Európában a magyarok élnek a legrövidebb ideig

Az Országgyűlés előtt levő, a gyermekek és az ifjúság helyzetéről szóló jelentés szerint 2001-re csökkent a veszélyeztetett gyerekek száma. A jelentés ugyanakkor sok hiányosságot mutat a gyermekvédelmi gondoskodásban élő fogyatékos gyerekek ellátását illetően. A gyerekek egészségi állapota viszont évek óta romlik, és a születéskor várható élettartam még a közép-kelet-európai mutatókat is alulmúlja.

A csak 8 általánost végzettek száma 1990 és 2001 között több mint 30 százalékkal csökkent, az érettségizetteké lényegében ugyanennyivel nőtt. Az érettségizettek között a gimnáziumot végzettek száma emelkedett, a szakközépiskolában érettségizetteké az utóbbi évekhez képest csökkent. A továbbtanulás feltételei kedvezőbbé váltak. Az érettségizettekből a továbbtanulók aránya az 1990. évi 32 százalékról 2001-re 70 százalékra nőtt. Egyetemi vagy főiskolai diplomát kétszer annyian szereztek, mint az évtized elején.

Jelentősen változott a hallgatók szakterületi megoszlása is. A munkaerő-piaci igények hatását követve a műszaki, természettudományi és agrár szakterületen tanulók aránya lényegében nem változott, csökkent az egyetemi szintű egészségügyi, a főiskolai tanár-, valamint a tanító- és óvóképzésben részt vevők aránya. A közgazdasági, informatikai, jogi és bölcsészképzésben részt vevők aránya ugyanakkor növekedett.

A fiatalok csaknem fele egyetlen idegen nyelvet sem beszél, 12 százalékuknak viszont legalább egy nyelvből legalább középfokú nyelvvizsgája van. Hasonló különbségek adódnak a munkaerőpiacon hasznosítható másik speciális tudás, a számítógép-használat terén is. A 15-29 évesek körülbelül felének egyáltalán nincsenek számítástechnikai ismeretei, több mint 30 százalékuk viszont legalább felhasználói programokat használ.

2001-ben az előző évhez viszonyítva mérséklődött a pályakezdők munkanélküli regisztrációba lépése, azaz 3 százalékkal kevesebben regisztráltatták magukat munkanélküliként, mint egy évvel korábban. 2001 decemberében 4,3 ezer pályakezdő szerepelt a nyilvántartásban, ami az összes regisztrált állomány 7,1 százaléka.

A jelentés rögzíti azt is, hogy a pályakezdő fiatalok másik nagy problémája a lakáshoz jutás kérdése. 2001-ben 17 milliárd forinttal támogatta a kormány a fiatalok lakáshoz jutását.