Nem az eutanáziára

Az Alkotmánybíróság hétfőn nyilvánosságra hozott döntése alapján nem alkotmányellenes az eutanázia jelenlegi szabályozása. Az AB döntését az élethez való jog védelmével indokolta. Takács Albert alkotmányjogász és Kmetty Ildikó ügyvéd, az indítvány benyújtói az [origo]-nak elmondták: várható volt, hogy az AB elutasítja az aktív eutanázia engedélyezését. Az egészségügyi törvény jelenleg csak a passzív eutanázia alkalmazását teszi lehetővé, melynek gyakorlati megvalósulása azonban kérdéses, ezért hamarosan ombudsmani vizsgálat indul, melyben azt vizsgálják majd, hogy milyen mértékben teljesül a passzív eutanázia. 

Hollandia: 2001 óta legális, előtte elfogadott

2001 közepén a világon elsőként Hollandiában fogadták el az eutanáziát engedélyező törvényt. A kegyes halálra azonban itt sem kerülhet sor csupán egyetlen orvos és a beteg döntése alapján, minden esetben szükség van egy második orvosi szakvéleményre is, amely megerősíti, hogy a beteg elviselhetetlen fizikai fájdalmaktól szenved, nincs remény az életben maradására, és ő maga is a halált szeretné választani. Az eljárást - szülői beleegyezéssel - 12 és 16 év közötti kiskorúak is kérhetik. A holland parlament felsőháza 2001 áprilisában fogadta el a kegyes halálról szóló törvényt, amely 2002. január 1-jével vált jogszerűvé. Hollandiában korábban is elfogadott volt az eutanázia, bár hivatalosan nem volt rá lehetőség.

A második ország: Belgium

A hollandiai törvény elfogadása után egy évvel Belgiumban is lehetővé tették törvényileg az eutanáziát. A belga törvény - a hollandiaiéhoz hasonlóan - szigorúan szabályozza az eutanázia körülményeit. A gyógyíthatatlan betegnek kezelőorvosával többször és alaposan meg kell beszélnie helyzetét, a kezelő orvosnak pedig egy másik orvossal is meg kell vizsgáltatnia a beteget. Annak is igazolnia kell, hogy az illető kérelmező gyógyíthatatlan betegségben szenved, fájdalmai állandóak, csillapíthatatlanok és elviselhetetlenek. A második orvosnak a betegtől és kollégájától is függetlennek kell lennie. A két orvoson kívül ki kell kérni a közeli hozzátartozók és az ápolószemélyzet véleményét is. Ilyen helyzet felé közeledő beteg előre is megteheti írásban a kérelmét, hogy eutanáziát kíván, ha már elvesztené az eszméletét. Minden eutanáziaesetet a megtörténte után felülvizsgál egy ellenőrző bizottság, hogy a törvényben előírt feltételeknek eleget tettek-e. E bizottság homályos pontok esetén kihallgathatja a kezelőorvost, és értékelése alapján vagy jóváhagyja az eljárást, vagy átadja az ügyészségnek.

Kegyes halál Nagy-Britanniában

Az utóbbi években két súlyos beteg kapcsán került szóba az eutanázia Nagy-Britanniában, ahol a törvények nem teszik lehetővé a gyógyíthatatlan betegek szenvedésének megrövidítését. Egyik esetben azonban mégis lehetővé tették a kegyes halált egy 43 éves megbénult nőnek, a másik esetben minden lehetséges jogi fórumon elutasították az eutanáziakérelmét. A visszafordíthatatlan agykárosodásban szenvedő Diane Pretty által kért kegyes halál kapcsán a londoni bírák úgy foglaltak állást, hogy senkinek nem áll jogában elrendelni saját halálát. A brit emberjogi törvény által kimondott méltó élethez való jog nem egyenértékű a méltó halálhoz való joggal. Kimondták, hogy ha büntetlenséget biztosítanának az eutanáziáért folyamodó Brian Prettynek, akkor bűncselekmény elkövetésére hatalmaznák fel. A testület egyben hangot adott annak a véleményének, miszerint a brit társadalom még nem készült fel arra, hogy megváltoztassák a törvényt és engedélyezzék az eutanáziát.