Frédi, Béni és Lenin is szóba került a hétfői parlamenti vitában
2011. november 28. 13:05
Események
![parlament, országgyűlés, ülésterem](https://cdn.origo.hu/2023/12/EQhVEp6IddEYXZB-m83NpFDHCA8IoINT9yGgqaxfDn8/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50L2EzMmZjNjAxYjhlMjQ3NmY4Zjg5YTQ3NGYzZDVmNjcw.webp)
Öt napos ülést tart a héten az országgyűlés, amely hétfőtől péntekig folyamatosan ülésezni fog. A parlamenti ülésnapok felvételeit és az aktuális ülés élő videoközvetitését a parlament honlapján, itt is követheti.
Többek között a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről dönthet hétfői ülésén az országgyűlés. A nyugdíjak rendszerének átalakítását egy júliusban elfogadott alkotmánymódosítás teszi lehetővé, amely kimondja, hogy az ilyen, a korhatárt be nem töltött személyek számára "az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően folyósított nyugellátás (...) csökkenthető és szociális ellátássá alakítható, munkavégzésre való képesség esetén megszüntethető".
A képviselők ma döntenek a fideszes Gulyás Gergelynek a jelenleg hatályos alkotmány módosítására tett javaslatáról, amelynek elfogadása esetén a parlamentnek még idén meg kell választania a jövőbeni Kúria - jelenlegi nevén Legfelsőbb Bíróság - elnökét. A javaslat szerint elválna egymástól a Kúria és a bírói igazgatási szerv vezetőjének poziciója. Egy zárószavazás előtti módosító javaslat azt kezdeményezi, hogy az államfő december 15-ig tehessen javaslatot a Kúria elnökének személyére.
Az igazságszolgáltatást érintő javaslatok része, hogy a megszűnő Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) igazgatási jogkörei az Országos Bírósági Hivatalhoz, illetve a parlament által választott elnökéhez kerüljenek, akinek tevékenységét az újonnan létrejövő Országos Bírói Tanács felügyelné. A bírósági rendszer négyszintű maradna, a bírák jogállása pedig úgy változna, hogy háromévenként egy évre a hozzájárulásuk nélkül is másik szolgálati helyre lehetne kirendelni őket.
Az országgyűlés hétfőn fogadhatja el a 2012-es költségvetést megalapozó salátatörvényt. Az ebben megtalálható javaslatok egyike megtiltaná a 300 négyzetméternél nagyobb alapterületű kereskedelmi építmények, vagyis a plázák építését, arra hivatkozva, hogy az utóbbi időben a kereskedelem koncentrációja miatt a kiskereskedelmi forgalom 69 százalékát mára a nagy és közepes kereskedelmi vállalkozások uralják. A 2014 végéig javasolt általános tilalom alól a kereskedelemért felelős miniszter adhatna felmentést.
Hétfőn új jogszabály születhet a polgárőrségről, a belügyminiszter által kezdeményezett jogszabály a polgárőri tevékenység leple alatt folytatott jogellenes tevékenységet, illetve az egyesülési joggal történő egyéb visszaéléseket kívánja megakadályozni. A javaslat ennek érdekében például országosan egységes formaruhát írna elő a polgárőrök számára.
Kövér László megnyitotta a parlament ülését. Az ülésteremben a képviselők alig lézengenek, a padsorok többnyire üresek.
Mile Lajos, az LMP képviselője napirend előtti felszólalásában arról beszélt, hogy alkalmatlan a Fidesz javaslata, amellyel az MSZP-t akarja felelőssé tenni a korábbi állampárt, az MSZMP bűneiért. A képviselő azt mondta, nem feladata a szocialistákat védeni, de nem szabad elfelejteni, hogy ők is részt vettek az elmúlt 20 év demokratikus politikájában. Mile azt mondta, hogy szerinte egy ilyen javaslat csak a kormány politikai ellenfeleinek megbélyegzésére alkalmas, ami a képviselő szerint pusztán arra jó, hogy eltereljék a figyelmet a gazdasági problémákról.
Mile Lajos azt mondta, hogy "mindenki megkönnyebbülésére szolgálna, ha Matolcsy György gazdasági miniszter lemondana".
Rétváry Bence államtitkár a felszólalásra adott válaszában érdekesnek nevezte, ha az LMP-s képviselő az MSZP-t védi. Az államtitkár azt mondta, a kormánynak célkitűzése, hogy lezárja a múltat, rendezze a múlttal való kapcsolatot, ahogy ezt a többi kelet-európai ország is tette. Szerinte Magyarország eddig lemaradásban volt, itt tartott legtovább az átmenet korszaka.
Az LMP frakcióvezetője MSZP-s képviselőkkel beszélget
Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője Magyarország hitelképességének leminősítéséről beszélve azt mondta, hogy nehezebb helyzbe került az ország, nehezebb lesz a kilábalás a válságból. A képviselő az ellenzéki pártokat bírálta, amiért azok szerinte nem segítik az országot, hanem ellene drukkolnak. "Ha valakit lesodor a vihart a hajóról, és kétségbeesetten próbál kimászni a partra, meglepő, ha a szomszéd csónakból egy vigyorgó fickó a víz alá nyomja" - példálózott Harrach. "Miért van az, hogy az úszó ember rokonai a parton nem neki drukkolnak, hanem a víz alá nyomónak? Talán az örökség nagyobb haszon nekik, mint maga a fuldokló?" - folytatta a hasonlatot.
A képviselő azzal vádolta az ellenzéket, hogy nem gyakorolják a közös nemzeti felelősséget, és a szavazatmaximalizás fontosabb nekik, mint a nemzeti érdek. A felszólalásra reagálva Cséfalvay Zoltán államtitkár megköszönte a téma felvetését a kormánypárti politikusnak, majd a nemzetközi hitelminősítők közötti különbségekről beszélt.
Kövér László házelnök szigorú tekintettel csendre intette a képviselőket az ülésteremben, noha az élő közvetítésen nem hallatszott hangzavar. Kövér bő 10 másodperc hallgatás után megköszönte a csöndet, majd megadta a szót a következő képviselőnek.
Lukács Zoltán szocialista képviselő arról beszélt, hogy jelentősen nőttek az árak és a szolgáltatások díjai, ennek ellenére Orbán Viktor ezzel ellenkező tartalmű, "zagyva" levelet írt a nyugdíjasoknak. A politikus szerint a kormány a nyugdíjasokon milliárdokat spórol, bármikor elveheti az özvegyi nyugdíjat, százezrektől veszi el a rokkantnyugdíjat, de minderről a nyugdíjasoknak írt levélben egy szó sem esik. Lukács azt mondta, hogy inkább a lemondásukról kéne levelet írni a nyugdíjasoknak, annak jobban örülnének.
Lukács Zoltán a nyugdíjasokról beszél
Soltész Miklós államtitkár válaszában "megmaradt szocialista sejtecskének" nevezte az MSZP-frakciót, Lukács felszólalását pedig nevetséges hazugságnak nevezte, és azzal vádolta az MSZP-t, hogy ők csapták be a szocialistákat a kormányzásuk idején, ezért ha bármit számon kérnek a kormányon nyugdíjügyben, az szerinte hiteltelen és hazugság.
Soltész Miklós
Kövér László ismét kikelt a hangoskodó képviselők ellen. A házelnök azt mondta, nem érti, mi zajlik a patkóban a képviselők zajongása miatt. "Ha mérsékelnék a hangerőt, én is élvezhetném a vitát" - mondta, hozzátéve, hogy a bekiabálókat méltányolja, mert őket legalább hallja, az egymás között beszélgető képviselőket viszont még csak nem is érti. Ezután Novák Előd jobbikos képviselő hangosan bekiabált Kövérnek, hogy fel tud neki ajánlani egy megafont. Novák egyszer már botrányt kavart a parlamentben, amikor megafonnal kiabálta túl a képviselőket. A házelnök a mostani bekiabálására annyit mondott: "Valaki kísérje ki a képviselő urat!"
Balczó Zoltán, a Jobbik alelnöke szerint a kormány állandóan csak kommunikál a tettek helyett, csak beszél a gazdasági szabadságharcról, de nem lép semmit. A képviselő egy viccet idézett, amely szerint a kommunizmus hajója leállt, és hánykódik az élet tengerén, de senki nem tudja megjavítani. A vicc szerint végül a hajón utazó Lenin jön rá, hogy azért nem megy a hajó, mert minden gőz a hajókürtbe megy.
"Ne kommunikáljanak, Szijjártó Péter (a miniszterelnök szóvivője - a szerk.) ne járja végig a stúdiókat, maradjanak csendben!" - mondta Balczó, aki szerint az országnak ki kell törnie az IMF béklyójából. "Etetni is kell a birkát, ha nyírni akarjuk" - mondta.
Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke a Budapest II. kerületében vasárnap tartott időközi képviselő-választásról beszél. A Fideszes jelölt győzelmét vastaps fogadta a parlamentben, ezután Kósa az MSZP és az LMP gyenge eredményén élcelődött, és megköszönte a választók bizalmát. Kósa szerint a választásnak önmagán túlmutató jelentősége van, a választók megértették, hogy ha nem közösen próbáljuk kimozdítani a gödörből az országot, akkor nem leszünk eredményesek.
Láng Zsolt, a vasárnapi időközi választás győztese képviselők gyűrűjében
A Jobbik több javaslatot is benyújtott, hogy az ORTT korábbi tevékenységéről szóló jelentéseket ma tárgyalják, de az országgyűlés többsége nem támogatta ezt. Azt is indítványozták, hogy a választójogi törvényről ma ne legyen vita, de ezt is lesöpörte a parlament, akár csak az MSZP napirend-módosító javaslatait.
Nem adtak esélyt az ellenzéki indítványoknak
Novák előd elégedetten mosolyog a megafonos bekiabálás után
A parlament elfogadta a napirendet és a házszabálytól való eltéréseket. Interpellációk következnek.
Kovács Tibor MSZP-s képviselő az egészségügyi intézmények államosításáról kérdezett. A képviselő szerint a kormány kirúgja az intézményvezetőket és az egészségügyi a dolgozók egy részét is. Szerinte nem tudni, milyen szervezeti és irányítási rendszer lép majd életbe a kórházak államosítása után. Mitől lesz ez a rendszer hatékonyabb? - kérdezte Kovács, hozzátéve, hogy szerinte sok kórházat bezárnak majd. "Hányat fognak bezárni, mit jelent, hogy funkcióváltásra kerül sor az intézményeknél? Mire számíthatnak az államosított intézmények dolgozói, mi lesz a megmaradt ingatlanokkal?" - kérdezte.
Szócska Miklós államtitkár szerint szó sincs titkolózásról, az egyeztetések most folynak a témában, év végére fejeződnek be, és azért nem beszélnek még a munkaanyagokról. Az államtitkár szerint még vizsgálják, hogy az egyes kórházakban milyen ellátást hol kell megtartani. Szerinte nincs szó kórházbezárásról, az átszervezés ugyanakkor "eredményezhet munkaköri és kompetenciaváltást". "Ennek nem automatikus velejárója és célja a leépítés" - mondta, hozzátéve, hogy minden emberre szükség van. Lehet, hogy erőforrás-koncentrációra kényszerülünk, de még nincs végleges döntés az ügyben - mondta.
A jobbikos Szávay István a 2008-as dunaszerdahelyi magyarverésről kérdezte a külügyminisztert. Szávay szerint magyarázatot és bocsánatkérést kell követelni a szlovákoktól a felvidéki futballmeccsen történt rendőri atrocitások miatt, és azt kérdezte, milyen lépéseket tett a kormány ez ügyben.
Martonyi János külügyminiszter válaszában megköszönte a témafelvetést, és megerősítette, hogy az dunaszerdahelyi eset háttere máig tisztázatlan. "A szlovák félben továbbra sincs meg a szándék és az akarat az atrocitás megnyugtató tisztázására" - mondta, de hozzátette, hogy ez az atrocitás a korábbi Slota-Fico kormány nevéhez fűződik. Azóta új kormány van, ezen a területen is személycserék voltak - magyarázta a miniszter. Martonyi közölte: a felek ezt az ügyet az illetékes szervek egyeztetésére bízták - erről 2010-ben állapodott meg a két ország miniszterelnöke. Magyarország részéről a Belügyminisztérium Nemzeti Védelmi Szolgálata foglalkozik az üggyel, és azt továbbra is napirenden tartják.
Martonyi János külügyminiszter
Az LMP azt gyanítja, hogy a megyei önkormányzatok államosított vagyonának átvétele mögött sanda szándékok húzódnak - mondta interpellációjában az LMP-s Szilágyi Péter. A képviselő szerint a kormány spórolni akar a közszolgáltatásokon, és a helyi közösségek vagyonát az államosítások után felélik, elkótyavetyélik majd. Szabó Erika államtitkár válaszában azt mondta, hogy az LMP gyanúja megalapozatlan, a kérdés indokolatlan, privatizációról és államosításról szó sincs.
Szilágyi Péter kérdez
Harangozó Tamás MSZP a létrehozandó szuper-titkosszolgálatról, a Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központról kérdezte a kormányt, amely szerinte olyan lesz, mint az egyklori III/III-as csoportfőnökség. A képviselő azt mondta, hogy a kormány egy mindenkit szemmel tartó Nagy Testvért akar kiépíteni: "látni fogja, ki hol lakik, mikor hova utazott, mekkora a jövedelme, milyen aktákat vezet róla a titkosszolgálat, és milyen választ ad a kérdőívekre".
Harangozó Tamás (MSZP)
Kontrát Károly államtitkár az interpellációra visszatámadva közölte: "talán nem véletlen, hogy az MSZMP utódpártjának a titkosszolgálatról egyből a III/III-as csoportfőnökség jut eszébe". Ezt a felszólalást bekiabálások követték. Kontrát szerint az új központ nem végezhet majd titkos adatgyűjtést, célja az adatkezelés gyorsítása, hogy gyorsabban lépjen, mint a szervezett bűnözés. A szerv a magyar emberek biztonságát fogja szolgálni - mondta az államtitkár.
Harangozó Tamás viszontválaszában azt kérte az államtitkártól, hogy "ne versenyezzenek" abban, kinek volt több köze az előző rendszerhez, mert szerinte Kontrát nyerne. Szerinte az új szervezettel "bárkit likvidálhat majd a hatalom". "Ne engedjék ki a szellemet a palackból" - kérte.
A szocialista Lamperth Mónika azt tudakolta, hogy mit tartalmaz az a hatástanulmány, amely alapján az eredeti terveket megváltoztatva mégis az EVA megtartása mellett döntött a kormány. Miért nem lehet 10 évig megismerni ezt a dokumentumot, mit titkol a kormány? - kérdezte. Cséfalvay Zoltán államtitkár szerint a hatástanulmány azt méri fel, hogyan befolyásolná az adófizetést az EVA eltörlése. A dokumentum szerinte olyan információkat is tartalmaz, amelyek "lehetővé tennék az adózóknak az adófizetési kötelezettség csökkentését vagy elkerülését". Ezt szerinte nem célszerű előre nyilvánosságra hozni.
Lamperth Mónika (MSZP)
Korondi Miklós (Jobbik) egy miniszteri rendeletet bírált, amely szerinte sárba tiporja a MÁV alól kiszervezett cégeknél dolgozó vasutasok évszázados szerzett jogát, a nyugdíjas menetkedvezményt. Fónagy János államtitkár válaszában közölte, hogy a mostani szabályozás is sok utazási kedvezményt ad a vasutasoknak. Az államtitkár szerint a kormány jelenleg a közösségi közlekedési rendszer átfogó átalakításán dolgozik, amely érinteni fogja a jobbikos kérdésben érintett kedvezményt.
Korondi Miklós (Jobbik)
Kettő perc technikai szünetet tart az országgyűlés. Hamarosan az azonnali kérdések órája következik.
"Immár nyilvánvaló, hogy a kormány által hirdetett gazdasági szabadságharc elbukott" - mondta Szabó Imre (MSZP). A politikus gazdasági minisztertől kérdezte, hogy miért kell ennek ellenére környezetvédelmi termékdíjakat emelni, és ezzel sarcolni az embereket, növelni a lakosság terheit. "Mi ez, ha nem pénzbetartás?" - kérdezte, és kétségbe vonta, hogy a díjak emelése valóban hozzájárul a környezetvédelemhez.
Cséfalvay Zoltán államtitkár szerint kiderült, milyen nagy arányú a be nem gyűjtött hulladék, és ennek a begyűjtéséhez többletforrásra van szükség. A hulladékgazdálkodási ügynökségnek van szüksége a többletbevételre, ezért emelik a termékdíjakat - mondta.
Vágó Sebestyén (Jobbik) arról a törvényjavaslatról kérdezte a kormányt, amely szerint az állam átvenné Esztergom közfeladatokat ellátó, a város adóssága miatt veszélybe került intézményeit. A jogszabályban azt írta a kormány, hogy az önkormányzat "törvénysértő és alkotmányellenes" módon működik. A képviselő azt kérdezte, mért nem oszlatják fel akkor az önkormányzatot, ahogy azt Tétényi Éva független polgármester is javasolta.
Szabó Erika államtitkár válaszában arról beszélt, hogy az államnak joga van visszavenni a közszolgáltatást végző intézményeket Esztergomtól. Szerinte az önkormányzat feloszlatása akár hónapokra is elhúzná a problémák eloszlatását, az intézmények átvétele viszont azonnali megoldást jelent. Szerinte az alkotmánybíróság mondhatná ki a működés alkotmányellenességét, majd az országgyűlés dönthetne az önkormányzat feloszlatásáról, de nem válaszolt egyértelműen arra a kérdésre, hogy a kormány fogja-e kezdeményezni azt.
Szilágyi László (LMP) egy új hulladékgazdálkodási törvényt, zöld fordulatot sürgetett. Azt mondta, hogy miközben a termékdíjakat gyorsan megemeli a kormány, a hulladékok begyűjtéséért még mindig nem tett semmit. Illés Zoltán államtitkár azt mondta, hogy a képviselőnek tökéletesen igaza van, szükség van a törvényre. Illés szerette volna, ha a törvényt egy hét alatt végigvitték volna a parlamenten, de - mint mondta - az illetékes miniszter másként döntött, és ezért a törvény még mindig tárcaközi egyeztetésen van.
Gruber Attila (Fidesz) arról kérdezte a kormányt, hogy mit tehet a határon túli magyarok érdekében, akiktől elveszik a külföldi állampolgárságukat, miután magyar állampolgárságot kapnak. Martonyi szerint a kormány nagyon határozottan kiáll az állampolgárok mellett. Martonyi szerint a szlovák alkotmánynak ellent mond a törvény, amely alapján egy komáromi férfit megfosztottak szlovák állampolgárságától, miután megkapta a magyart. A külügyminiszter szerint 16 magyart fosztottak meg eddig állampolgárságuktól, de a kormány kétoldalú tárgyalásokon is próbál tenni ezekért az emberekért. "Állampolgársági vitánk szerencsére csak északi szomszédunkkal van" - mondta Martonyi.
Tóbiás József és Józsa István szocialista képviselők is kérdezni akartak Matolcsy György nemzetgazdasági minisztertől, de ő nem tartózkodott a teremben. A kérdéseikre kijelölt államtitkár személyét nem fogadták el, azt mondták, hogy a kérdéseik súlya miatt inkább megvárják Matolcsyt.
Pál Tibor (MSZP) az Alstom metrókocsik beszerzéséről kérdezte a kormányt, szerinte ugyanis az új kocsi beszerzését sokan akadályozták, fékezték. Pál azt kérdezte, nem a politikai fékezte-e a beszerzést, a metrókocsik fékjei ugyanis végül mégis megkapták a műszaki engedélyt. " Ugye végül nem a lábukkal fékezik majd az utasok a metrószerelvényt, mint a Férdi-Béni flimekben?" - kérdezte. Cséfalvay Zoltán államtitkár válaszában részletesen elmondta a metrókocsik fékrendszerének engedélyezési folyamatát, amely szerinte nem politikai, hanem szakmai döntés volt, és ezért a metró fékei biztonságosak lesznek.
"Ennél érthetőbb és könnyebb kérdést rég nem kaptam" - mondta Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár, miután egy jobbikos képviselő arra kérte, nyugtassa meg az embereket a közelmúltban mért jód-131-izotóp szivárgásával kapcsolatban. Az államtitkár megerősítette: semmilyen sugárszennyezés nem érte a magyar lakosságot, a kiszivárgott izotóp ugyanis olyan kis mértékben került ki a levegőbe.
Használatarányos útdíjat sürgetett Scheiring Gábor (LMP), aki szerint a kormány meg akarja szüntetni a négynapos sztrádamatricát. Szerinte a kormány megsarcolja a hétköznapi autósokat, ahelyett, hogy a tranzitforgalmat adóztatná. Fónagy János államtitkár közölte: a minisztérium minden évben felülvizsgálja az autópályamatrica-rendszert, de még nincs döntés a matricákról. A négynapos matrica szerinte ritkaság Európában, más EU-országban a legrövidebb matrica is egy heti úthasználati jogosultságot ad, ezért "vizsgálják az egyhetes matricarendszer általánossá tételének lehetőségét".
Scheiring Gábor a négynapos matricáért aggódik
A Jobbik után Lukács Zoltán szocialista képviselő is arról kérdezte a kormányt, hogy feloszlatja-e az esztergomi képviselőtestületet, miután egy pénteki törvényjavaslatban törvénytelennek nevezték az önkormányzat működését. Szabó Erika államtitkár válaszában ismét arról beszélt, hogy Esztergomért ő is aggódik, és ezért az esztergomi intézményeket akarja átvenni az állam. "A sietség okán lehet, hogy nem voltunk elég körültekintőek a javaslat előkészítésekor" - mondta, vélhetően arra utalva, hogy törvénytelennek nevezték benne a képviselőtestület feloszlatását. Egy későbbi javaslatból ez a kitétel már kikerült. Az államtitkár szerint egy esetleges feloszlatást csak az alkotmánybíróság véleményének kikérése után indítványozhatja a kormány, és a parlament mondhatja ki. Az államtitkár szerint Lukács csak politikai tőkét akar kovácsolni a "borzasztó helyzetből", ami Esztergomban kialakult.
Z. Kárpát Dániel "Miért szent a Tesco?" címmel kérdezte a kormányt. Szerinte a Tesco budaörsi központjában több ezer kifogásolható terméket találtak egy nyári ellenőrzésen; "lárvával fertőzött terméket, romlott húst" árul az áruház - mondta. Szerinte ennek ellenére a 7 millió forintos bírság nem volt elrettentő, mert azt az áruház egy óra alatt kitermeli ezt az összeget. A képviselő szerint az árbevétel százalékában kéne a bírságot kiszabni a hipermarketekre, hogy valóban elrettentő ereje legyen. Cséfalvay Zoltán államtitkár válaszában arról beszélt, hogy 2003 óta 1483 esetben adott ki határozatot a hatóság. és 1 milliárd 460 millió forintos bírságot szabott ki rá. Szerinte a Tesco nem szent tehén, ugyanúgy vizsgálják a hatóságok, a visszaéléseket pedig büntetik. Idén augusztus végéig is több mint 50 millió forintos bírságot szabtak ki rá.
Z. Kárpát Dániel jobban büntetné a Tescót
Horváth András, MSZP arról a nyugdíjasoknak küldött levélről kérdezett, amelyben Orbán Viktor miniszterelnök garantálta a nyugdíjak értékállóságát. A képviselő felsorolta a Fidesz és Orbán korábbi ígéreteit, amelyeket szerinte nem tartottak be. "A kormány ismét egy propagandaakcióval fényezi magát" - mondta, hozzátéve, hogy ennek a levélnek a költségét ráadásul a nyugdíjkasszából finanszírozták. A képviselő tudni akarta, mért a nyugdíjalapból fizetik a kormánypropagandát, és mennyibe került ez?
Halász János államtitkár válaszában visszautasította azt a magatartást, amivel szerinte az MSZP "lenézi a nyugdíjasokat": erre a mondatra a szocialista frakció tagjai hangosan felnevettek. Az államtitkár szerint a kormány megvédi a nyugdíjkasszát és féken tartja a rezsiköltségeket. A kérdéses levélről azt mondta, hogy annak költségei egyértelműen az illetékes kormányszerv, itt a nyugdíjkassza költségéhez tartoznak, de nem mondta el, hogy összesen mennyit költöttek erre, csak azt, hogy egy levél kiküldése mennyibe került.
Pócs János (Fidesz) a fagyasztott húsok lejárati idejéről kérdezte a kormányt. Kardeván Endre államtitkár szerint a kormánynak fontos, hogy jó minőségű élelmiszerek kerüljenek a polcokra. Mivel az EU nem szabályozza a fagyasztott húsokat, az ügyben társadalmi konzultációt kezdtek, hogy megtudják, van-e társadalmi igény a lejárati idő szabályozására.
"1 millió év alatt 10 új munkahely?" címmel kérdezett a kormánytól az LMP-s Kaufer Virág. A képviselő szerint lehetne bővíteni a foglalkoztatást, de nem úgy, ahogy a kormány próbálja. Cséfalvay Zoltán államtitkár azt mondta, hogy tavaly tél óta növekszik a foglalkoztatás.
Nyakó István (MSZP) az iskolaorvosokról kérdezte a kormányt, mert szerinte sok szülő nem tudja, hogyan kell elérni őket. Az iskolák sincsenek tájékoztatva a kötelező szűrővizsgálatokról, nincs meghatározva az iskolaorvosi minimumellátás sem - mondta. Az iskola-egészségügyi ellátás Nyakó szerint alulfinanszírozott, tanulónként havi 40 forintot fordítanak erre. Halász János államtitkár válaszát azzal kezdte, hogy "önök nyolc évig kormányoztak", mégsem tettek semmit az iskolaorvosi szolgálat megújítására. Szerinte Nyakó felelőssége is megvan abban, hogy az egészségügy a fenntarthatóság peremére szorult.
Hazai gyártású tetanuszoltások támogatását kérte a kormánytól Kiss Sándor (Jobbik). Halász János államtitkár szerint azonban a most használt, multik által gyártott oltások jobbak, mint a korábban használtak, és a multik által szállított oltások felhasználásában eddig nem volt fennakadás. Az államtitkár szerint nem lennének az oltások automatikusan olcsóbbak attól, ha Magyarországon gyártanák őket, de hozzátette, hogy szívesen látja a képviselők konkrét javaslatait az ügyben.
Elfogytak a kérdések, a parlament egy rövid szünet után folytatja a munkáját a következő napirendi ponttal.
A szünet végén, délután 5 órakor határozathozatalok következnek.
Az országgyűlés arról szavaz, hogy részletes vitára bocsátsák a napirendben szereplő törvényeket.
A kérdések végével élő tudósításunkat befejezzük. Az este során hozott döntésekről és a megszavazott törvényekről hamarosan önálló cikkekben számolunk be az [origo]-n.