Hollandia: 2001 óta legális, előtte elfogadott
2001 közepén a világon elsőként Hollandiában fogadták el az eutanáziát engedélyező törvényt. A kegyes halálra azonban itt sem kerülhet sor csupán egyetlen orvos és a beteg döntése alapján, minden esetben szükség van egy második orvosi szakvéleményre is, amely megerősíti, hogy a beteg elviselhetetlen fizikai fájdalmaktól szenved, nincs remény az életben maradására, és ő maga is a halált szeretné választani. Az eljárást - szülői beleegyezéssel - 12 és 16 év közötti kiskorúak is kérhetik. A holland parlament felsőháza 2001 áprilisában fogadta el a kegyes halálról szóló törvényt, amely 2002. január 1-jével vált jogszerűvé. Hollandiában korábban is elfogadott volt az eutanázia, bár hivatalosan nem volt rá lehetőség.
A második ország: Belgium
A hollandiai törvény elfogadása után egy évvel Belgiumban is lehetővé tették törvényileg az eutanáziát. A belga törvény - a hollandiaiéhoz hasonlóan - szigorúan szabályozza az eutanázia körülményeit. A gyógyíthatatlan betegnek kezelőorvosával többször és alaposan meg kell beszélnie helyzetét, a kezelő orvosnak pedig egy másik orvossal is meg kell vizsgáltatnia a beteget. Annak is igazolnia kell, hogy az illető kérelmező gyógyíthatatlan betegségben szenved, fájdalmai állandóak, csillapíthatatlanok és elviselhetetlenek. A második orvosnak a betegtől és kollégájától is függetlennek kell lennie. A két orvoson kívül ki kell kérni a közeli hozzátartozók és az ápolószemélyzet véleményét is. Ilyen helyzet felé közeledő beteg előre is megteheti írásban a kérelmét, hogy eutanáziát kíván, ha már elvesztené az eszméletét. Minden eutanáziaesetet a megtörténte után felülvizsgál egy ellenőrző bizottság, hogy a törvényben előírt feltételeknek eleget tettek-e. E bizottság homályos pontok esetén kihallgathatja a kezelőorvost, és értékelése alapján vagy jóváhagyja az eljárást, vagy átadja az ügyészségnek.
Kegyes halál Nagy-Britanniában
Az utóbbi években két súlyos beteg kapcsán került szóba az eutanázia Nagy-Britanniában, ahol a törvények nem teszik lehetővé a gyógyíthatatlan betegek szenvedésének megrövidítését. Egyik esetben azonban mégis lehetővé tették a kegyes halált egy 43 éves megbénult nőnek, a másik esetben minden lehetséges jogi fórumon elutasították az eutanáziakérelmét. A visszafordíthatatlan agykárosodásban szenvedő Diane Pretty által kért kegyes halál kapcsán a londoni bírák úgy foglaltak állást, hogy senkinek nem áll jogában elrendelni saját halálát. A brit emberjogi törvény által kimondott méltó élethez való jog nem egyenértékű a méltó halálhoz való joggal. Kimondták, hogy ha büntetlenséget biztosítanának az eutanáziáért folyamodó Brian Prettynek, akkor bűncselekmény elkövetésére hatalmaznák fel. A testület egyben hangot adott annak a véleményének, miszerint a brit társadalom még nem készült fel arra, hogy megváltoztassák a törvényt és engedélyezzék az eutanáziát.