Elfogadta Magyarország új alaptörvényét a parlament - percről percre
2011. április 18. 10:52
Hétfőn szavaz a parlament a Fidesz és a KDNP képviselői általal beterjesztett új alaptörvényről, ezzel 21 évvel a rendszerváltás után leváltják az 1989-ben teljesen újraszövegezett alkotmányt. Az új alaptörvény Magyar Köztársaságról Magyarországra változtatja az ország nevét, átírja az Alkotmánybíróság jogköreit, és kimondja, hogy a házasság egy férfi és egy nő közössége. Az új szövegről és az alkotmányozás folyamatáról szóló összes cikkünket ezen a linken olvashatják el.
Az új alaptörvény tervezetét a napirend szerint délután negyed háromkor kezdi tárgyalni az országgyűlés. A javaslatot a Fidesz és a KDNP képviselői közösen nyújtották be, a végszavazás előtt Kövér László fogja ismeretni, majd a képviselők is hozzászólhatnak. Az alaptörvény elfogadásához az összes képviselő kétharmadának szavazatára szükség lesz.
A parlament ülése délelőtt 11 órakor a napirend előtti felszólalásokkal kezdődik. Schiffer Andárs, az LMP frakcióvezetője Az alkotmányosság felszámolása címmel, Vona Gábor, a Jobbik frakcióvezetője pedig Közbizonytalanság címmel jelentkezett felszólalásra. A Húsvéti Alkotmány elfogadása előtt címmel beszélni fog Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője is.
A jövőben a bírákhoz hasonlóan az ügyészek is csak az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig gyakorolhatják hivatásukat a szerint a zárószavazás előtti módosító indítvány szerint, amelyet Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője nyújtott be hétfőn az alaptörvény-javaslathoz.
Az alkotmányügyi bizottság hétfői ülésén támogatta a javaslatot, amely rendelkezik arról is, hogy a Kúria elnöke és a legfőbb ügyész mentesül az alól, hogy szolgálati jogviszonya az öregségi nyugdíjkorhatár elérésekor az alaptörvény erejénél fogva megszűnjön. Az alkotmányjavaslathoz összesen húsz, zárószavazás előtti módosító indítvány érkezett.
Súlyos visszalépések vannak az új alkotmányban Sólyom László szerint. A volt köztársasági elnök a Heti Válasznak adott interjújában azt mondta, hogy az új alaptörvényben támadható annak egypártisága, az alkotmányozás elvesztette méltóságát, de Magyarország európai demokrácia marad. Sólyom László véleményét bővebben ebben a cikkünkben olvashatja el.
Az utolsó pillanatban is változik az alaptörvény. Az ügyészek nyugdíjkorahatárán kívül a zárószavazás előtti módosító indítványok egy része technikai vagy nyelvhelyességi problémákat rendez, illetve az egyik kiveszi a Himnusz kottáját az alaptörvényből. Van ugyanakkor néhány tartalmi változás is. Visszakerül például a szövegbe a genetikailag módosított szervezetek termesztésének, tenyésztésének tilalma. Ez már korábban is szerepelt egy módosító indítványban, de akkor azt Lázár még visszavonta. A módosító javaslatokról bővebben ebben a cikkünkben olvashat.
Elkezdődött a parlament ülése, elsőként Schiffer András, az LMP frakcióvezetője beszél az új alaptörvényről napirend előtt. Schiffer szerint az alkotmány fő jellemzője, hogy korlátja a többség uralmának, szerinte ezt a Fidesz-KDNP által benyújtott tervezet nem teljesíti. Az LMP frakcióvezetője bírálja a tervezetet azért, mert szerinte kiüresíti az Alkotmánybíróság intézményét, a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatárának változtatásával világos jelzést küld az igazságszolgáltatásnak is arról, hogy "a kezükben vannak".
Schiffer szerint a kormány most a jó életre hivatkozva akarja félretenni a demokratikus szabályokat, pedig szerinte demokrácia nélkül nincs jó élet, és jó élet nélkül nincs demokrácia.
Az alkotmányt nem lehet pluszokkal és mínuszokkal leírni, nem lehet ennyire leegyszerűsíteni - válaszolta a kormány nevében Schiffer felszólalására Rétvári Bence államtitkár. Szerinte az, hogy az LMP nem vett részt az alkotmányozásban, sok esetben "ismerethiányt" okozott, szerinte a hétvégi demonstárciókon is az derült ki, hogy a szónokok nem ismerik rendesen az alkotmány szövegét.
Rétvári egy népszerű tinislágert idézve azt mondta, hogy a hétvégi tüntetéseken ismét kiderült, hogy az MSZP és az LMP összenőtt, mint két kicsi legó.
Vona Gábor a Jobbik frakcióvezetője Közbizonytalanság címmel jelentkezett napirend előtti felszólalásra. "Megszűnt a közbiztonság Magyarországon" - mondta Pintér Sándor belügyminiszternek címezve. Szerinte Pintér az elmúlt héten három csapást kapott: először Hajdúhadházon, amikor "aláírásgyűjtés kezdődött a polgárőrök mellett".
Megígértem, hogy rend lesz, és rend is lesz Magyarországon, akkor is, ha van akinek ez nem tetszik - válaszolta Vonának Pintér Sándor. A belügyminiszter szerint nagyon rossz állapotban vették át a rendőrséget, de még idén felvesznek 4500 rendőrt is. Ha rendet akarnak, miért csinálnak rendetlenséget? - kérdezte Pintér Vonától, amivel nagy tetszést aratott kormánypárti képviselők között.
Pintér Sándor szerint az ország erőszak-monopóliumát nem lehet megkérdőjelezni, és megkérte Vonát, hogy saját politikai érdekei mentén ne bomlassza a rendet az országban. "Ezek az emberek félelmet keltenek gyerekekben és felnőttekben is" - mondta, szavait bekiabálások szakították meg.
A csendőrséget követelő jobbikosoktól azt kérdezte a belügyminiszter, hogy megnézték-e, hogy mi volt a csendőrség. Szerinte a csendőrök katonák voltak. Pintér azt mondta, a rendvédelmisek túlórapénzét már elkezdték kifizetni, az ország erőszak-monopóliumát pedig törvényekkel is fenn fogják tartani.
Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője szerint a parmament az új alaptörvény elfogadásával a rendszerváltó pártok adósságát törleszti, mert 1989-ben arra tettek ígéretet, hogy minél előbb leváltják az átmeneti alkotmányt. Lázár arra figyelmeztette Schiffert, hogy az új alaptörvényt az 1989-ben kialkudott játékszabályok alapján fogadják el.
Lázár szerint az új alaptörvény nagy erénye a régivel szemben, hogy megvéd majd az eladósodástól és a szegénységtől. Lázár szerint az LMP az MSZP politikáját folytatja, azon, hogy az MSZP nem jelent meg, nem lehet csodálkozni, mert ők nem akarják, hogy más alkotmányozzon. Lázár a Jobbiktól azt kérdezte, hogyan fognak délután tiszta lelkiismerettel szavazni a törvényről.
A napirend előtti felszólalások után a parlament rátért a kérdések és az interpellációk tárgyalására. Elsőként a jobbikos Bertha Szilvia kapott szót, kérdésének címe meglehetősen terjedelmes: "Tekintettel a közrend védelmére rendelkezésre álló, valójában annak fenntartásához rendkívül kicsi rendőri állományra, és a szükséges hatáskör hiányára, tervezi-e a Kormány a rendőrség szemléletmódjában változtatásokat végrehajtani, társadalmi károsság szempontjából különbséget tenni bűn és bűn közt, és ha igen, ehhez megadja-e a rendőri állomány számára szükséges törvényi felhatalmazást és hatásköröket is?" Pontosan ezt is kérdezte.
A jobbikos felszólás után az ülést vezető Latorcai János arra kérte a képviselőket, hogy nagyobb odaadással hallgassák a felszólalásokat, vagy menjenek ki a teremből.
A fideszes Lakatosné Sira Magdolna azt kérdezi a kormánytól, hogy hogyan tervezik a szociálpolitika megújítását. Szerinte a szolgáltatási rendszer nagyon szétaprózódott, sok intézmény utalja az ellátásokat, ezért lassú az adminisztráció, nem lehet kiszűrni a visszaéléseket. Halász János államtitkár szerint a kormány 2013-ban bevezeti a szociális számlát, amivel nyomon követhető lesz, hogy ki mennyi segélyt kap, és az egységes rendszer bevezetésével egyszerűbb lesz a rendszer.
Az LMP-s Jávor Benedek szerint az ország mindig az utolsó pillanatban, kényszerből, uniós nyomásra csinál környezetvédelmet. Szerinte most a szállóporral van gond, amit új útdíjakkal, a tömegközlekedés korszerűsítésével és a biciklis közlekedés népszerűsítésével lehetne tenni. Illés Zoltán államtitkár szerint Budapesten a nincs meg a fedezete a tömegközlekedés korszerűsítésének, de a dugódíjat 2013-ig be fogják vezetni.
A jobbikos Korondi Miklós szerint büntetést kellene kiszabni a multikra azért, mert minden héten tonnányi papír szórólapokkal tömítik el a postaládákat. Szerint most már, amikor az embereknek van internethozzáférésük, ezek teljesen feleslegesek. Illés Zoltán államtitkár szerint is megálljt kell parancsolni a jelenségnek, ő a termékdíj és a környezetvédemi díjak bevezetésében, növelésében bízik.
A jobbik újra a hajdúhadházi eseményekről kérdezi a belügyminisztert, felvetésük szerint nem mindig volt jogszerű a rendőrség intézkedése. Pintér szerint a rendőrség megfelelően lépett fel, de vizsgálják az eseményeket. A belügyminiszter és a jobbikos képviselő arról vitatkozik, hogy kitől féltek a hajdúhadháziak: a járőröző polgárőröktől vagy a rendőröktől.
Az MSZP úgynevezett részországgyűlést tart a Nyugati téri Szikra nevű klubban. Ezen felszólalt többek között Mesterházy Attila pártelnök is, aki azt mondta, a Fideszben vannak demokraták, többek között Navracsics Tibor, Lázár János, Pokorni Zoltán és Rogán Antal, de meglepőnek tartja, hogy ők "kiszolgálják a demokrácia csorbítását". Mesterházy azt mondta, "az ő hallgatásuk történelmi bűn" - jelentette tudósítónk a helyszínről.
A fideszes Tasó László arról kérdezi a belügyminisztert, mit kíván tenni az ellen, hogy különféle szervezetek kevlármellényben, gázsprayvel riogatják a lakosságot az országban. Pintér Sándor szerint a rendőrség várja az önkéntes emberek segítségét, de nem így, nem ilyen formában. Pintér elismételte, hogy senki nem vonhatja kétségbe az állam erőszakmonopóliumát.
Scheiring Gábor, az LMP képviselője azt szeretné megtudni a nemzetgazdasági minisztertől, miért titkolják a megszorítások részleteit, és kik lesznek az elvonások kárvallottjai. Cséfalvay Zoltán államtitkár szerint a kormány intézkedéseit, így a minisztériumi zárolást is visszaigazolták a piacok. Scheiring szerint ez csak a szokásos mellébeszélés.
Horváth Csaba, Lamperth Mónika és Kovács László az MSZP részországgyűlésén a Szikra Moziban
A védett fajok vadászatáért lobbizó Semjén Zsolt leveléről kérdezte a minisztériumot a Jobbik. Ángyán József államtitkár azzal kezdte válaszát, hogy mióta az ember része az ökoszisztémának, azóta vadászik. Szerinte a védett fajok listáját mindig felülvizsgálják, ezért nem szokatlan Semjén kérése. 3500 héja olyan sok egy országban, hogy ki kell őket lőni? - kérdezett vissza a Jobbik.
Az azonnali kérdések után az interpellációk következnek. Elsőként a jobbikos Hegedűs Tamás kérdezi a kormányt arról, mit terveznek a devizahitelesek megmentésére. Szerinte a bejelentett kormányzati intézkedések csak a végveszélyben lévőknek nyújtanak segítséget, míg az árfolyamveszteség terhe még mindig a hiteleseket sújtja. Szerinte ezeket meg kell osztani a felelősök között, így a bankoknak is részt kell belőle vállalniuk.
Cséfalvay Zoltán államtitkár szerint a Jobbik követelései irreálisak és megvalósíthatatlanok, az árfolyamveszteség terheit nem lehet ráterhelni a bankokra, és az állam sem tudja azokat átvállalni, mert az is az adófizetők pénzéből menne. A jobbikos képviselő nem fogadta el a választ, de az országgyűlés 36 ellenszavazattal elfogadta azt.
A fideszes Pósán László a diplomázóktól elvárt nyelvtudásról interpellálja a kormányt: szerinte a felsőoktatásból a diákok 30-40 százaléka diploma nélkül távozik, mert nem tudják teljesíteni a nyelvvizsga-követelményeket. A kormány nevében Halász János államtitkár válaszol, aki szerint felül fogják vizsgálni a jelenlegi rendszert, és intézményi, differenciált, nem egységes követelményen nyugvó rendszert is el tud képzelni. Pósán elfogadta az államtitkár válaszát.
Bödecs Barna Jobbikos képviselő után - aki a vállalkozásokról érdeklődött - Farkas Gergely, szintén jobbikos képviselő interpellációja következik. A képviselő a nemzeti erőforrás minisztert kérdezi arról, hogy elkezdődött-e már az ifjúsági törvény megalkotása. "Végre tegyenek valamit a fiatalokért" - szólította fel a kormányt Farkas.
Halász János államtitkár válaszol az interpellációra. Szerinte számos lépést tett a kormány a fiatalokért: bevezették a családi adókedvezményt, visszaállították a hároméves gyest, és azonnali lépést tett a WestBalkán-tragédia után a fiatalok biztonságáért, az illetékszabályok megválasztásával a fiatalok lakáshoz jutását is segítették. Külön ifjúsági törvény csak alapos egyeztetés után fog születni, "ha születik" - fejezte be Halász a válaszát. Farkas nem fogadta el a választ, szerinte a kormány egy év alatt nem tett semmilyen előrelépést korábbi ígéretével ellentétben. "Semmi érdemit nem tudtak mutatni a fiataloknak, hogy mit tett ebben az egy évben a fiatalokkal" - fogalmazott. Az országgyűlés elfogadta a választ.
Sürgős tárgyalásba vételi kérelemről döntött az országgyűlés. A nyugdíjszabályok átalakításáról szóló javaslatot a szavazás nyomán sürgősen fogja tárgyalni a parlament. Következik az új alaptörvény záróvitája és zárószavazása.
Morvai Krisztina európai parlamenti képviselő kért szót, így elsőként ő szólalhat fel az alkotmány záróvitájában. Morvai szerint kettős beszéd jellemzi a kormányt az alkotmánnyal kapcsolatban. Az egyik a "nemzeti önrendelkezés radikális követelésének hangja, a vidék alkotmánya", a másik pedig az önfeladásé, amely "a preambulumon kívül szinte az egész szöveget jellemzi". A politikus hiányolta a nemzeti vagyon magyar kézben tartásának előírását az alaptörvényből, és az elszakított nemzetrészek önrendelkezésének alkotmányba foglalását. "Mire mentünk az elmúlt húsz évben a folyamatos alkalmazkodással?" - tette fel a kérdést Morvai, aki szerint "gyarmatosítóink és helytartóink" felszámolták iparunkat. Az EP-képviselő szerint arról kellene szólnia az alaptörvénynek, hogy "Magyarország a magyaroké".
Morvai Krisztina megint a 2006-os szemkilövésekről és Budaházy György előzetes letartóztatásáról beszél. "Emeljük fel a fejünket, és vegyük vissza a hazánkat" - szólította fel a parlamenti képviselőket Morvai.
Morvai Krisztina után rendes felszólalások következnek, Balczó Zoltán jobbikos képviselő kezdett beszélni, aki az utána felszólaló, szintén jobbikos Gaudi-Nagy Tamással együtt az alaptörvény szövegét ostorozta. Gaudi-Nagy a történelmi alkotmányt kéri számon a parlamenti többségen, és azt kéri tőlük, hallgassák meg az emberek imáit, és figyeljenek a tűzoltókra és a tüntető fegyveresekre.
A jobbikos képviselő szerint a nemzetközi szerződésvállalások jelentik az alkotmányozás egyetlen korlátják, ezért előbb ezeket kellett volna felülvizsgálni. Szerinte ezzel megakadályozható lett volna, hogy külföldi kézbe kerüljenek a termőföldek.
Dúró Dóra a szocialista vezetők szerepvállalását tiltó szabályokat hiányol az alaptörvényből, szerinte az, hogy a Fidesz és a KDNP nem vette be ezeket a szövegbe, megbocsáthatlan mulasztás, ezért nem tudnak jó szívvel tartózkodni sem a szavazásnál. A Jobbik korábban már bejelentette, hogy nemmel fog szavazni az alaptörvényre.
Gyurcsány Ferenc egy szombati tüntetésen közölte, hogy "nem lesz bocsánat" azoknak, akik önként szolgálják ki Orbán rendszerét, és példaként a szerinte politikai megrendeléseket teljesítő ügyészeket, újságírókat, nagyköveteket említette. Az [origo] tudósítója az MSZP hétfői rendezvényén megkérdezte az egykori kormányfőt, hogy mire gondolt konkrétan, mire azt válaszolta, hogy "példa jellegű felsorolás volt, lehetett volna folytatni". Megjegyezte, hogy csak arra akart utalni, hogy "nem kell megengedőnek lenni azokkal, akik a köztársaságra tett esküjük helyett pártérdekeket szolgálnak". Kérdésünkre, hogy konkrétan kikre gondolt, csak annyit mondott tudósítónknak: "Kolléga úr, vegyük egymást komolyan."
Gyurcsány Ferenc a Szikra moziban rajongóival. További ékpekért kattintson!
Turistaként jutottak be az Országházba azok a tűzoltó-szakszervezeti aktivisták, akiknek az Országgyűlés Hivatala korábban nem engedélyezte, hogy munkavédelmi ellenőrzést tartsanak. Árok Kornél, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének elnöke az [origo]-nak azt mondta: egyelőre nem ellenőriznek, csak gyönyörködnek az épületben. Szerettek volna feljutni az ülésterem karzatára is, de egyelőre nem engedték őket. A kupolateremben várakozó tűzoltókat meglátogatta Vona Gábor, a Jobbik elnöke, és pártja nevében segítséget ígért.
Novák Előd, a Jobbik képviselője a politikusbűnözők felelősségre vonását kéri számon az országgyűlésen, és az álláshalmozó képviselőket ostorozza. Novák azt szeretné, ha eltörölnék a mentelmi jogot.
A Jobbik módosító javaslatait, többek között a lusztrációs, azaz az egykori szocialista vezetők szerepvállalását tiltó javaslatot hiányolja Staudt Gábor is az alaptörvényből.
Az előterjesztők nevében Gulyás Gergely kért szót a vita végén. A felmerült javaslatokkal kapcsolatban azt mondta, azok között sok olyan volt, amit nem alkotmányban, hanem sarkalatos törvényekben kell majd rendezni. Novák Előd felszólalásra reagálva azt mondta, érdekes, hogy egy felszólaláson belül becsületsértések sorát követi el, majd a mentelmi jog eltörlése mellett érvel. Szerint a jobbikosok csendben eltűrik, amikor az országgyűlés nem adja ki a mentelmi jogukat. "Hazudsz, hazudsz" - kiabálták neki a jobbikos képviselők.
Következik az új alaptörvény végszavazása, elfogadásához a képviselők kétharmadának szavazatára lesz szükség. A képviselők előbb a külön szavazásra kikért módosítókról szavaznak. A kormánypárti javaslatokat elfogadták, de például a képviselők mentelmi jogának eltörlését nem.
Az országgyűlés 262 igen, 44 nem szavazattal és egy tartózkodással megalkotta Magyarország új alaptörvényét. A kormánypárti képviselők hosszan tapsoltak. Kövér László szerint az új alaptörvény visszacsatolja Magyarországot Európához. Az új alaptörvény befogadó és magyar, legitim, nemzeti, nem kirekesztő, de integráló, tiszteletre méltó alkotás - mondta Kövér. Az országgyűlés elnökeként megköszönte minden szakértőnek, képviselőnek, aki részt vett a megalkotásában.
"Magam a gondviselés kegyelmének tekintem, hogy részese lehettem ennek a folyamatnak" - mondta Kövér. A képviselők felállva éneklik a Himnuszt.
Az alaptörvény megszavazása után elénekelték a himnuszt. Kattintsona képre!
A kormánypártok soraiból nem szavazott az elnöklő Kövér László, a többiek mind igennel voksoltak. Nemmel szavaztak a Jobbik képviselői, illetve a független Ivády Gábor és Szili Katalin. Molnár Oszkár tartózkodott, a korábban jobbikos Pősze Lajos viszont igennel szavazott.
Kósa Lajos Orbán Viktornak gratulál. További képekért kattintson!
Az országgyűlés a napirend utáni felszólalásokkal folytatja a munkát, a közvetítés szerint az ünneplőbe öltözött kormánypárti képviselők és az ellenzékiek is elhagyják az üléstermet.
A szavazás után felbolydult a parlamenti folyosó, a képviselők tömegesen hagyták el az üléstermet. A kormánypárti folyosón végigvonuló Orbán Viktor kezét egymás után szorongatták a képviselők. "Gratulálok, elnök úr!" - mondták többen is, amire Orbán is gratulált nekik, majd visszavonult saját irodájába.
Orbán Viktor és Szájer József a szavazás után a parlamenti folyosón. További képekért kattintson a fotóra!
Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője reagált Gyurcsány Ferenc kritikájára. A volt miniszterelnök a Magyar Demokratikus Charta tüntetésén arról beszélt, hogy a jobboldali szavazókat tiszteletben tartják, de a pártpolitikai megrendelést teljesítő ügyészeknek és közszolgálati újságíróknak "nem bocsátanak meg". A Fidesz frakcióvezetője szerint a választók egyetlen dolgot kérhetnek Gyurcsány Ferenctől: "hagyja abba ezt a cirkuszt", és fontolja meg, hogy a magyar közéletnek van-e rá szüksége. Lázár János hozzátette, azt tanácsolná a volt miniszterelnöknek, "érdemes lenne egy kicsit elvonulnia pihenni", mert a gondolataiból az látszik, hogy elfáradt egy kicsit. (MTI)
Mesterházy Attila szerint az új alaptörvény elfogadásával április 18. az ország szétszakításának napja lett, a szocialisták pedig azon lesznek, hogy visszaállítsák az egységét, "a demokrácia, a jog és a bizalom Magyarországát".