Másodjára azt kérdeztük, hogy tervezi-e a kormány, hogy az alkotmánybírósághoz fordul, miután a Kúria a napokban jóváhagyta azt a népszavazási kezdeményezést, amely az állami vezetők bérplafonjáról szólna. Lázár közölte, hogy a kormány nem tervez ilyen lépést, tudomásul veszik a Kúria határozatát. "Ugyanakkor értem a tiltakozásokat, mégha pártpolitikai is felsejlik benne" - tette hozzá. Kifejtette, hogy az, hogy állami vagyon rábízzák valakire, az egyben komoly felelősséggel is jár, ez pedig látszik talán abból is, hogy az utóbbi időben milyen bírósági ítéletek születtek az egykori szocialista vezetők kel szemben. állami vezetők bérplafonja. "Ha Jó szakembereket akarunk a közművek, vagy az állami bankok élére, akkor nem engedhetjük meg magunknak, hogy kevesebbet fizessünk nekik, mint a piacon. Hogyan találhatnánk megfelelő menedzsert, ha az utca túloldalán ugyanilyen munkért tízszer többet keres?" - tette fel a kérdést.
Lázár szerint ezen a területen egyensúlyi állapotot kell elérni, és jelezte, hogy az állam csak akkor oldotta fel a fizetési moratóriumot (2010-2014 között volt érvényben a 2 milliós felső küszöb), amikor az ország gazdasági helyzete azt már megengedte. "Ez csak így működik, az a modell, amely a szocialisták alatt és a kommunizmusban volt, hogy fizessünk keveset, a többit majd összelopják, nem működik" - jelentette ki. Azt is mondta, hogy az, hogy egy állami vagy önkormányzati vállalat jól működik-e, annak a kulcsa vezető személye. Szerinte az állami vagyon védelmének érdeke az, hogy tanult, megfelelően képzett versenyképes menedzsereket találjanak a kulcspozíciókba, akikaet anyagilag is meg kell becsülni. "Ez a logika nem csak a kormányé, hiszen alapvetően mindezt az Állami Számvevőszék javasolta egy jelentésében, amelyben az állami vagyon elmúlt 20 évét vizsgálta. Ezt vettük figyelembe, amikor eltöröltük a plafont, még akkor is, hogy tudjuk, ez vitát teremt" - húzta alá.