Az új alkotmány parlamenti vitájának második napja percről percre
2011. március 23. 09:13
Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Csatlakozzon hozzánk közösségi oldalainkon is!
A magyar csapat eredményei:
6
7
6
Az új alkotmány parlamenti vitájának második napja percről percre
Reggel kilenctől este kilencig tart szerdán az új alkotmány általános vitája a parlamentben, vita azonban alig zajlik a foghíjas padsorok között, a felszólalók inkább előre előkészített beszédeket mondanak. A népköztársaságtól tartó gazdák, egy táltos verse, szünetet követelő jobbikos törték meg az ülésnap ívét. Tudósítás percről percre.
Cikkünk folyamatosan frissül40 bejegyzés
Az alkotmányozás második napja
Szerdán folytatódik a parlamentben az új alkotmány általános vitája. Az országgyűlés elé két javaslatot tárgyal, az egyiket a Fidesz és a KDNP képviselői nyújtották be, a másikat Szili Katalin korábbi szocialista, jelenleg független képviselő. Bár a kormánypártok felajánlották az ellenzéki pártoknak, hogy nyújtsanak be saját tervezeteket, ezzel egyik párt sem élt. Az MSZP és az LMP nem is vesz részt a vitában, mert szerintük nem demokratikus az alkotmányozás folyamata, a Jobbik pedig előre bejelentette, hogy nem szavazza meg az új alaptörvényt.
A kormánypárti képviselőknek tetszik a nemzeti hitvallás
Az általános vitára negyven órája van a parlamentnek, ebből az első vitanapon, kedden körülbelül nyolc órát már elhasználtak a képviselők. A kormánypárti képviselők főleg a nemzeti hitvallásnak nevezett rész erényeit, az abban megfogalmazott értékeket magasztalták felszólalásaikban, vagy a közpénzügyi részt dicsérték.
A vitáról szóló tudósításunkat ezen a linken, összefoglalónkat itt olvashatja. Az alkotmányozásról szóló összes cikkünket ezen a címkeoldalon olvashatja.
Az ombudsmanok és az Alkotmánybíróság elnöke kritizálta a javaslatot
A vitában részt vevő frakciók vezérszónokai és a képviselők mellett kedden véleményt mondott a tervezetről a parlamentben Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke és három ombudsman is. Az országgyűlési biztosok elsősorban azt kritizálták, hogy a javaslat megszüntetné az önálló biztosi intézményt, és egy ombudsman alá rendelné a különböző területeket, Paczolay Péter pedig azt mondta, vissza kellene vonni az Alkotmánybíróság jogkörének szűkítését.
A magyar-lengyel barátság napja
Elkezdődött az országgyűlés ülése, Jakab István alelnök elsőként köszöntötte a díszpáholyban helyet foglaló Agata Zajegát, a lengyel köztársaság ideiglenes ügyvivőjét, majd a lengyel-magyar barátság napja alkalmából rövid összefoglalót olvasott fel a két nemzet barátságáról.
Tizenkét órát kell beosztaniuk a képviselőknek
Az országgyűlés elnöke tájékoztatta a képviselőket, hogy a mai napon 12 órájuk van, hogy megvitassák a két javaslatot. A Fidesznek 245 perc, a Jobbiknak 127 perc, a KDNP-nek 115 perc, a független képviselőknek pedig 6 perc áll rendelkezésére. Szili Katalin független képviselő - mivel ő az egyik javaslat beterjesztője - harminc percben szólhat hozzá a vitához. Elsőként az írásban előre bejelentkezett képviselők kapnak szót.
Az 1946-os alkotmány szellemét idézi Horváth János
Elsőként Horváth János, a Fidesz képviselője kapott szót. A parlament legidősebb képviselője szerint csúfos dolog, hogy még mindig az 1949-es alkotmány alatt élünk, ez az oka annak is, hogy "a gazdasági nyomorúság" eluralkodott az országon. Szerinte voltak olyan kegyelmi pillanatok az ország történetében, amikor jól használtuk a lehetőségeket - ezekből kellene tanulnunk szerinte. Úgy véli, hálásnak kell lennünk például az 1946-os alkotmánynak is. A képviselő azt mondja, módosítást is be akar nyújtani a javaslathoz, bár még nem tudja, mi ennek az útja-módja.
"Inkább marketingszöveg, mint alkotmány"
A jobbikos Bertha Szilvia a kormánypárti javaslat munkával és foglalkoztatással kapcsolatos részeit vette sorra felszólalásában. A javaslat több célkitűzését jónak nevezte, de azt mondta, rögzíteni kellene az alaptörvényben az állam felelősségét a munkahelyteremtésben, és bér- és jövedelemgaranciákra is szükség lenne. Bertha szerint ezek nélkül a javaslat inkább marketingszöveg, mint alkotmány.
Salamon nem akar az ellenzékkel foglalkozni
A fideszes Salamon László azzal kezdte felszólalását, hogy "be kellene fejezni" azt, hogy a vitától távol maradó ellenzéki pártokat megpróbálják visszahívni a vitába. Szerinte igaza volt Rétvári Bence államtitkárnak, amikor azt mondta, hogy ezzel a választóikat hagyják cserben. Salamon hiába nem akar a távol maradó képviselőkkel foglalkozni, percek óta arról beszél, miért rosszak az ellenzéki elképzelések.
Salamon László (jobbra) Semjén Zsolttal
Senkinek "nem kerül költségbe" az ország néven nevezése
Salamon László szerint rágalom, hogy "az ország néven nevezése" pénzbe kerülne. Szerinte attól, hogy Magyar Köztársaság helyett a jövőben Magyarország lenne az ország hivatalos neve, nem kellene semmilyen iratot kicserélni, senkinek "nem kerülne költségébe" az átnevezés.
Salamon szerint szeplős az Alkotmánybíróságról szóló rész
Salamon László szerint a terv Alkotmánybíróságra vonatkozó szabályozása egy pontot kivéve minden tekintetben megfelel az alkotmányossági kritériumoknak. "Az egyetlen szeplő" az, hogy szigorítja az AB jogkörét az államháztartás, az állam gazdálkodásának felülvizsgálatára. Szerinte érdemes lenne megfontolni ezt a részt.
A Jobbik szerint a fideszesek megtévesztik a tévénézőket
Salamon felszólalása után két percre szót kért és kapott Novák Előd jobbikos képviselő, aki azt kifogásolta, hogy a kormánypárti képviselők megtévesztik a tévénézőket azzal, hogy a teremben jelen lévő képviselők mindig körbeülik azt, aki éppen felszólal, így a közvetítésben úgy tűnhet, hogy sokan vannak a parlamentben.
Navracsics szerint mindenki oda ül, ahova akar
Novák felszólalására két percben Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes reagált. "Ez a parlament, mindenki oda ül, ahova akar, az a lényeg, hogy ha szavazni kell, a saját szavazógépét használja" - mondta Nováknak. "Ez csak szimpla kötözködés, mert önnek nincs véleménye az alkotmányról" - mondta Navracsics.
Novák Előd kritikát vár a kormánypárti képviselőktől
Újra Novák Előd kapott szót két percre, és azt mondta, ő majd később mondja el a véleményét, majd azt mondta, kritikát vár a kormánypárti képviselőktől. Salamon László is szót kapott újabb két percre, és elmondta, hogy ő hozzászólása nagy részében kritizálta a javaslatot.
Dúró Dóra szerethető alkotmányt szeretne
Dúró Dóra, a Jobbik képviselője szerint szerethető alkotmányra lenne szüksége az országnak, de szerinte a parlament elé benyújtott kormánypárti javaslat nem ilyen. Dúró szerint nagyon sok hiányossága van a tervezetnek: nem szerepel benne például az elszámoltatás, és a mostani politikusokkal szemben sem fogalmaz meg elvárásokat, kötelességeket. "Nem tartalmaz szankciót sem a dupla költségvetésekre, sem arra, hogy Kósa Lajos hónapok óta nem vesz részt a bizottsági munkában". Dúró hiányolja a választójog alapjainak lefektetését is.
Schmitt Pálról a nyelvhelyesség jutott Dúró Dóra eszébe
Dúró Dóra a tervezet kormányfőre vonatkozó részéről beszélt, majd közölte: "ha már Scmitt Pálnál tartunk, azt is megjegyezném, sok magyartalanság van a szövegben". Dúró azzal zárta a beszédét, hogy "ez nem alaptörvény, csak egy alaptörvénynek látszó tárgy".
Karcagon is elkezdték az építkezést
Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter szerint az új alaptörvény a köz érdekeit szolgálja, nem egy szűk réteg meggazdagodását. A miniszter szerint az alaptörvény segít megőrizni, megvédeni a nemzeti vagyont és országunk természeti érdekeit, ami a jövő szempontjából is elsőrendű nemzeti érdek. Szerinte az MSZP az elmúlt években csak rombolt, ezért nem is csoda, hogy most nem vesz részt az alkotmányozásban, az építkezésről szóló alaptörvény vitájában. "Szűkebb pátriám, Karcag is bővelkedik az építkezésekben" - mondja Fazekas, aki a törvény támogatását kérte a képviselőktől, hogy elkezdődhessen a felemelkedés.
Szili emlékeztette a képviselőket a saját javaslatára
Szili Katalin kedden expozét mondott a saját javaslatához, majd délután is felszólalt, most, élve félórás időkeretével, újra szót kért. Beszéde elején figyelmeztette a képviselőket, hogy nem csak egy javaslatról tárgyalnak, majd azt mondta, nagyobb áttekintésben szeretné tárgyalni a javaslatokat.
Indokolatlanul ne lehessen senkinek felmondani
Szili Katalin kiemeli azokat a pontokat a saját javaslatából, amelyeket hiányol a másik javaslatból: ezek között említette példaként, hogy ne lehessen senkit valós indok nélkül kirúgni a munkahelyéről.
A képviselők figyelmébe ajánlja, hogy a sajtó szabadságának és sokszínűségének védelmét, valamint a nemzeti, etnikai közösségek képviseletét is megfogalmazták javaslatukban. Szerinte a felfogás tekintetében egyébként nincs nagy különbség a két javaslat között.
Kétféle zászlót és kétkamarás parlamentet szeretne Szili
A keddi expozéjában már ismertetett elképzeléseit ismétli Szili Katalin: tervezetük szerint kétféle lobogója lenne az országnak, a trikolór lenne a nemzet lobogója, a címeres zászló pedig a köztársaság zászlaja. Elismételte azt is, hogy szerinte kétkamarás parlamenttel lehetne oldani a politikai élet feszültségeit. Szili arra kérte a képviselőket, hogy távlatos célokat megfogalmazó alkotmányt fogadjanak el.
Címert szeretne a zászlóba a KDNP-s Varga László is
Ez az alaptörvény a jogot és a kötelességet együtt kezeli, ráadásul etikai mércét állít fel az embereknek - mondta felszólalásában Varga László, miután ezt bizonyítandó hosszú percekig az alaptörvényre támaszkodva sorolta Magyarország jellemzőit. Varga László két javaslatot fogalmazott meg: az egyik az volt, hogy Szili Katalin javaslatának megfelelően kerüljön rá a koronás címer a zászlóra, a másik az, hogy az alaptörvény címe és a Himnusz első sora után "azonnal folytatódjék a most Nemzeti hitvallás címen leírt veretes, magasztos szöveg". Varga örömét fejezte ki, hogy részt vehet az alkotmányozás magasztos munkájában.
"Csak az tetszik, ha valaki vízszintesen elfekszik?"
Mivel a KDNP-s Varga László hozzászólása elején "a szocialistábbnál szocialistábbnak" nevezte a Jobbikot az általuk megfogalmazott kritika miatt, felszólalása után két percre szót kért Z. Kárpáti Dániel jobbikos képviselő. "Ugye, mennyivel jobb a levegő így a teremben, hogy csak a kormánypártok és a nemzeti oldal képviselői vannak jelen a teremben!" - mondta Z. Kárpáti, mielőtt visszautasította Varga megjegyzését. "Csak az tetszik, ha valaki vízszintesen elfekszik és igen gombot nyom?" - kérdezte Z. Kárpáti. A KDNP-s Varga szerint nem a kritika a baj, mert például Dúró Dóra hozzászólásában semmi kivetnivalót nem talált.
A gyereknek járó szavazati jognak még a felvetése is szerencsétlen
Túri-Kovács Béla szerint nagy hiba volt beleírni az alkotmányba a gyerekek után járó szavazati jog lehetőségét, szerinte ennek az ötletnek még a felvetése is szerencsétlen. "Hát el tud valaki képzelni olyan nőt, aki azért szül, hogy legyen még egy szavazati joga?" - kérdezte a képviselőket.
Népszavazást tartana a népszavazásról a jobbikos Bana Tibor
A jobbikos Bana Tibor szerint a kormánypártok által benyújtott javaslatban elfogadhatatlan az a korlátozás, hogy nem lehet a választási joggal kapcsolatos kérdésekről népszavazást tartani. Szerinte a magyar állampolgároknak lehetőséget kell adni arra, hogy két választás között is véleményt mondjanak, sőt népszavazással kellene megerősíteni a népszavazás intézményét.
A másik problémája a tervezettel az, hogy nem törekszik a politikusbűnözés visszaszorítására. Javasolja a mentelmi jog eltörlését, a képviselők visszahívásának lehetőségét.
A párt ügye a képviselők visszahívása
A fideszes Salamon László szerint nem megvalósítható a képviselők visszahívása, az állam nem szabályozhatja a pártok ügyeit. Lénhard Balázs jobbikos képviselő szerint az országos listára pártdöntés, és nem a személyes kvalitások miatt kerülnek a jelöltek, ezért szerintük ha a jelölt elveszti a párt bizalmát, vissza lehetne hívni.
Hetven-nyolcvan képviselőt érdekel a vita
Az ülésteremben az [origo] tudósítójának becslése szerint körülbelül hetven kormánypárti képviselő van jelen, illetve féltucatnyi jobbikos és a független Szili Katalin. A kormány tagjai közül Navracsics Tibor és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter figyeli a helyszínen a vitát, illetve jelen van két államtitkár: Kontrát Károly és Németh Zsolt is. A parlamenti folyosó is kihalt, csak néhány telefonáló képviselőt lehet látni.
"Azért van jogod az élethez, mert másokért dolgozni fogsz"
Nagy Kálmán KDNP-s képviselő szerint az új alaptörvény egy passzusa azzal a céllal ruházza fel a magyarokat, hogy másokért kell megtenniük mindent, a képességeikhez mérten. A képviselő szerint az élethez való jog azt jelenti, hogy másokért kell dolgozni. Az új alkotmány minden mondatában szerinte a "családi Magyarország" gondolata bújik meg.
Novák Előd szünetet követelt
Novák Előd (Jobbik) ebédszünetet szeretne fél órában. A terv szerint reggel kilenctől este kilencig ülésezik az országgyűlés, és nincs pontosan megjelölve a szünetek időpontja. Eddig nem rendeltek el szüneteket Novák szerint, ami azt jelenti, hogy az üléseket végigülő képviselők nem tudnak enni. Novák hozzátette, hogy ennek ellenére tele van a büfé, vagyis a képviselők kimennek az ülésről, de szerinte a Jobbik-frakció ezt nem teszi.
Balczó Zoltán levezető elnök szavazásra tette fel a kérdést, de a többség nem támogatta Novák ügyrendi javaslatát, úgyhogy nincs szünet.
A Jobbik örül, hogy megszabadult az MSZP-től a vitán
Lenhardt Balázs (Jobbik) örül, hogy nem kell elviselnie az MSZP-t az alkotmány vitáján is. Szerinte a kormány álláspontjával szemben egyáltalán nem baj, hogy a szocialisták nem vesznek részt a vitában - ezzel kezdte az alkotmányról szóló felszólalását a politikus. Utána Aradszki András KDNP-s képviselő következett, aki az alaptörvény szövegében a kereszténységre való utalást ellenzőknek válaszolt, de a témát maga hozta fel, az ülésteremben ugyanis nem hangzott el erre vonatkozó kritika.
"Hiányzik a spirit"
Varga Gézának (Jobbik) az jutott eszébe az új alkotmányról, hogy "merjünk szűklátókörűek lenni". Az a véleménye, hogy a jelenlegi szövegben vannak ugyan szerethető gondolatok, de hangsúlytalan benne a "szellem", és hiányzik belőle "a spirit, a jövőkép". A képviselő ezután a mostanában gyakran, részben a környezetvédelemben használt kifejezéseket alkalmazott, azt mondta, a manapság gyorsan változó világban innovatív és fenntartható alkotmányra van szükség. Később a génmódosított növények tiltását is szóba hozta.
A természet nagy rendszerében szerinte halálra van ítélve a jelenlegi, a gazdasági növekedésre épülő rendszer, amely lényegében a "fogyasztói kábulatra" épít. Varga szerint erre nem kellene jövőképet építeni, inkább a jóléti társadalomra.
Vitába szálltak egymással a képviselők
Hörcsik Richárd (Fidesz), Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) és Varga Géza (KDNP) egymást követő felszólalások sora helyett vitába kezdtek az európai uniós csatlakozásnak a magyar termőföldre és a gazdák helyzetére gyakorolt hatásáról. Nem értettek egyet abban, hogy az uniós csatlakozásunk mérlege pozitív, vagy pedig negatív-e.
Nincs tömeg az ülésteremben
Az államfő példájával intett nyelvhelyességre egy képviselő
Nyikos László (Jobbik) a pulpitusról szólalt fel, és többek között az alaptörvény nyelvezetéről beszélt hosszan. A politikus szerint az alaptörvénnyek egy értelmes, középfokú végzettségű magyar ember számára könnyen érthetőnek kell lennie, kerülni kell benne például a szakkifejezéseket. Figyelni kell a helyesírásra, jól kell például leírni, hogy "Isten, áldd meg a magyart". Ezzel még maga az államfő is küzd néha - jegyezte meg Nyikos Schmitt Pál elhíresült helyesírási hibáira utalva. Nyikos szerint több értelmezési problémát is felvet, hogy a hatáskör szót néha egyes, néha többes számban használja a szöveg, és nem definiálja például a közpénz fogalmát.
Ángyán József államtitkár következik.
"Fenntartható nemzetet" hozna létre az alaptörvény
A magyar nemzet fenntarthatóságát próbálja biztosítani az új alaptörvény - mondta a fideszes Szatmáry Kristóf, egy jobbikos felszólalóhoz hasonlóan divatos ökológiai szakkifejeztést alkalmazva. Példaként a gyermekvállalás támogatását célzó passzusokat említette, köztük a gyerekek után járó lehetséges szavazatot.
Hoffmann Rózsa emelkedett hangulatban van
Hoffmann Rózsa államtitkár KDNP szerint "történelmi óráknak vagyunk itt részesei az Ország Házában" - mondta Hoffmann Rózsa KDNP-s politikus, oktatási államtitkár, aki szerint az emelkedett hangulat illik az alkalomhoz. Hoffmann szerint jó, hogy az ezeréves örökség, a Szent Korona és a kereszténység is megjelenik a szövegben. Az oktatási rendszer az alaptörvényben rögzített szilárd alapértékekre biztosan támaszkodik majd - jelentette ki.
Egy táltostól idézett egy képviselő
Varga Gábor (Fidesz) kedvenc énekének kedvenc strófáját idézte a felszólalása kezdetén: "Gyökér nélkül semmit sem érek, gyökér nélkül kidől a fa". (A politikus Sólyomfi-Nagy Zoltán Gyökér nélkül című költeményéből idézett, aki honlapján magát tanítónak, regős-énekesnek, dob- és csörgőkészítőnek írja le, akit táltossá avattak.) Varga dicsérte az alkotmány tervezetét, és remélte, hogy szerethető alaptörvény születik, amely meg tudja védeni a nemzetet az őt érő támadásoktól.
Balog: népcsoport helyett nemzetiség legyen
Balog Zoltán (Fidesz) társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár szerint a nemzeti kisebbség meghatározást kerülni próbálja a szöveg, mert félreérthető kifejezés. Ugyanakkor Balog szerint a népcsoport szó, ami jelenleg a javaslatban szerepel, szintén nem elég jó, mert idegen a magyar jogrendszertől és külföldön sem ismerik ezt a szót, így nehéz lenne átültetni. Balog ezért a nemzetiség kifejezést javasolta a szövegben, és az alapvetésben is, ahol rögzítik, hogy ezeket a közösségeket a nemzet részének tekintjük.
A gazdák örülnek, hogy elfelejthetik a népköztársaságot
Örvendi László (Fidesz) a Hajdú-Bihar megyei gazdák véleményét tolmácsolta az új alkotmányról. A gazdák szerint egy új alaptörvény megalkotása szükségszerű, egyetértenek az állam nevének Magyarországra való változatásával, mert sok gazda a "Magyar Köztársaságot" még mindig "Magyar Népköztársaságnak" érti, és ez felidézi bennük az őket kirabló előző rendszert. A politikus üdvözölte az egészséges környezetre vonatkozó kitételt, a tuladjon védelmét, és a termőföld és a természet védelmére vonatkozó szövegrészeket.
Wittner megvédené a termőföldet
Több kormánypárti képviselő is a termőföld és a vízkészletek védelmének szükségességéről beszélt. Wittner Mária úgy érvelt: az ország kiszolgáltatottá válik a globalizmusnak, ha a stratégiai ágazatok visszaszerzése nem történik meg, ha nem védik meg a termőföldet.
Jobbik: az államnak működtetnie kell a nyugdíjrendszert
A jobbikos Sneider Tamás szerint az államnak nem fenntartania, hanem működtetnie kell a nyugdíjrendszert. A képviselő helyesnek nevezte az állami önkéntes nyugdíjpénztárak létrejöttét és megjegyezte: növelni kell a nyugdíjtudatosságot.
Szili 90 tagú felsőházat javasol
A független Szili Katalin az általa benyújtott alkotmánytervezet részleteit ismertetve elmondta: a 200 fős alsóház mellett 90 fős felsőházat lehetne felállítani. Arra a kritikára, hogy ez lassítaná a törvényhozást, úgy felelt: a felsőház egyszeri halasztó hatályú vétójoggal rendelkezne.
Jakab elnapolta a vitát
Jakab István levezető elnök a vitát elnapolta. Az alkotmánytervezetek tárgyalása csütörtök reggel folytatódik.
origo.hu
Holtan találták Las Vegasban az ötszörös olimpikon sportolót
origo.hu
Sinkó László élete: így tört ki zseniális bátyja árnyékából
borsonline.hu
Füstfelhő borítja a Balaton-partot: hatalmas lángokban ég az egész vidék
hirtv.hu
Folyamatosan haladnak előre a fronton az oroszok, leromboltak egy kurszki hidat az ukránok + videó
ripost.hu
Most jött: 400 utassal balesetezett egy budapesti vonat, nagy a baj
hirtv.hu
Gyászol Franciaország – A legnagyobbak búcsúztak Alain Delontól
origo.hu
Újabb ország támadhatja meg Ukrajnát
origo.hu
Szabó Zsófi meglepő dolgot állít a súlyáról
origo.hu
Miss Balaton 2024, Bábel Virág legjobb fotói
origo.hu
Látványos fotók érkeztek az ország új, világszínvonalú alagútjáról
origo.hu
Ítéletidő Bécsben, a fél város víz alá került - képek
origo.hu
