Kezdődik az új alaptörvény vitája - tudósítás percről percre
2011. március 22. 09:04
Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Csatlakozzon hozzánk közösségi oldalainkon is!
A magyar csapat eredményei:
6
7
6
Kezdődik az új alaptörvény vitája - tudósítás percről percre
Kedden délelőtt elkezdődött a parlamentben az új alaptörvény vitája. Az MSZP és az LMP nem vesz részt az alkotmányozásban, de a Jobbik sem nyújtott be saját tervezetet. A kormánypártok saját javaslata mellett így csak Szili Katalin egykori szocialista házelnök javaslata kerül napirendre. Kövesse a vitát percről percre az [origo]-n!
Cikkünk folyamatosan frissül76 bejegyzés
Kezdődik az alaptörvény vitája
Kedden kezdődik meg az új alkotmány általános vitája a parlamentben. Az országgyűlés elé két javaslat került, a kormánypártok alaptörvény-tervezete és Szili Katalin korábbi szocialista, jelenleg független képviselő alkotmánytervezete. Bár a kormánypártok felajánlották az ellenzéki pártoknak, hogy nyújtsanak be saját tervezeteket, ezzel egyik párt sem élt. Az MSZP és az LMP nem is vesz részt a vitában, mert szerintük nem demokratikus az alkotmányozás folyamata. A Jobbik jelen lesz a vitában, de előre bejelentette, hogy nem szavazza meg az új alaptörvényt. Az alkotmányozásról szóló összes cikkünket ezen a címkeoldalon olvashatja.
Orbán terve az új alkotmány
Orbán Viktor miniszterelnök még tavaly májusban, a kormányprogram vitájában jelentette be, hogy tervei szerint 2012 közepén vagy végén lesz új alkotmány. "Új alkotmány lesz természetesen, kétharmados fölénnyel rendelkező parlamenti erő nem teheti meg, hogy hatályban hagy egy 1949-es keltezésű alkotmányt" - fogalmazott akkor Orbán, aki már évek óta beszél az új alkotmány szükségességéről. Korábban, még ellenzéki vezetőként Orbán arról beszélt, hogy a jelenlegi alkotmány csupán "technokrata szabályhalmaz", amelyben nincs semmi tiszteletre méltó.
Egy elvetett alkotmánykoncepció
Az új alkotmány koncepciójának megalkotását eredetileg a parlament egy eseti bizottságára bízták. Ennek munkájában eredetileg részt vettek az ellenzéki pártok is, de tavaly ősszel - tiltakozásul a kormánypártok szerintük alkotmányosságot sértő döntései ellen - mindhárom ellenzéki párt kivonult. Az alkotmány-előkészítő bizottság decemberben készült el a koncepcióval, amelyet azonban később, idén februárban a kormánypártok elvetettek, vitaanyagnak nyilvánítottak. Ennek célja az volt, hogy visszacsalogassák az ellenzéket a folyamatba. Az új alkotmány megalkotását egy háromfős szövegezőbizottságra bízták, amelynek tagja lett Szájer József fideszes EP-képviselő, Gulyás Gergely fideszes és Salamon László kereszténydemokrata parlamenti képviselő.
Korlátozott maradhat az Alkotmánybíróság jogköre
Az új alaptörvény szövegét március 9-én hozták nyilvánosságra. Ebből kiderült, hogy a korábbi ígéretek ellenére a kormánypártok a jövőben sem engednék meg az Alkotmánybíróságnak, hogy költségvetési és adóügyeket érintő törvényeket vizsgáljon és megsemmisítsen. Ezt a módosítást még tavaly ősszel illesztették a jelenleg is hatályos alkotmányba, és ez váltotta ki az ellenzéki pártok kivonulását. A döntéshozatal részleteinek egyik ismerője az [origo]-nak azt mondta, ugyan tudják, hogy nem elegáns megoldást választottak, de egyrészt tartanak a költségvetés felborításától, másrészt úgy számoltak, hogy a tavaly ősszel nagy vihart kavaró korlátozás politikai árát egyszer már úgyis megfizették.
Valószínűleg nem lesz plusz szavazat a gyerekek után
A kormánypárti javaslatban szerepel egy mondat, amely lehetővé tenné, hogy az anyák egy pluszszavazatot kapjanak a választásokon, ezzel növelve az aktív rétegek befolyását a passzívokkal szemben. A javaslat a kormánypártokon belül is vitákat váltott ki. Harrach Péter KDNP-frakcióvezető kedden az MTV reggeli műsorában azt mondta, hogy a gyerekek utáni szavazati jog valószínűleg ki fog kerülni az alkotmányból.
Csak egyeztetett módosító indítványok lesznek
Mivel a kormánypárti tervezetet a Fidesz és a KDNP összes képviselője aláírta, mindannyian előterjesztőnek számítanak, így a házszabály értelmében nem nyújthatnak be módosító indítványokat. A kormánypártok így kívánják kiküszöbölni, hogy nyilvánosságra kerüljenek belső vitáik: az alaptörvény-tervezethez csak az alkotmányügyi bizottság nyújthat be módosító indítványt, vagyis a nyilvánosság csak a már leegyeztetett változásokat fogja látni.
Balsai szerint a részországgyűlés egyszer már megbukott
Napirend előtti felszólalásokkal elkezdődött az országgyűlés keddi ülésnapja. Elsőként a fideszes Balsai István kért szót, aki nehezményezte, hogy az MSZP nem vesz részt az alkotmányozásban, de Mesterházy Attila frakcióvezető hétfőn bejelentette, hogy "részországgyűlést" indítanak. Balsai szerint ezzel 2001-ben egyszer már próbálkozott az akkori ellenzéki, de "megbukott", akik akkor részt vettek benne, ma már nem tagjai az országgyűlésnek. Felszólalására a kormányból senki nem reagált.
Szinte üres az ülésterem
Bár még nem kezdődött el az alaptörvény vitája, egyelőre nagyon kevés képviselő van az ülésteremben a parlamenti közvetítés szerint.
![Fotó: Mudra László [origo]](/i/1103/2011032220110322p6.jpg "Fotó: Mudra László [origo]")
Visszaszereznék a cukorgyártást
A jobbikos Gyöngyösi Márton azt kérdezte a kormánytól, hogy kit terhel a felelősség azért, hogy cukorhiány van az országban, és az elmúlt években szinte megszűnt a magyar cukorgyártás. A kormány nevében Ángyán József államtitkár válaszában hosszan fejtegette, szerinte milyen hibás gazdaságpolitika vezetett a kialakult helyzethez. Ángyán szerint a cukorrépa-termesztésnek hagyománya van Magyarországon, ezért céljuk lesz, hogy változtassanak a jelenlegi helyzeten.
Nyakó hiányolja a kormánypárti képviselőket
Nyakó István (MSZP) az antirasszista világnappal kapcsolatban jelentkezett napirend előtti felszólalásra, de előbb - megjegyezte: a házszabályellenesen - reagált Balsai István felszólalására, és azt mondta, az MSZP azért nem vesz részt a vitában, mert a kormánypártok elsöpörték azokat a feltételeiket, amelyek lehetővé tették volna, hogy részt vegyenek az alkotmányozásban. Nyakó megjegyezte, hogy a kormánypárti képviselők sen "sokan hömpölyögnek most sem, ahogy elnézem a sorokat".
Pozsgay, Pálinkás és Boross élőben követik a vitát
Kezdődik az alaptörvény vitája, az ülést vezető Lezsák Sándor a képviselők előtt külön köszöntette Pozsgay Imrét és Pálinkás Józsefet, akik a páholyból követik a vitát. Pozsgay és Pálinkás tagja voltak a kormányfő mellett működő, az alkotmány előkészítésén dolgozó bizottságnak. A közvetítés szerint velük ül a páholyban Boross Péter volt miniszterelnök is.
Szájer 1996-os beszédét idézi Kövér László
Az alaptörvényről szóló vitát a Fidesz vezérszónokaként Kövér László kezdte el. Kövér hosszan beszélt arról, miért szükséges megváltoztatni az alaptörvényt, majd azt mondta, ha ismerős, amit mondott, az nem csoda, mert azt idézte, amit Szájer József, a Fidesz képviselője mondott 1996-ban az országgyűlésben az alkotmánymódosítás vitájában.
Orbán és Lázár János is hallgatja Kövér Lászlót
Bár a közvetítés szerint még mindig kevés képviselő van az ülésteremben, élőben hallgatja Kövér László szónoklatát Orbán Viktor miniszterelnök, Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője és Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője is.
![Fotó: Mudra László [origo]](/i/1103/2011032220110322p11.jpg "Fotó: Mudra László [origo]")
Van-e egyáltalán alkotmánya Magyarországnak?
Kövér László szerint mielőtt arra keressük a választ, hogy mi szükség van új alaptörvényre, fel kell tenni azt a kérdést, hogy van-e egyáltalán alkotmánya Magyarországnak.
Kövér szerint az 1949-es alkotány érvénytelen
A történelmi alkotmány jogfolytonosságát kell visszaállítani - mondta Kövér László, aki szerint az 1949-ben bevezetett, teljes módosítás után azóta is érvényben lévő alkotmányt nem lehet elismerni, ezért "kinyilvánítjuk annak érvénytelenségét". Bejelentését a kormánypárti képviselők megtapsolták.
Az önazonosság megfogalmazása is elég az alkotmányozáshoz
Kövér szerint az országnak 20 évvel a rendszerváltás után szüksége van arra, hogy megfogalmazza "önazonosságát". A képviselő szerint ha csak ennyi változtatásra lenne szükség, akkor is igennel kellene felelni arra a kérdésre, hogy szükség van-e új alkotmányra.
Nincs alkotmányozási kényszer
Kövér szerint nincs alkotmányozási kényszer, de lehetőség és szándék van rá. "Húsz éve lóg a levegőben az alkotmányozás kérdése" Kövér szerint, de az előző országgyűlésekkel ellentétben most meg is lehet változtatni az alaptörvényt.
Nyitott vita és ultimátum
Kövér szerint a kormánypártok nyitott vitát szeretnének, de nem fogadhatnak el sem ultimátumot, sem antidemokratikus törekvéseket. Az MSZP és az LMP viselkedése szerinte "antidemokratikus időket" idéz. Szerinte azzal, hogy nem vesznek részt a vitában, saját választóikat rekesztik ki az alkomtányozásból csak azért, mert nem az lesz, amit ők szeretnének.
Mindenki alkotmánya
Kövér szerint az új alaptörvény nem a kormánypárti szavazók vagy a velük szimpatizálók, hanem minden magyar állampolgár alkotmánya lesz, "ezt fejezi ki az, hogy az első sor a nemzeti imádságunk első sora: Isten, áldd meg a magyart".
Az emberi jogok állnak az első helyen
Kövér azt sorolja, hogyan épül fel az alaptörvény. Szerinte azzal, hogy az emberi jogok megelőzik az állam felépítését, az alaptörvény hitet tesz amellett, hogy az ember jogainak biztosítása minden más szabály alapja.
Tartozunk magunknak az alkotmányozással Kövér szerint
Kövér szerint erre a feladatra, az alkományozára kaptak felhatalmazást a választóktól, ezzel "tartozunk magunknak és az utánunk jövő generációnak". Szerinte ez az alapja annak, hogy a jövő generáció felvirágoztassa az országot. "Úgy legyen!" - zárta beszédét. A kormánypárti képviselők hosszan megtapsolták.
Szili szerint az otthonunkat építjük át
Kövér László után Szili Katalin ismerteti a saját alkotmánytervezetét, ezt a kormánypárti képviselők által benyújtott javaslattal együtt tárgyalja az országgyűlés. Szili Katalin szerint az alkotmányozás olyan, mint amikor a jövő generációkra is tekintettel újraépítjük az otthonunkat.
A kétkamarás parlament csökkentené a vitákat Szili szerint
Sokan meglepődtek a kétkamarás parlamenttel kapcsolatos javaslatukon - mondta Szili, aki szerint ez nem csak jogtechnikai változás lenne. Szerinte a kétkamarás parlament lehetne a garancia arra, hogy tompuljon az elmúlt húsz évben kialakult és megszokott konfliktusos politizálás, és a konszenzusok kerüljenek előtérbe.
Szili megújítaná az egész hatalmi szervezetet
Az alkotmányozásnak csak akkor van értelme, ha nemcsak szimbolikus dolgokat változtat meg - mondta Szili, aki szerint javaslatuk ezért megújítaná az egész hatalmi szervezetet, és rögzítene olyan, szerinte fontos elveket is, mint a jövő generációk jogai vagy a lakhatáshoz való jog.
Egyenlőségre építené a köztársaságot Szili
Az esélyegyenlőség lenne az alapja koncepciójuk szerint a köztársaságnak - mondja Szili, aki alanyi jogon biztosítana lakhatáshoz és munkához való jogot minden állampolgárnak, de listás szavazati jog is járna minden állampolgárnak.
Felelős gazdálkodás, áttekinthető közpénzek
Szili szerint javaslatuk elfogadása esetén garantálná az ország felelős gazdálkodását is, és azt, hogy a közpénzeket átláthatóan használják fel. A pótlólagos adókivetést például minden esetben országgyűlési felhatalmazáshoz kötnék.
Koronás címer kerülne a lobogóba
A nemzeti szimbólumokat is megújítaná Szili javaslata, a Himnusz nemzeti szimbólum lenne, a lobogóba pedig rákerülne a koronás címer.
Orbán ceruzával jegyzetel, Navracsics iPaden dolgozik
A képviselőknek csak mintegy egyharmada van jelen az alaptörvény vitájának első napján az ülésteremben, és nemcsak az MSZP és az LMP távolmaradása miatt: a kormánypártok és a Jobbik sorai is foghíjasok - jelentette az [origo] tudósítója. A kormány tagjai közül jelen van Orbán Viktor miniszterelnök, Navracsics Tibor kormányfőhelyettes és Hende Csaba honvédelmi miniszter. Orbán időnként ceruzával jegyzetel, Navracsics pedig iPadjén dolgozik valamit. Nincs jelen többek közt Semjén Zsolt KDNP-elnök, Kósa Lajos Fidesz-alelnök.
Nyolc órán át vitáznak kedden
Az alaptörvényt közel 70 órában tárgyalja a parlament, ebből kedden nyolcórás időkeretet osztottak fel parlamenti arányuknak megfelelően a képviselőcsoportok között. Az expozék után a képviselőcsoportok vezérszónokai kapnak lehetőséget arra, hogy 40-40 percben mondjanak véleményt a tervezetekről. Elsőként Lázár János kap szót.
A távol maradó ellenzéket kritizálja Lázár
Nem a kormánypárti képviselőknek kell az ellenzéki képviselők után loholni, és sajtónyilatkozatokból, blogokból összegyűjteni, hogy mit akarnak, hanem nekik kellene ezeket benyújtani - mondta Lázár, aki hosszan kritizálja az alkotmányozástól távol maradó ellenzéki pártokat.
A tavalyi választás alapozta meg az alkotmányozást
Lázár szerint aki kétségbe vonja, hogy van-e joga a parlamenti többségnek új alaptörvényt létrehozni, az kétségbe vonja a tavalyi választások eredményét.
Magyarország nevéről nem vitáznak a kormánypártok
"Arról, hogy Magyarországot hogy hívják, nem kívánunk vitát nyitni" - mondta Lázár, aki szerint Magyarországot évszázadok óta Magyarországnak hívják, az államforma, a köztársaság pedig következik "az értékrendünkből".
Az Alkotmánybíróság elnöke csak Kövérre volt kíváncsi
A díszpáholyban Boross Péteren és Pozsgay Imrén kívül tudósítónk látta Paczolay Pétert, az Alkotmánybíróság és Baka Andrást, a Legfelsőbb bíróság elnökét is, de Paczolay Kövér beszéde után távozott.
Semjén csendben figyel
Lázár beszédének elején megérkezett Semjén Zsolt KDNP-elnök. Helyet foglalt Orbán mellett, váltottak néhány szót, de aztán mindketten csendben figyelik a felszólalást.
Lázár szerint riogatnak az abortusz eltörlésével
Az alaptörvény egyik legfontosabb részének nevezte a magzati élet védelméről szóló részt Lázár János, aki szerint ez egyáltalán nem azt jelenti, amivel az ellenzék riogat, azaz hogy eltörölnék az abortuszt.
Lázár szerint erősítik az Alkotmánybíróságot
Lázár szerint meghallgatták az Alkotmánybírósággal kapcsolatos módosításaikra vonatkozó kritikákat, és megváltoztatták elképzeléseiket. Szerinte az alaptörvény javaslatában megfogalmazott előírások nemhogy gyengítenék az Alkotmánybíróságot, hanem még erősítik is azt.
A boldogulás garanciája az új alaptörvény Lázár szerint
Lázár felszólalása végén azt mondta, hogy hiányzik neki az ellenzék a vitából, majd kifejtette, hogy szerinte az új alaptörvény a jövő nemzedék boldogulásának garanciája, ezért kéri a parlamenttől a támogatását.
Vona szerint csak a Jobbik alkotmányozhatna
A Jobbik a rendelkezésre álló időkeretét három képviselője között osztja meg. Először Vona Gábor szólalt fel. A frakcióvezető szerint az MSZP és az LMP távolmaradása nevetséges hiszti, amivel megalázzák saját szavazóikat. Vona szerint ők a választók iránti felelősség miatt vesznek részt a vitában, sőt, szerinte csak a Jobbiknak van felhatalmazása a parlamenti pártok közül alkotmányozásra. Az MSZP-t retrónak, az LMP-t pedig rajongó hippiknek nevezte.
![Fotó: Mudra László [origo]](/i/1103/2011032220110322p7.jpg "Fotó: Mudra László [origo]")
Alkotmányozás aljas célból
Vona szerint amit a kormánypártok az elmúlt hetekben alkotmányozás címén műveltek, az tragikomikus volt, "még nevetni is tudnék, ha nem az alkotmányozásról lenne szó". Szerinte a kormánypártok "aljas célból", hatalmuk bebetonozása kedvéért kezdtek alkotmányozni méltatlan körülmények között. Szerinte ha véget ér a forradalmi hullám az arab országokban, még Bahreinben is demokratikusabb alkotmányozás lesz, mint Magyarországon.
Vona népszavazást szeretne
"Legyenek bátrak, fegyverezzenek le egy népszavazással, bízzanak az emberek ítéletében!" - mondta Vona zárásképp a kormánypártoknak.
Az abortuszt és az öndicséretet nehezményezi Balczó
Vona után Balczó Zoltán folytatja a Jobbik álláspontjának ismertetését. Balczó azzal kritizálja az alaptörvény javaslatát, hogy "sok kérdésben nem mond A-t vagy B-t". Ilyennek nevezte a gyermekek után járó szavazatot, a házasság és a magzati élet védelmét nevesítő részeket. Balczó szóvá tette azt az "öndicséretet", hogy az alaptörvény végén feltüntetnék az igennel szavazó képviselők nevét is. Balczó szerint a kormánypártok úgy csinálnának, mintha ez a tervezet egy súlyos aranytömb volna, ő viszont csak egy arannyal futtatott rézlapot lát.
![Fotó: Mudra László [origo]](/i/1103/2011032220110322p12.jpg "Fotó: Mudra László [origo]")
"Alkotmány ez? Nem."
"Alkotmány ez? Nem." - folytatta a Jobbik véleményének ismertetését Gaudi-Nagy Tamás, aki a javaslatból Vona Gáborhoz hasonlóan a szentkorona-tant hiányolja az alaptörvényből, valamint azt, hogy az kimondja az 1944 előtti Magyarországgal való jogfolytonosságot.
A KDNP nem tud sok újat mondani
A KDNP képviselőcsoportjának véleményét két képviselő ismerteti, de Harrach Péter jelezte, hogy ketten sem fogják kihasználni a rendelkezésükre álló időkeretet, mert annyi minden elhangzott már, hogy ahhoz képest nem tudnak sok újat mondani.
A KDNP szerint teljes védelem illeti meg a magzati életet
"Mit csináljak, van egy értékrendem, és mindig előjön, most is erről fogok beszélni" - mondta Harrach arra, hogy kritikusai szerint mindig ugyanarról beszél. A KDNP frakcióvezetője közölte, pártja szerint az emberi magzatot teljes védelem illeti - ami az alaptörvényben szerepel, az ennek a lehetősége, a pontos szabályokat azonban egy törvény rendezi. "Hiába szeretnénk mi teljes védelmet adni, ha még törvény formájában sem menne át itt a parlamentben."
Harrach szerint bátor dolog a házasság védelme
"Bátor" dolognak nevezte Harrah Péter azt, hogy az alaptörvény kimondja, hogy a házasság egy férfi és egy nő közössége. Szerinte a házasságot erre kell fenntartani, de a házasságon kívül vannak más együttélési formák is.
Csak használati utasítás a hatályos alkotmány Tarnai Richárd szerint
A KDNP másik vezérszónoka, Tarnai Richárd szerint a jelenleg hatályos alkotmány csak használati utasítás, amelyet nem lehet tisztelni, ellenben az új alaptörvény tervezetében talált olyan értékeket, amelyeket tisztelni is tud. Kiemelte például azt, hogy megjelenik benne az egyén felelőssége.
Az Alkotmánybíróság elnöke és az ombudsmanok is véleményt mondanak
A házszabály szerint most a vezérszónoki felszólalások után a parlament állandó meghívottjai kapnak lehetőséget arra, hogy elmondják véleményüket a tervezetről. Előre Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke és a három ombudsman jelezte, hogy szólni szeretne, ők 20-20 percben szólalhatnak fel. Elsőként Paczolay Péter mondja el véleményét.
Másmilyen Alkotmánybíróság jön Paczolay szerint
Az Alkotmánybíróság elnöke szerint a tervezetben felvázolt elképzelések alapján teljesen másmilyen lenne az Alkotmánybíróság a jövőben, mint most.
![Fotó: Mudra László [origo]](/i/1103/20110322parlament28.jpg "Fotó: Mudra László [origo]")
Az utólagos normakontrollt védené Paczolay
Régóta megfogalmazott igényt teljesít a tervezet azzal, hogy az AB jogait nemcsak törvény, hanem az alaptörvény sorolná fel, de Paczolay szerint ezek módosításra szorulnának. Érdemes átgondolni például a nemzetközi szerződések előzetes normakontrolljának kötelezővé tételét - mondja. Szerinte az előzetes normakontroll soha nem helyettesítheti az utólagos kontrollt.
Pontosításokat szeretne Paczolay
Paczolay szerint szakmai előrelépés lehet a tervezet egy-két pontja, de az Alkotmánybíróság nem nélkülözheti teljesen az utólagos normakontrollt. Az alkotmányjogi panasz bevezetése jó, de nem egyértelmű, hogy pontosan milyen körben és milyen indítványra járhatnának el, és egy másik, speciális esetet is nevesíteni kellene: a bírói döntéstől független, de személyes sérelemhez kapcsolódó panasz lehetőségét. A tervezett változtatások Paczolay szerint szervezeti változásokat is igényelnének.
Visszaállítaná az Ab jogkörét Paczolay
Az AB jogkörének tavalyi csonkítása egész Európában példa nélküli volt, és azonnal vissza kellene állítani - mondta az AB elnöke.
Az adatvédelmi ombudsman elégedetlen a tervezettel
A következő hozzászóló Jóri András adatvédelmi ombudsman, aki azt mondja, hogy az adatvédelmi biztosi intézmény megújításával kapcsolatban már tavaly megfogalmazta javaslatait. Az egyik probléma szerinte az, hogy az adatvédelmi ombudsman nem tud bírságolni és kötelező érvényű határozatokat hozni, a másik probléma pedig az, hogy közös költségvetése van a másik két biztossal. Jóri szerint ezeket a problémákat a tervezet sem orvosolja.
Csorbulhat a biztos ellenőrző szerepe Jóri szerint
Jóri András szerint ha az ombudsman nem lesz önálló intézmény, hanem adatvédelmi hatósággá alakul át, nem tudja fenntartani a közhatalmat ellenőrző szerepét.
Jóri szöveges javaslatot tett
Jóri András felolvasta a tervezethez tett azon javaslatát, amelyet írásban is benyújtott. Ennek lényege az, hogy adatvédelmi biztost nevezne ki a parlament, és fenntartaná a biztos ellenőrzési jogkörét.
![Fotó: Mudra László [origo]](/i/1103/20110322parlament29.jpg "Fotó: Mudra László [origo]")
Csorbulhatnak a kisebbségi jogok
Kállai Ernő kisebbségi biztos szerint az alaptörvény bevezetésével csorbulnának a kisebbségi jogok Magyarországon. Szerinte a kisebbségek azt szeretnék, ha az alaptörvénybe bekerülnének a kisebbségek jogai, és egyértelmű szabályozás lenne szükséges az országgyűlési kisebbségi képviselet pontosítsára is. Azt is kifogásolja, hogy a kisebbségekkel kapcsolatos törvény a jövőben nem lenne kétharmados törvény, szerinte ezt indokolt lenne fenntartani. Kállai is kifogásolja azt, hogy a jövőben egyetlen ombudsman lenne.
Szép eszméket lát a tervezetekben a jövő nemzedék ombudsmanja
A jövő nemzedék ombudsmanja szerint mind a kormánypártok által benyújtott javaslatban, mind Szili Katalin tervezétben vannak szép eszmék. Ugyanakkor szerinte vannak hiányosságai is a kormánypártok tervezetének: erre példaként azt hozta fel, hogy megszűnne az önálló biztosi poszt, az egyetlen országgyűlis biztoshoz rendelné a jövő nemzedék és a környezetvédelem ügyét is
A képviselők következnek
A meghívott vendégek után most a képviselői hozzászólások következnek, elsőként az előre, írásban bejelentkező Navracsics Tibornak adott szót az elnök.
"Az alkotmány mi vagyunk"
Navracsics Tibor szerint a történeti alkotmány nem fog helyreállni, de a jelenlegi javaslat tekintető annak korszerűsített változatának. A miniszterelnök-helyettes alkotmánytörténeti és -filozófiai kérdéseket boncolgat. Szerinte azzal, hogy az új alaptörvényt nem alkotmánynak, hanem alaptörvénynek nevezik, kiemelik a törvények közül, magasabb szintre helyezik. "Számunkra az alkotmány nemcsak alaptörvény, nemcsak sarkalatos törvény, az alkotmány mi magunk vagyunk, a magyar politikai közösség" - mondta Navracsics, aki szerint ez magyarázza azt is, hogy MSZP nincs jelen a vitában.
A jelenlegi alkotmány nem beszél a közpénzekről
Hargitai János KDNP-s képviselő a közpénzügyekről beszélt. Hargitai szerint minden jelenlegi gazdasági gond oka, hogy az államadósság az elmúlt két ciklusban megugrott. Az alkotmánytervezetnek nyolc cikke foglalkozik a közpénzzel, a közvagyonnal, a jelenleg hatályos alkotmánynak azonban alig van érdemi mondanivalója ebben a témában - mondta a KDNP- s politikus. Kiemeli a tervezet azon részeit, amely szerint nem növekedhet a jövőben az államadósság. A tervezet szerint a GDP 50 százalékánál nem lehet több az államadósság, ez pedig szigorúbb az EU előírásánál, ahol 60 százalék ez az arány.
Rogán Antal és Lázár János - kép
![Fotó: Mudra László [origo]](/i/1103/20110322parlament26.jpg "Fotó: Mudra László [origo]")
Szijjártó szerint kétszer adósították el az országot
Szijjártó Péter fideszes képviselő szerint Magyarország problémáinak fő oka, hogy kétszer is eladósították az országot. Először ez az 1980-as évek végén történt meg, majd a Gyurcsány-kormány idején. Szijjártó szerint egyetlen olyan időszak volt a rendszerváltás után, amikor csökkent az államadósság, mégpedig 1998-2002 között, az első Orbán-kormány idején. Akik ezt tették az országgal, azoknak vállalniuk kell a felelősséget - mondta Szijjártó. Az új alaptörvény azt javasolja, hogy a parlament ne fogadhasson el olyan költségvetést, amely az államadósság növelésével jár. Az alaptörvény olyan erős lesz, hogy meg fogja tudni védeni az országot az eladósodástól - mondta a politikus.
Rubovszky szerint az MSZP még 1998-ban akart új alkotmányt
Rubovszky György KDNP-es képviselő emlékeztet arra, hogy a Horn-kormány is új alkotmányt szeretett volna alkotni, végül azonban az MSZP-n belüli nézeteltérés vezetett oda, hogy 1998-ban nem tudták az alkotmányozást befejezni. Örül annak, hogy a Jobbik részt vesz az alkotmányozásban, szerinte az MSZP csak az ügyetlenkedés miatt maradt ki a folyamatból.
"Otthon van a jelenben, bízik a jövőben"
Mátrai Márta fideszes képviselő a tervezet nemzeti hitvallás című fejezetéről beszélt. Szerinte a jelenleg hatályos alkotmány nem volt alkalmas arra, hogy megvédje a közvagyont. "Az új alaptörvény tiszteli a múltat, otthon van a jelenben, bízik a jövőben" - mondta Mátrai. A politikus szerint fontos, hogy a tervezet kimondja a kommunista diktatúrával való végleges szakítást, tiszteletben tartja a Szent Koronát. A házasság férfi és nő között születik, ez a társadalom alapsejtje - mondta a politikus.
Kövér László és Gulyás Gergely - kép
![Fotó: Mudra László [origo]](/i/1103/20110322parlament31.jpg "Fotó: Mudra László [origo]")
Lemondtunk a határok erőszakos megváltoztatásáról
Varga István fideszes politikus arról beszélt, hogy deklaráltuk, tiszteletben tartjuk, bár nem szeretjük a trianoni szerződés országcsonkítását. A politikus szerint a trianoni szerződés nemcsak Magyarországgal, hanem a kereszténységgel szemben is merénylet volt. A magyarság megmaradásának ügye a legfontosabb - mondta a politikus.
Ne szerződést kössünk, hanem szövetséget
László Tamás fideszes képviselő szerint az alkotmányozás egyik legfontosabb feladata, hogy "meghatározzuk az origó-pontjainkat", hogy megfogalmazódjon, mi az, amit el akarunk hagyni a múltból, és mi az, amit megőrzésre érdemesnek tartunk. A képviselő elragadtatottan beszélt a tervezetről, azt mondta, csupán egyetlen szót javasol kicserélni a hitvallás részben: "ne szerződést kössünk, hanem szövetséget a múlttal. Sokkal többet jelent ez, mindent" - mondta. László Tamás elcsukló hangon azzal fejezte be a felszólalását az alkotmányozás folyamatára utalva: "Istenem, köszönöm különleges ajándékodat."
A nemzeti hitvallást szeretik a fideszes képviselők
Fejér Andor fideszes képviselő szerint az alaptörvény akár évszázadokra is meghatározhatja a magyar nép sorsát. Az elmúlt fél órában felszólaló fideszes képviselőkhöz hasonlóan ő is úgy gondolja, hogy a javaslat legfontosabb része a nemzeti hitvallás. Szerinte ebben minden tisztességes ember megtalálhatja azokat az alapértékeket, amelyek a felemelkedéshez szükségesek.
Alkotmányozás a folyosón
![Fotó: Mudra László [origo]](/i/1103/20110322parlament25.jpg "Fotó: Mudra László [origo]")
A hitvallás megalapozza a szociális biztonságot
Lakatosné Sira Magdolna fideszes képviselő is a nemzeti hitvalláshoz szólt hozzá: szerinte ez a rész megalapozza Magyarországon a szociális biztonságot, és nagy erénye, hogy a család és a házasság mellett tesz hitet. Ugyanezt emelte ki a törvényből az utána felszólaló fideszes képviselő is.
Papírra kell vetni az önbecsülést
Nógrádi Zoltán (Fidesz) szerint önbecsülés nélkül nincs jövő, ha pedig van önbecsülésünk, önismeretünk, azt papírra kell vetni, hogy más népek arcáról is visszatükröződhessen. Szerinte az alaptörvény nagy erénye az, hogy ezt megteszi. Fontos az is, hogy az európai népekkel való együttműködésünket alapként fogalmazzuk meg. A képviselő azt mondta, ő a parlament mai ülése alatt nagyon sok szép gondolattal gazdagodott a vita során.
Alkotmányba venné a Hangya-szövetkezeteket egy fideszes képviselő
A fideszes Patay Vilmos kiegészítést javasol az tervezethez: azt szeretné, ha bekerülne az alaptörvénybe, hogy különös társadalmi értékelt képviselnek a korábbi hangya-típusú szövetkezetekhez hasonló, keresztény-szociális értéken alapuló társulások.
A fideszes Vas Imre a fideszes javaslatot támogatja
Felszólalása elején a fideszes Vas Imre bejelentetet, hogy ő a két parlamentnek benyújtott alaptörvény-javaslat közül azt támogatja, amit a Fidesz és a KDNP nyújtott be. Vas arról beszél, hogyan szabályozná az alaptörvény az Alkotmánybíróság működését. Szerinte új szakasz kedődhet a magyar alkotmánybíráskodás történetében azzal, hogy bírósági határozatokat is felülvizsgálhatna a testület. Vas szerint az alkotmánybírósággal kapcsolatos rész nagyon előremutató, ezért kérte a képviselőket, hogy támogassák a tervezetet.
Font Sándor szerint a hétköznapi embereket is érinti az alaptörvény
"Nem vagyok alkotmányjogász, nincs jogi végzettségem" - kezdte szabadkozva felszólalását a fideszes Font Sándor. Szerinte sok hétköznapi ember úgy érezheti, hogy az alkotmány elvont fogalmak gyűjteménye, amihez neki nincs köze. Azt mondja, ez nem igaz, nyilatkozataiban is mindig azt hangsúlyozza, hogy az alaptörvény sok olyan kérdést érint, ami mindenkinek az életét érinti: példaként a házasság intézményének védelmét, a gyerekvállalalás támogatását emelte ki, és azt, hogy az alkotmány szabályozza az ünnepnapokat is, ami azért is fontos, mert ezek egyúttal munkaszüneti napok is szoktak lenni.
Font mindent védene, ami összecsorgott alattunk
Font Sándor módosítást is javasol az alaptörvényhez: szerinte indokolatlaul szűkítő az, hogy az alaptörvény - a termőföld mellett - csak az "ivóvíz-készletet" védené. Ezt egyszerűen vízkészletre javasolja módosítani, mert szerinte indokolatlaul zárná ki a föld alatti vízkészletek, köztük a termálvizek és az öntözővíz védelmét. "Mindent védeni kell, ami összecsorgott alattunk a Kárpát-medencében" - indokolta javaslatát.
Szili Katalin az utolsó hozzászóló
A mai nap utolsó felszólalójaként Szili Katalin, az egyik javaslat benyújtója foglalta össze a nap során elhangzottakat. Azt kérte a képviselőktől, hogy lássák meg a benyújtott javaslatokban azokat az értékeket, amelyek csökkenthetik a kitettségünket és erősíthetik azt, hogy egy közösséghez tartozunk.
Elnapolták a vitát
Mivel más a mai napon nem jelentkezett felszólalásra, Lezsák Sándor elnapolta a vitát. A negyven órás időkeretből a képviselők körülbelül nyolc órát használtak eddig el, a vitát holnap folytatják. Közvetítésünk ezzel véget ért.
![Fotó: Mudra László [origo]](/i/1103/20110322parlament39.jpg "Fotó: Mudra László [origo]")
origo.hu
Újabb ország támadhatja meg Ukrajnát
origo.hu
Látványos fotók érkeztek az ország új, világszínvonalú alagútjáról
borsonline.hu
"Néhány perce merült el" – pánik Siófokon, többen látták a haláltusát
mandiner.hu
Amerikai szakértő: Zelenszkij hatalmas stratégiai hibát követett el
life.hu
Endrei Judit válása: ezért él egyedül a legendás televíziós
mandiner.hu
Nem titkolják tovább: legfeljebb két hetük maradt az ukránoknak
origo.hu
Fellépett a Szigeten, aztán nem sokkal később már sírva üzent az Instagramon
nemzetisport.hu
Gündogan visszavonult a német válogatottól
origo.hu
Elon Musk legújabb posztja ijesztő
origo.hu
Sinkó László élete: így tört ki zseniális bátyja árnyékából
origo.hu
Miss Balaton 2024, Bábel Virág legjobb fotói
origo.hu
