróság előtt támadják meg a hulladékégetőt engedélyező hatóságot. Emellett Martonyi szerint lehetőség van arra is, hogy az ipari parkba Magyarországról vezető vasútvonal használatáról szóló egyezményt felülvizsgálják, és esetleg elvágják a vasúti kapcsolatot.
A kormánypárti képviselők hiányzását kifogásolja ügyrendi felszólalásában a jobbikos Novák Előd, aki azt javasolja, hogy a ba izottságokhoz hasonlóan plenáris üléseknek is legyen feltétele legyen a képviselők legalább egyharmadának jelenléte. Novák szerint a képviselők távolmaradásának oka a pozícióhalmozás, vagyis hogy a képviselők többsége önkormányzati pozíciót is visel.
A képviselő azt javasolta, hogy a szavazások után ne rendeljenek el szünetet, amely alatt a képviselők elhagyhatják a termet. Azt is kifogásolta, hogy az elnök rendszerint bejelenti a tévéközvetítés végét, illetve azt, ha aznap már nem lesz több szavazás.
Az elnöklő Lezsák Sándor azt mondta, Novák adja be javaslatait írásban, a házbizottság foglalkozni fog velük. Ezután 15 perc szünetet rendelt el.