A parlament 150 igen, 184 nem szavazat és 9 tartózkodás mellett leszavazta hétfőn Polt Péter legfőbb ügyész Tóth Károly szocialista képviselő interpellációjára adott válaszát. Az MSZP-s politikus azt kérdezte: Miért nem jár el a legfőbb ügyész azokban az ügyekben, amelyekben az Orbán-kormány vezető tisztségviselői érintettek?
Tóth Károly elmondta, hogy az Orbán-kormány Miniszterelnöki Hivatalának informatikai kormánybiztosságát vizsgálva felmerült a gyanú, hogy az egységes hírközlési törvényhez kapcsolódó rendeletek megalkotásával olyan szerződéseket kötött, amelyeknek nagyobb részében teljesítmény nélkül több százmillió forintos kifizetések történtek.
Az ügyben ősszel indult nyomozás gyanúsítottja Sík Zoltán egykori informatikai kormánybiztos. Mivel a nyomozás szerint egy mentelmi joggal rendelkező fideszes képviselő, Papcsák Ferenc is kapott megbízást az Informatikai Kormánybiztosságtól, és ennek a szerződésnek a vizsgálata is szükséges lehetett, februárban az ORFK átadta a Központi Ügyészségi Nyomozóhivatalnak az ügyet. Papcsák Ferenc mentelmi jogának felfüggesztését azóta nem kezdeményezte Polt Péter legfőbb ügyész, így ő nem is gyanúsított az ügyben.
Az interpelláló képviselő azzal vádolta Polt Pétert, hogy nem tesz meg mindent az Orbán-kormány visszaéléseinek kivizsgálása érdekében. Polt válaszában elmondta, hogy az ügyészségi nyomozóhivatal átadta az ügyet a Legfőbb Ügyészséghez, ahol úgy ítélték meg, hogy nem elég megnyugtató körülmények között jutott el a nyomozás a gyanú megállapításáig. "Ugyanakkor intézkedtem arról, hogy ne kerüljön vissza az ORFK-hoz nyomozati szakaszban az ügy, pontosan azért, hogy június 2-ig be lehessen fejezni a nyomozást" - jelentette ki a legfőbb ügyész..
A Gusztos Péter SZDSZ-es képviselő kérdésére adott legfőbb ügyészi választ 198 képviselő utasította el, és mindössze 144-en szavaztak igennel, valamint 5-en tartózkodtak. Gusztos azt kérdezte Polttól, hogy miért halad ilyen lassan a nyomozás a Magyar Televízió Rt. előző vezetése ellen. A legfőbb ügyész azt válaszolta, hogy olyanokat kér számon tőle a képviselő, amiket a rendőrségtől kellene megkérdeznie. Az ügyben már több mint két éve tett feljelentést két SZDSZ-es politikus hűtlen és hanyag kezelés miatt. A nyomozás során egy exelnököt, Szabó László Zsoltot tavaly júliusban gyanúsítottak meg.
A legfőbb ügyésszel szemben a kormánypárti fellépésnek külön nyomatékot ad, hogy a kormány több tagja is nemmel szavazott. Köztük Kovács László külügyminiszter, Lamperth Mónika belügyminiszter, Kiss Péter kancelláriaminiszter, Juhász Ferenc honvédelmi miniszter. Nemmel szavazott Tóth András titkosszolgálati államtitkár is.
Eddig több alkalommal is előfordult (júniusban kétszer, valamint decemberben is), hogy leszavazták Polt Pétert, aki ennek ellenére nem mondott le. A legfőbb ügyészt megválasztása után is azzal vádolta az akkor ellenzéki, jelenleg kormányon lévő MSZP-s és SZDSZ-es politikusok jó része, hogy elfogult a Fidesz irányában. Ezt részben azzal indokolták, hogy Polt egy alkalommal a Fidesz színeiben indult a választásokon.
Ha az Országgyűlés az interpellációra adott választ elutasította, akkor az interpellációt a hatáskörrel rendelkező bizottságnak kell kiadni a házszabály szerint. A bizottság, ha utólag sem fogadja el a kiegészített választ, akkor az ügy visszakerül az Országgyűlés elé, ha az ismét elutasítja azt, akkor a bizottságtól intézkedési terv kidolgozását kérheti.