Legyőzzük a rezsidémont! - a parlament percről percre
2013. szeptember 16. 15:32
Összeszedtük, milyen érdekesebb dolgok várhatók a parlament mai ülésén. A hét parlamenti legjei.
Napirend előtt mindenki beszélni fog, akinek csak módja van rá. A kormány és az összes párt egy-egy képviselője is mondja majd a magáét. Pintér Sándor a dunai árvíz helyreállítási munkálatairól,az MSZP-s Bárándy Gergely aktuális politikai kérdésekről, a fideszes Németh Szilárd a rezsiharcról, a jobbikos Staudt Gábor az elszámoltatásról, a KDNP-s Pálffy István a kereszténydemokráciáról, míg az LMP Osztolykán Ágnes a fiatalok elvándorlásáról fog beszélni.
Szanyi Tibor a rezsicsökkentésért indított fideszes aláírásgyűjtés visszásságairól tartott sajtótájékoztatót itt a parlament sajtószobájában. A Hvg.hu információja szerint a Fidesz minden egyes megszerzett aláírásért pénzt adott az aktivistáknak. Szanyi szerint a Fidesznek nyilatkoznia kell az esetről, és el kell tűnnie a közéletből azoknak a politikusoknak, akik résztvettek ebben az akcióban.
A PM-es Szilágyi László az esztergomi politikáról beszélt. Valószínűleg a helyi önkormányzati képviselőkön és Tétényi Éván kívül nem sokan értik, mi folyik ott. Lehet, hogy a politológia szaknak kéne indítania egy esztergomológia szakirányt.
A házelnöki székben most éppen az Országgyűlés korelnöke, a 91 éves Hortváth János ül. Lehet, hogy ő fogja megnyitni az ülést? Horváth János a Wikipedia szerint 1944-ben részt vett a Magyar Nemzeti Függetlenségi Mozgalomban, emiatt a Gestapo letartóztatta. Halálraítélték, de a börtönből sikerült megszöknie. 1945-ben az FKGP színeiben (melynek 1942 óta tagja volt), megválasztották nemzetgyűlési képviselőnek. 1947. január 16-án a Magyar Közösség-ügyben koholt vádak alapján letartóztatták, majd ugyanebben az évben négyévi kényszermunkára ítélték. 1951-ben szabadult. 1954-ig a Siemens Röntgengyárban, majd 1956-ig a Beloiannisz Híradástechnikai Gyárban munkás, ill. műszerész volt. A forradalom leverése után emigrálni kényszerült. A Columbia Egyetemen végzett tanulmányainak befejezése után az egyetem oktatója, majd 1968-tól a Butler Egyetem közgazdászprofesszora lett. Kutatási területe az infláció, a munkanélküliség, az agrárszféra és a növekedés témakörét ölelték fel. A rendszerváltás után többször hazalátogatott, 1997-ben költözött végleg Magyarországra. 1998-ban, Orbán Viktor kérésére elvállalta a Fidesz gazdaságpolitikai bizottságának vezetését. A pártba is belépett. Az 1998-as országgyűlési választásokon a Fidesz országos listájáról bejutva 51 év után újra parlamenti mandátumot szerzett, ahogy 2002-ben és 2006-ban is. Varga László 2003-ban bekövetkezett halála után az Országgyűlés legidősebb tagja, s mint ilyen, korelnöke lett. 2010-ben a párt Fejér megyei területi listájáról jutott a parlamentbe, ahol 2006 óta a külügyi és határon túli magyarok bizottságának tagja.
Közben kiderült, hogy az Interparlamentáris Unió ülését tartják meg még a plenáris ülés előtt. Ezért vezeti az ülést az ízesen beszélő Horváth János.
Horváth János nagypapás stílusban magyarázza, hogyan kell használni a képviselői kártyákat. "Behelyezzük, majd a három lehetőség közül választunk" - mondta.
Kicsit kaotikusan megy a szavazás az Interparlamentárius Unió ügyeiről, mert lefagyott az Országgyűlés számítógépes rendszere. "A technológia ördöge, néha ördögien viselkedik" - mondta Horváth János, aki egy kis türelmet kért a képviselőktől.
Az Interparlamentáris Unió (IPU) szuverén államok parlamentjeinek egyetlen világszervezete, az interparlamentáris véleménycsere és párbeszéd fóruma, amely az 1889-es párizsi megalakulása óta a békéért és a népek közötti együttműködésért tevékenykedik a képviseleti intézmények erősítése útján. Fő feladata a parlamentarizmus, a parlamenti intézmények fejlesztése a világban. Véleményt nyilvánít a parlamenti akciókkal megoldható nemzetközi kérdésekben, fellép, ha valamely tagországban a képviselők mandátumának gyakorlását önkényesen korlátozzák. Politikai és biztonsági kérdések mellett emberi jogi, regionális, környezetvédelmi, népesedési, egészségügyi témákkal is foglalkozik. Az Unió szorosan együttműködik az ENSZ-vel, mint a világszervezet parlamenti dimenziója, támogatva annak célkitűzéseit és erőfeszítéseit. Az ENSZ mellett rendszeres az együttműködés más olyan parlamenti és kormányközi szervezetekkel is, amelyek tevékenységét hasonló ideák inspirálják. (Forrás: www.mkogy.hu)
Nem sikerült megválasztani az Interparlamentáris Unió Magyar Nemzeti Tagozatának újabb alelnökét. Az LMP-s Ertsey Katalin megválasztásához nem szavaztak elegen, pedig sokan bent vannak az ülésteremben. Másodszorra végül sikerült a szavazás.
Horváth János megköszönte a részvételt, és berekesztette az ülést.
Elfoglalta helyét Kövér László is, aki a haranggal megnyitotta az ülést.
Pintér Sándor a szokásos hivatalos, BM-s nyelvezettel beszél az árvízkárok helyreállításáról. A miniszter egy parlamenti határozatnak tesz eleget, amikor erről beszél - mondta, majd hosszan mesélte a dunai árvíz történetét. Történelmi árvíz, emiatt veszélyhelyzetet rendeltek el, mindenki besegített, 807 kilométeren volt árvíz, 206 ezren voltak veszélyben stb. "A legnagyobb sikernek az értékeljük, hogy emberéletben nem esett kár (sic!)" - mondta Pintér, aki tovább sorolta, hogy hogyan és miket mentettek. A védekezsére több mint 20 milliárdot költöttek.
Az MSZP-s Harangozó Tamás szerint a kormány jobban teljesített az árvízi védekezésben, mint a márciusi hókáoszban. Harangozó azonban azt szeretné tudni, hogy mire költötték az állampolgárok által összegyűjtött százmilliós nagyságrendű adományt. "Az MSZP nevében köszönjük az árvízi védekezésben résztvevőknek a segítséget" - mondta Harangozó.
A Jobbik részéről Mirkóczki Ádám egy kicsit ekézte az MSZP-t. Mirkóczki szerint "van, akit csak a pénz érdekel", de képviselő is megköszönte az állampolgári
Az LMP is köszöni az állami szervek közreműködését - mondta Schiffer András, aki szerint azonban az emberek közösségi kezdeményezéseket jobban kéne támogatnia az államnak.
Harrach Péter az összefogás fontosságáról beszélt, míg Rogán Antal az árvízi védekezés sikerességéről beszélt. "Igen, a kormány jobban teljesített például az önök kormányánál, amikor a miniszterelnök a Riviéráról drukkolt a védekezőknek" - mondta Rogán, aki Zuschlagozott egyet az adományokkal kapcsolatban.
Az MSZP-s Bárándy Gergely Kövér László múltheti rendeleti kormányzásos nyilatkozatáról beszél. "Nem állítjuk, hogy a házelnököt a náci némeztország jogrendszere ihlette" - mondta Bárándy, aki szerint szomorú viszont, hogy a parlament eljelentéktelenedését pont a házelnök veti fel. Bárándy ezután a Fidesz jogállamisághoz való viszonyáról beszél. Képviselői indítványokkal való törvényhozás, pénteken este benyújtott javaslatok stb. Bárándy szerint azért vonzó a Fidesznek a rendeleti kormányzás, mert így még jobban ki lehet zárni a nyilvánosságot az olyan fontos döntések meghozataláról, mint a nyugdíjállamosítás vagy a trafikügy.
A Fidesz rezsifelelőse Németh Szilárd az új panellel, a rezsiharccal díszítve mondja el a szokásos kormányzati érvelést. Csődben voltunk, de közösen erősek lettünk, ezért fel tudtuk venni a harcot a gonosz multikkal, így csökkentettük a rezsit. "Mivel magyarázza Mesterházy elvtárs, hogy 15x szavazta meg a lakossági energiaárak emelését?" - tette fel a költői kérdést Németh Szilárd, aki szerint az MSZP évekig 8%-os nyereséget garantált az energiaszolgáltatóknak. A képviselő arról is beszélt, hogy meg fogják csinálni a közszolgáltatási törvényt, ami kizárja a profitot a közszolgáltatási piacról.
A kormány részéről Rétvári Bence reagál. Szerinte az MSZP a szokásos érvelést és a riogatást használja, aminek semmilyen valóságalapja nincs. "Önök nagy erőfeszítést tesznek arra, hogy a Fidesz politikusaira ráhúzzák az autoriter kormányzáshoz való vonzódást" - mondta Rétvári, aki ezután a kormány gyűlöletbeszédre vonatkozó rendelkezéseit és a gárda betiltását dícséri. "Minden országban fontos, hogy a túlszabályozottságot enyhítsük" - mondta Rétvári a deregulációról, mert szerinte vannak dolgok, amiket rendeletben hatékonyabb szabályozni, mint törvényben.
Staudt Gábor az ígért elszámoltatásról beszél. A jobbikos képviselő szerint az elszámoltatás lehet csak egy blöff volt, mert a Jobbik több feljelentést tett, mint a fideszes elszámoltatók. Staudt felszólalása tulajdonképpen arról szól, hogy a Fidesz a korábbi kormányok korrupciós ügyeivel sem jutott semmire, a sajátjait meg elhallgatja. "Önök elszabotálták az elszámoltatást" - mondta Staudt, aki szerint a választók ezt számon foják kérni a kormányon.
Budai Gyula szerint a Jobbik 2 emberével szemben a kormány feljelentései alapján 41 embert vádoltak meg. "A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal folytatja a vizsgálatokat" - mondta Budai, aki szerint a Jobbik nem sokat tett az elszámoltatásért. "A bíróság és az ügyészség döntése nem az én felelősségem, mert ezek az intézmények függetlenek" - mondta a Budai Gyula, aki ezután számokat és ügyeket sorolt az elszámoltatással kapcsolatban.
Pálffy István Robert Schuman francia miniszterelnököt, az EU egyik alapító atyját dícséri, ugyanis nemrég volt 50 éve, hogy meghalt. "Mit látna Európából Robert Schuman?" - kérdezi Pálffy, aki meg is válaszolja saját kérdését: százezres tüntetést a melegházasság mellett Párizsban, milliós muzulmán tömeget Németországban és pénzügyi protektorátus alatt álló déli országokat. "Mit látna Magyarországból?" - kérdezi ismét, aki szerint látna egy olyan országot látna, ami a kereszténydemokrácia alapját, a családot támogatja, ami lehetőséget teremtett a végtörlesztésre, ami csökkentette a rezsit, összességében tehát a kiskeresetűeket és a nagycsaládosokat valóban a keresztény szolidaritás szellemében támogatják - mondta Pálffy, akinek felszólalásából nem igazán lehet érteni, hogy mi a baj tulajdonképpen a mostani EU-val, aminek egyébként jobboldali vezetői vannak.
Az LMP-s Osztolykán Ágnes a fiatalok külföldre vándorlásáról beszél. "Sokkal többen tervezik elhagyni az országot, mint bármikor a rendszerváltás óta" - mondta az LMP-s, aki mögött Vágó Gábor egy transzparenst tartott fel. Kövér ekkor megszakította a felszólalást, és leszidta a képviselőt amiért szerinte nem képes szóban elmondani a mondandóját. "Unokák nélküli ország leszünk, ha így folytatjuk" - mondta Osztolykán, aki szerint ez jelentős részben azért van, mert romlik a felsőoktatás minősége. Forráskivonás, erőszakos és rossz reformpolitika, amelyek miatt a vidéki intézmények teljesen ellehetetlenülnek. "Az kap pénzt a túlélésre, aki vállalja saját maga leépítését" - mondta.
Klinghammer István államtitkár a szokásos nagypapás, kicsit MDF-es stílusban reagál. "Fontolva haladtunk" - mondta az államtitkár, aki elhívja Osztolykánt, hogy a különböző egyeztetésekről tájékoztassa. Az államtitkár válaszában egy többszintű felsőoktatási rendszerről beszél: közösségi főiskolák, főiskolák, tudományegyetemek és nemzeti tudományegyetemek. "Szolgáljuk közösen a felsőoktatás ügyét" - zárta felszólalását Klinghammer, aki együttműködést kért az LMP-s képviselőtől.
A parlament most különböző ügyrendi kérdésekről dönt. Közben éppen Gőgös Zoltán tart sajtótájékoztatót a Nemzeti Földalap közéredű adatairól.
Lamperth Mónika a foktői képviselőtestület feloszlatásáról beszél. Állítólag a képviselőtestület feloszlatását levették a napirendről, amivel törvényt sérthet az Országgyűlés - mondta Lamperth. A főktői helyzetről riportot is írtunk.
Harangozó Tamás interpellál. Ezúttal az MSZP-s kéviselő az objetív felelősséggel kapcsolatos szabálysértések bevételéről beszél. Szerinte ezek brutális módon növekedtek, ami azért van, mert az Orbán-kormány rossz gazdaságpolitikát követett, és így akarja befoltozni a hiányt. Kontrát Károly BM-államtitkár válaszol, aki talán az egyetlen kormánytag, aki még használja a Nemzeti Együttműködés Kormánya szövegpanelt. Szerinte az MSZP volt az, aki pénzbehajtásra használta a rendőrséget, az Orbán-kormány a biztonságos közlekedést tűzte ki célul. A képviselő nem fogadta el a választ, a parlament viszont igen.
A jobbikos Ferenczi Gábor a pápai húsgyárról kérdezi a VM képviselőjét. A képviselő szövevényes, nevekkel, cégnevekkel tarkított történetet mesél a vállalat csődjéről, amit elég nehéz követni. A feltett kérdésekre Budai Gyula reagál, de az ő válaszát is elég nehéz követni. A válasz lényege valami olyasmi, hogy a kormány meg fogja őrizni a 900 munkahelyet, és a gyár rossz helyzetéért a szocialisták a felelősök. Ferenczi Gábor nem fogadta el a választ, a parlament viszont igen.
Az LMP-s Lengyel Sziliva az afrikai földrablással kezdi interpellációját. Afrikában állítólag igazságtalanul a nagyvállalkozók ingyen kaptak földet, a képviselő szerint pedig hasonló dolog történik most Magyarországon: ez a Nagy Magyar Földrablás. A képviselőasszony kicsit csapongó felszólalásában arról beszél, hogy a Nemzeti Földalap titkolja a pályázati anyagokat, az NFA szabálytalanul gazdálkodott az állami földekkel és saját klientúrájának adja bérbe a földeket. A képviselőasszony szerint nem a szürkemarhaburgerrel, hanem az átlátható pályáztatással kell segíteni a vidéket. A VM részéről egy új államtitkár, Bitay Márton reagál. Az államtitkárnak talán ez az első parlamenti interpellációja. Szerinte soha ilyen mértékű programmal nem segítették a helyben lakó gazdák földhöz jutását, majd különböző számokat sorol a földpályáztatással kapcsolatban. "Kérem az általam elsorolt tényeket, a beindult LMP-kampányban is használják" - zárta felszólalását az államtitkár, akinek válaszát a képviselő nem fogadta el, a parlament viszont igen.
A fideszes Bohács Zsolt a következő kérdéseket tette fel Simicskó államtitkárnak: Hogyan mozdítja elo a kormányzat az edzői életpálya tervezhetoségét? Számíthatnak-e nagyobb megbecsülésre a sportolókat felkészíto, a sport ügyét a hátukon vivő edző? Akit érdekel a válasz, a parlamenti jegyzőkönyvben elolvashatja majd.
Az MSZP-s Szabó Imre, aki környezetvédelmi miniszter volt, a martfűi hulladékhelyzetről beszélt. "Ilyet eddig csak Nápolyban láttunk" - mondta Szabó, aki szerint míg ott a maffia, itthon a kormány miatt maradt az utcán a szemét. A képviselő szerint az új rendszer elhibázott, drágább a szállítás, a feldolgozás és a tárolás is. "Hogyan akadályozzák meg, hogy ne az emberek fizessék meg a szemétszállítók emelkedő terheit?" - kérdezi Szabó. A kormány részéről új kedvencünk, Illés Zoltán államtitkár reagál. Most higgadtabb, mint múltheti beszólásakor volt. Közbeszerzési törvényről és hulladéktörvényről beszél. Szerinte a martfűi helyzet a martfűi polgármester-asszony tudatlansága miatt alakult ki, de ezt a kormánynak sikerült elhárítania. Szabó Imre nem fogadta el az államtitkár válaszát, a parlament viszont igen.
"Hazánk iskoláiban egyre nagyobb méreteket ölt az erőszak, aminek a cigány kisebbség az oka" - indította felszólalását a jobbikos Apáti István, aki különböző rémtörténetekkel illusztrálja az iskolai erőszakot. Szerinte például egy diák hasonló korú fiú társát orális szexre akarta kényszeríteni. "Aki felemeli szavát az erőszak ellen, az a népes rokonság fékevesztett dühével szembesül" - mondta, aki szerint "úgynevezett hátrányos helyzetűek törvényen kívülinek képezlik magukat". Apáti a büntethetőségi korhatár leszállítását és szigorúbb büntetéseket szeretne. Kontrát Károly BM-államtitkár elmondta, hogy mindenkivel szemben etnikai hovatartozástól függetlenül egyenlően bánnak, egyébként meg módosították a Btk.-t, amelyben csökkentették például a büntethetőségi korhatárt. A képviselő nem, a parlament viszont elfogadta a választ.
Pörzse Sándor a Marslakók című tévésorozat költségvetéséről kérdezi a kulturális tárcát. Pörzse szerint már az mutyigyanús, hogy pont az a Jáksó László kapott lehetőséget a gyártásra, aki már évtizedek óta ekézi a kormányt. Jáksó ráadásul magánéleti úton köthető Habony Árpádhoz is.(Jáksó két évig járt az egykori bulvárújságíróval, Kaminski Fannyval, Habony későbbi feleségével, aki jelenleg is szerkeszti Orbán Viktor Facebook-oldalát.) "Milyen következményei lesznek annak, aki aláírta azt a papírt, ami 85 milliós kártérítést adott a sorozat levételéért?" - kérdezte Pörzse. Halász János monoton vállaszában gyakorlatilag a vonatkozó törvényeket idézte, és azt válaszolta, hogy a kormánynak ehhez nincs sok köze.
Az LMP-s Vágó Gábor az Átlátszó állampolgári kérdéseket befogadó felületén érkezett kérdést kérdezi Semjén Zsoltot. A történet lényege, hogy a letelepedési kötvényeket szerinte 7 offshore cég árulja. A kérdést az LMP-s képviselő egy Atlatszo.hu-s pólóban tette fel. Semjén válaszában arról beszél, hogy a Gazdasági Bizottság döntött arról, hogy mely cégek kaptak engedélyt arra, hogy állampapírt áruljanak. "Offshore cégnek az tekinthető, amelyek nem deríthető fel a tulajdonosi hátterük, ezeknek pedig feltárható a tulajdonosi hátterük" - mondta Semjén, aki szerint ezek a cégek pénzt hoznak az országba, szemben általában az offshore-cégekkel.
Hiller István az óvodpedagógusokról kérdezi Klingammer Istvánt. Szerinte Klinghammer sértő módon azt mondta, hogy, aki falugazdásznak vagy óvópedagógusnak megy, az alacsonyabb képességű. Klinghammer is meglepődött, amikor megjelent az interjú, ezért megköveti azokat, akiket esetleg megsértett.
Az LMP-s Ertsey Katalin a sejtelmes, "Mennyit ér az emberi erőforrás?" címmel kérdezi az Emmi képviselőjét a bölcsődei dolgozók béréről. A felszólalásból az is kiderült, hogy a képviselőasszony maga is többször dolgozott már bölcsődében. Szerinte megalázó körülmények között dolgoznak éhbérért, amit mindenképpen emelni kéne a többi pedagóguséval együtt. Klinghammer István, felsőoktatási államtitkár azt mondta, hogy lehetséges az, hogy amint a megfelelő költségvetési fedezet megvan, akkor emelik a béreket.
Nyakó István az ózdi kórház és a térség többi kórházának működési feltételeiről kérdezi az egészségügyi államtitkárságot. Szerinte az egészségügy helyzete nem változott, csak romlott. "Valami szórzót kéne behozni a hátrányos helyzetű térségekben dolgozók bérére" - javasolta Nyakó. "Az ózdi kórház költségvetési intézmény lett, visszamenőlegesen megkapták a béremelésüket" - mondta Szócska Miklós, aki szerint pedig az orvosi és szakdolgozói elvándorlás problémája nem újkeletű.
Most jönnek az írásban, előre benyújtott kérdések, de ezeket már nem közvetítjük. Köszönjük a figyelmet!