Minden napra jut egy világnap<br/>

Szinte minden napra jut egy világnap, van hogy több is. Szeptember 16. például az ózon világnapja. Bárki kinevezhet egy napot valaminek a világnapjává, de legtöbbször csak az állami vagy nemzetközi szervezetek által támogatottak válnak közismertté. (Kivéve április elsejét, a bolondok napját, ami a civil kezdeményezésű világnapok legnépszerűbbje.)

Ózonlyuk a Déli-sark fölött

ózon

Minden világnap nagyszabású ünneplése persze lehetetlen lenne, még a legfontosabbakról, az ENSZ-hez kapcsolódóakról is sokszor megfeledkezünk. Az ENSZ-világnapokról (AIDS világnap XII. 1., drogellenes világnap VI. 26., idősek nemzetközi napja X. 1., sajtószabadság napja V. 4.stb.) elvileg az összes tagállamban megemlékezéseket tarthatnak.

Buzás Katalin, a Külügyminisztérium osztályvezetője azt mondta, az ENSZ szakosított szervezetei döntenek valamely világnap bevezetéséről, a tagországok javaslatai alapján. Amennyiben több ország is támogat egy ötletet, az adott ENSZ-szervezet vezető testülete dönt kihirdetéséről. (Például a gyermeknapról az UNESCO, az ENSZ gyermekekkel foglalkozó szervezete döntött.) E napok ünneplésére, propagálására nincs külön költségvetése a szervezetnek, inkább a tagországok kormányaira bízzák, hogy otthon rendezzenek valamilyen megemlékezést. E gyakorlat miatt komoly viták is voltak már a szervezetben.
- Kérdéses, hogy érdemes-e világnapokat tartani, mert ha nem emlékezik meg róla senki, akkor csak az ENSZ hitelét rontja bővülő ünnepnaptára - mondta az [*****]-nak Buzás. (Magyarországon például június 26-án nem sokan emlékezhettek meg a kínvallatást elszenvedőkről, pedig ENSZ-világnapjuk volt.)
Az ENSZ mostanában arra törekszik, hogy ne bővüljön parttalanul a világnapok száma. Komoly presztízsveszteség lenne egy ország számára, ha nem fogadnák el világnapjavaslatát, ezért hosszas egyeztetések előzik meg a hivatalos vitát, mindenki csak biztosra megy - nyilatkozta a Külügyminisztérium osztályvezetője.

Magyarország még nem nyújtott be ajánlást az ENSZ-nek világnap szervezésére, bár két éve már történt ilyen kezdeményezés itthon. Akkor Kalmár Tibor, a Pesti Vicc főszerkesztője vetette fel, hogy április 1-jét nyilvánítsa az ENSZ a humor világnapjának. Beadványt küldött a Külügyminisztériumba, és lobbizott politikusoknál is, de egyelőre hiába, a magyar ENSZ-képviselet még puhatolózó tárgyalásokat sem kezdett az ügyben.

Magyar kezdeményezésű ENSZ-emlékév viszont már előfordult, például Bartók születésének 100. évfordulóján, 1981-ben.

A napoknál komolyabbak az évek az ENSZ-ben, idén például az idősek éve van. E kitüntetett évekhez már számos nemzetközi program, kutatás is kapcsolódik. A Szociális és Családügyi Minisztérium közel 100 millió forintot fordít az idei világév hazai eseményeire. Minden hónapra jut legalább egy idősügyi konferencia az országban. A csúcspont a decemberi zárókonferencia lesz a Kongresszusi Központban, Segítő Európa az Idősekért címmel. Több szomszédos állam kormányszinten is képviselteti majd magát.

Volt már példa évtizedek elnevezésére is. A gyermekek évtizede például a Gyermekjogi Egyezmény aláírásával fejeződött be.

Az ENSZ-hez hasonlóan a katolikus egyház is hirdet világnapokat és nevez el éveket. Erről a Vatikánban döntenek, és a végső szót a pápa mondja ki. (II. János Pál döntése alapján például február 11. a betegek világnapja.)

Civil szervezetek, vagy bizonyos foglalkozási ágak képviselői szintén kitalálhatnak, propagálhatnak világnapokat, amelyek az egész világon elterjedhetnek. Manchesteri környezetvédők elindították például a vásárlásmentes világnapot, melyhez magyar aznap nem vásárlók is csatlakoztak tavaly. A Kukabúvár szerkesztősége így kívánta itthon is felhívni a figyelmet az újrahasznosítás jelentőségére. Habár a boltok nem kongtak aznap az ürességtől, a szervezők biztosan tartózkodtak a vásárlástól.

A helló világnap emblémája

helló világnapot nemzetközi madármegfigyelő napok

Vannak egyes államokhoz kötődő jeles napok is, melyek szintén lehetnek állami vagy civil kezdeményezésűek is. Magyarországon állami szervezésű például a magyar honvédelem napja (V. 21.) vagy a magyar kultúra napja (I. 22.). Ezeken a napokon állami ünnepségeket tartanak, kitüntetéseket osztanak. A minisztériumoknak nincs elkülönített pénzük neves napok ünneplésére, de bizonyos alkalmakra azért szinte minden tárcánál költenek. Az említett példákon kívül a Környezetvédelmi Minisztérium finanszírozza a környezetvédelmi világnap költségeit, és van már pénz a Szociális és Családügyi Minisztériumnál a közelgő idősek napjára. Tipikus hazai civil kezdeményezés a gátellenes világnap (III. 14.) létrehozása, melyet a bősi vízlépcső ellenzői ünnepelnek néhány éve.

Hogy csatlakozik-e egy minisztérium valamilyen nemzetközi világnaphoz vagy maga hirdet meg egyet, az miniszteri értekezleten dőlhet el, a főosztályok javaslatai alapján. Szervezetek pályázhatnak is az általuk fontosnak tartott világnapok ünneplésének támogatására, tavaly a Környezetvédelmi Alapból jutott például madárfigyelő napos matricákra a Magyar Madárvédelmi Szövetségnek.

Az Országos Méhész Egyesület (OME) évek óta a tavaszi ébredéshez és a május 1-jei majálishoz kapcsolódva szervezi a méhek napját. Ez talán a legdinamikusabban fejlődő hazai jeles nap, tavaly már több mint 10 vidéki helyszínen voltak jelen, a városligeti majálison kívül. A sör-virslizők ilyenkor méhészeszközöket nézegethetnek és édes méhköpetet kóstolgathatnak. Az OME a mézfogyasztás népszerűsítésén túl a méhek nemzetgazdaságban betöltött szerepét is hangsúlyozni kívánja ilyenkor. A rendezvényekhez méz témájú országos iskolai rajzverseny is kapcsolódik, és nemrégiben beindult a jászberényi kezdeményezésű Méhkirálynő-project is. Az évente augusztusban megválasztott méhkirálynő a programok PR-embere, de ott lesz októberben a Magyar Méhészek 1. Világtalálkozóján is.

Ajánló: